1 / 43

Betekintés a brit felsőoktatási modellbe

Betekintés a brit felsőoktatási modellbe. Készítették: Balázsovics Mónika, Bíró Boglárka, Kalocsainé Sánta Hajnalka Pécs, 2007. március 27. „Docendo discimus”. „ Tanítva tanulunk” Seneca, Epistulae ad Lucilium I, 7, 8. Kezdetek- A mai egyetem őse.

lew
Download Presentation

Betekintés a brit felsőoktatási modellbe

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Betekintés a brit felsőoktatási modellbe Készítették: Balázsovics Mónika, Bíró Boglárka, Kalocsainé Sánta Hajnalka Pécs, 2007. március 27.

  2. „Docendo discimus” „Tanítva tanulunk” Seneca, Epistulae ad Lucilium I, 7, 8.

  3. Kezdetek- A mai egyetem őse • A középkori egyetemek létrejöttével új korszak indul • A nevesebb tanárok mellé, tanulni vágyó hallgatóság sereglett, hogy az előadásaikat hallgathassák • Praktikus tudásanyagot közvetítettek a hallgatóságnak, mint pl. a jog és az orvoslás • A színvonal nagy mértékben emelkedett • Létrejöttek tanárok és a hallgatók szabad egyesülete, az "universitas", ami a mai egyetemek őse • „Universitas" a középkorban nem a tudományos egyetemességet, hanem a testület egységét jelentette: "universitas magistrorum et studiorum" (tanárok és hallgatók együttese)

  4. Az egyetemi rendszer szerkezete • A facultas artium, vagyis a filozófiai fakultás, vagy más névenbölcsészeti kar (első esztendőkben a hallgatók latint és logikát tanulnak) • Sikeres vizsgát követően megkapták a baccalau reatusfokozatot • Ezt követte Arisztotelész főműveinek tanulmányozása, és amennyiben a Nikomakhoszi Eitkából is sikeres vizsgát tettek, úgymagiszterréavatták őket • A magiszterek már maguk is taníthattak a filozófiai fakultásban • A hallgatók csak miután elvégezték a facultas artiumot kezdhették el tanulmányaikat a jogi, teológiai, vagy orvosi fakultáson • A középkori hallgatók általában 6-10 év szaktudományos stúdium után nyerték el a doktori címet

  5. Fakultások egymásra épülése

  6. Egyetemi irányítás • A fakultások élén a dékánok álltak • A négy fakultáns élén pedig a rektor • Az egyetemek általában különféle jogokra és kiváltságokra tettek szert→ • Függetleníteni tudták magukat az egyházi, és világi hatalomtól • A francia, német és angol egyetemeken a tanárok választották maguknak maguk közül rektort, de pl. Bolognában az egyetemi hallgatók maguk közül választottak rektort, aki nem lehetett szerzetes és legalább 25 évesnek kellett lennie • Oxford és Prága kivételnek számít a rektori irányítás tekintetében, mivel itt a hatalom a kancellár kezében van, habár ez csak névleges hatalom pl. Oxfordban, mivel a kancellár eo ipso a tudományegyetem rektora is egyben

  7. A középkori egyetemek típusai • Északi típus • Déli típus • Közép-európai típus • Protestáns egyetemek

  8. Északi típus: • Erős egyházi befolyás alatt álltak, és a tanárok dominanciája jellemezte • Ilyen volt a párizsi, az oxfordi és a cambridge-i egyetem párizsi egyetem pecsétje a XVIII.sz

  9. Déli típus • A déli típusú egyetemeknél kevésbé érvényesült az egyházi befolyás, és így az egyetemi diákok nagyobb hatalomhoz jutottak • A déli típus Dél- Európában fejlődött ki: Salerno és Bologna városában Bolonai egyetem

  10. Közép-európai típus • A közép-európai típus átmenet volt az előző kettő között, itt a tanárok és diákok testülete is erős képviseletet jelentett. Az alábbi városok egyetemei sorolhatók ide: Bécs, Prága, Krakkó, Pécs, és Pozsony

  11. Protestáns egyetemek • A protestáns egyetemek az előzőekből fejlődtek ki, és sajátosan protestáns gondolkodásnak adtak otthont Wittenberg, Utrecht, és Heidelberg városában Wittenbergi egyetem

