Prófécia-iskola 2006

1. Prófécia-iskola 2006 Az északi király - 1. rész - Mihály

2. A tíz király „A tíz szarv pedig, amelyet láttál, tíz király, olyanok, akik még birodalmat nem kaptak, de ha-talmat kapnak mint királyok egy óráig a fenevad-dal. Ezeknek egy a szándékuk; erejüket és hatal-mukat is a fenevadnak adják. Ezek a Bárány ellen viaskodnak, és a Bárány meggyőzi őket, mert u-raknak Ura és királyoknak Királya; és az ő vele való hivatalosok és választottak és hívek is.” (Jel 17:12-14).

3. Egyetemes „‘Ezeknek egy a szándékuk...’