  12. Az angliai felsőoktatás Természetesen a több száz év alatt a középkori egyetemek sok változáson mentek keresztül napjainkig, mégis számtalan jellegzetes vonásuk fennmaradt az értékrend és irányítás tekintetében. Az oxfordi és cambridge-i egyetem őrzött meg a legtöbbet a középkori hagyományból: • szabad egyetem, • erős egyházi hatás, • saját alapítványi fenntartás, • anyagilag független az államtól, • központban a tanítás áll, de a nevelés a tanításnál is fontosabb, • a tanulás nem öncélú tevékenység, hanem az emberi élet tökéletesítésére való, • a hallgatók és tanáraik kollégiumokban laknak, az oktatás is itt folyik, • cél a gentlemenek számára az általános műveltség elsajátítása.

  13. Az angolszász típusú magánegyetemek általános jellemzői • Gentlemant akarnak nevelni • Fontosabb a nevelés, mint az oktatás • Arra tanítanak „hogyan kell helyesen és okosan végezni az élet mindennapi cselekvéseit” • Az előadások helyett az egyénenkénti tanításra és nevelésre helyezik a hangsúlyt • Az újkorban az egyetemek fő feladata a tanítás mellett a kutatás lett

  14. Betekintés a brit felsőoktatási modellbe Az Oxfordi Egyetem

  15. Bevezető, avagy néhány érdekesség az egyetemről • Angolul beszélő világ legrégebbi egyeteme • Alapítása: ??? - létezésének legkorábbi nyomai a XI. sz. végéről • Legenda: oxfordi diákok és városlakók közötti lázadás (1209)  néhány oktató Cambridge-be menekült  Cambridge-i Egyetem megalakítása • Oxford - Cambridge versengése  Oxbridge (Redbrick)

  16. A versengés egy jól ismert terepe: a sport • Oxford University Boat Club (Fotón, forrás: www.oubc.rowing.org.uk/new/home.jsp) • Rugby • Atlétika (Cambridge - Tűzszekerek)

  17. Néhány meghatározó intézménytörténeti esemény 1. • XI. sz.: első előadások 1096-ból ismeretesek • XII. sz.: Fro.-ból kiűzték az idegeneket  angol tudósok visszatérése, oxfordi letelepedése; első idegen diák Frieslandi Emo • XIII. sz.: Az egyetem feje a kancellár 1201 óta

  18. Néhány meghatározó intézménytörténeti esemény 2. • A diákok társulása, szállások: kezdetben északiak (skótok) és déliek (írek, welsziek); később is tanulói egyesülések a diákszállókon földrajzi származás szerint; XIII. sz.: vallási rendek (dominikánus, franciskánus, karmelita) megtelepedése  házak fenntartása diákoknak; ezidőtájt magánszemélyek kollégiumalapításai pl.: John de Balliol (a későbbi skót király atyja) - Balliol College; Walter de Merton (kancellár): szabályzat a kollégiumi életre - Merton College modellértékű Oxfordban és Cambridge-ben  a College-okért (kollégiumokért) a diákok otthagyták a vallásos rendi házakat és korábbi diákszállókat (Hall-okat)

  19. Néhány meghatározó intézménytörténeti esemény 3. • XVII. sz.:William Laud becikkelyezte az egyetemi törvényeket  az egyetem vezető törvényei a XIX. sz. közepéig; Laud szerepe fontos a Bodleain (központi) Könyvtár létrehozásában is; Cromwell Oliver védte védte meg az oxfordi és cambridge-i egyetemet a puritánok általi bezárástól (puritánok szerint az egyetemi oktatás olyan veszélyes, mint a vallási tanok)

  20. Néhány meghatározó intézménytörténeti esemény 4. • XIX. sz. reformjai: szóbeli vizsgák írásbeli vizsgákkal való helyettesítése; nagyobb tolerancia a vallási eltérésekkel szemben; 4 nők számára létrehozott kollégium alapítása; a klasszikus ismeretek mellett (természet)tudományos és orvosi tanokkal bővült a tanterv

  21. Néhány meghatározó intézménytörténeti esemény 4. • XIX. sz. reformjai: szóbeli vizsgák írásbeli vizsgákkal való helyettesítése; nagyobb tolerancia a vallási eltérésekkel szemben; 4 nők számára létrehozott kollégium alapítása; a klasszikus ismeretek mellett (természet)tudományos és orvosi tanokkal bővült a tanterv

  22. Néhány híres „oxfordiánus” • XV-XVI. sz.: Erasmus, John Donne • XVII-XVIII. sz.: Thomas Hobbes, William Penn, Jonathan Swift • XIX. sz.: Oscar Wilde, Gertrude Bell • XX. sz.: Clement Attlee, Aldous Huxley, T S Eliot, Dorothy Hodgkin, Indira Gandhi, Margaret Thatcher, Dudley Moore

  23. A nők Oxfordban • St Hugh’s College, 1890 (Fotón,forrás: www.ox.ac.uk/aboutoxford • 1920-tól teljes jogú tagjai az egyetemnek • 5 női kollégium működik Oxfordban, közülük a St Anne családos nőknek nyújt ellátást

  24. Szervezeti felépítés, irányítás,adminisztráció 1. • 39 kollégiumból áll az Oxfordi Egyetem, mindegyik saját szerkezettel és tevékenységgel • Kollégiumok vezetői különböző címekkel, titulusokkal bírnak, így, pl. igazgatók, elnökök, rektorok, mesterek (warden, provost, principal, president, rector, master) • Kollégiumok helyben biztosítanak ellátást,gondoskodnak a hallgatók szociális, kulturális és rekreációs lehetőségeiről • Proctor:Az első diplomáért folyó képzéseket két tanulmányi igazgató (proctor) ellenőrzi. • A kollégiumi oktatók (tanárok és tutorok) jól ismert egyetemi tanárok

  25. Szervezeti felépítés, irányítás, adminisztráció 2. • Kancellár: az egyetem formális vezetője, általában előkelő politikus, a Convocation (Tanácskozó Testület) tagjai életre szólóan választják • Rektor: hivatalát négy évig tölti be, az egyetem közigazgatásának első embere • Ancient House of Congregation (testület): az egyetemi üzleti szférát vezeti, végzettségeket adományozott 1969-ig • Hebdomadal Council: az egyetemi házirendet foglalja szabályba • Congregation of University (testület): legfőbb törvényhozó egyetemi testület; diplomák adományozása

  26. Egyetemi év • 3 szemeszter: A Michaelmas Szemeszter októbertől decemberig, a Hilary Szemeszter januártól márciusig, majd a Trinity Szemeszter áprilistól júniusig tart • Merton College (Fotón,forrás: www.merton.ox.ac.uk/generalinfo/gen_info.htm.

  27. Az egyetem hírneve • Times „Good University Guide” (2003-2006): Oxford - 1. hely • Sunday Times (1997-2005): Cambridge -1. hely

  28. Betekintés a brit felsőoktatási modellbe A Cambridge-i Egyetem

  29. A kezdetek • A Cambridge-i Egyetem Cambridge városában található • A világ második legidősebb egyeteme az angol nyelvű világban • A világ legrangosabb egyetemeinek egyike • Története gazdag, a világ egyik legrégibb, az Egyesült Királyság egyik legnagyobb egyeteme • A híd, a „Cam” vagy „Granta” folyó felett 875 óta létezett, amelyről a város a nevét is kapta • 1200-ra már virágzó kereskedelmi közösség • 1209-ben az Oxfordból elűzött diákok, tudósok telepedtek itt le

  30. A középkori egyetem • A Cambridre-ből összegyűlt hallgatók tanulmányaikat olasz és francia mintára tervezték • Az alapozó kurzusokra épültek a bachelor és a master képzések • A diplomát kapott személyek anyakönyvezése megindult a visszaélések elkerülése végett • A tantestület, a „Regent Masters” szükségét érezte egy képviselő személy meglétének • Eleinte ezt a tisztet a két „proctor” töltötte be, akik évente kerültek megválasztásra

  31. Út a függetlenség felé • Az egyetem tudósainak többsége eleinte írnok, vagy lelkész volt, akiket az egyház támogatott • A XV. sz. vége előtt váltak az egyháztól függetlenné • A kancellár (Chancellor) világi törvényeket biztosított számukra • Az uralkodó függetlenséget adott az egyetemnek • Az egyetem mérete megnőtt→ a hallgatóság összetétele és a tananyag is megváltozott • A hatalom már a tantestület (Regent Masters) és a rektor (Vice-Canhcellor) kezében összpontosult

  32. A Hanoveri Egyetem • A nyomtatás 1520-ban kezdődött Cambridge-ben • Egyetemi Nyomdává (University Press) alakult • 1584-től rendszeres publikációk • Mai napig működik (Cambridge University Press) mint a világ egyik legrégibb és legnagyobb akadémiai publikálója • XVII. század végétől kezdődően a matematika kezdett dominálni Cambridge-ben • Ezzel párhuzamosan alakultak a következő tanszékek: arab, erkölcstan, zenei, modern történelem, teológia, és jogtudományi. • 1730-ban az Öreg Iskola (Old School) elé megépült a Szenátus Ház (Senate House) • Az Egyetem központi adminisztrációja megerősödött • A Törvények (Statutes) először 1785-ben kerültek kinyomtatásra

  33. A XIX. és XX. század virágzó Egyeteme • A XIX. század első felében folytatódtak a reformok • (1850) új törvények léptek életbe Cambridge-ben (the Cambridge University Act 1856) • Mivel a hallgatók létszáma a század második felében megnőtt: 441 (1850) főről 1191 főre (1910) →több szálláshely, az Egyetemi könyvtár állomány is nő • lányok részére szakmai oktatást kívánt nyújtani →a két lány főiskola megalapítása • Az első kollégiumok nők számára a XIX. század vége felé kerültek megalapításra • Az első nő 1882-ben vizsgázott, de az Egyetem teljes jogú tagjává csak 1947-ben váltak

  34. Az Egyetem működése A kollégiumok • A Cambridge-i Egyetem kollégiumok szövetsége, így különbözik a centralizált egyetemtől, mivel a kollégiumok nemcsak szálláshelyként szolgálnak, hanem felelősséggel és autonómiával rendelkeznek az egyetem működése területén • A feladatok megoszlanak a központi tanszékek és a 31 kollégium között

  35. A központi adminisztráció • Az Egyetem jelenlegi tiszteletbeli rektora (chancellor) az Edinburgh-i Herceg • Ezt a tisztséget élethosszig töltik be, csak szimbolikus jelentőséggel bír, a tényleges vezető a rektorhelyettes (Vice-Chancellor). Megbízása a tanács ajánlásával, 7 éves időszakra történik • Képviseli az egyetemet. Öt Pro-Vice Chancellor dolgozik mellette • Meglehetősen kicsi központi adminisztrációval működik • A mindennapi adminisztrációt a tanári kar végzi • A kormányzat demokratikus

  36. Egyetemi irányítás A „Regent House” • A Regent House (tantestület) az Egyetem irányító és választó testülete. Több, mint 3.800 tagja van „Proctor”-ok • Évente két Proctor kerül megválasztásra, akik a Regent House képviselői és informális és fegyelmi ügyekben járnak el

  37. A „Senatus” • 1926-ig a Senatus volt az Egyetem irányító testülete. Tagjai az MA, vagy magasabb fokozattal rendelkező személyek és a Regent House összes tagja. A Senatus feladata ma a Chancellor megválasztása A „Council” (Tanács) • A Tanács az Egyetem fő végrehajtó és törvényhozó testülete • Átfogó felelőséggel rendelkezik az egyetemi adminisztráció felett • Tagjai a Chancellor, a Vice-Chancellor és 19 választott tag

  38. A „General Board of the Faculties” (Tanszékek Főigazgatósága) • A Főigazgatóság feladata az Egyetem oktatáspolitikai tanácsokkal való ellátása és az erőforrások ellenőrzése a megfelelő működés érdekében „Faculties” (Karok) és „Departments” (Tanszékek) • A Cambrdige-i Egyetemen az oktatás és kutatás a karok szervezésében történik • Minden kar a Kari Testület (Faculty Board) által irányított, amelyek felelősek a megfelelő oktatásért és kutatásért

  39. Az Egyetem jövője • 2006-ban az Egyetem bevételének egyharmada állami forrásból származott • Ma a Cambridge-i Egyetem dinamikus fejlődési szakaszban van • 2009-ben ünnepli 800. évfordulóját

  40. King’s College

  41. Matematikai híd

  42. Híres emberek • A.A. Milne • Sir Isaac Newton

  43. „Brains first and than Hard Work. Look at it! That’s the way to build a house,” A. A. Milne: Winnie The Pooh

More Related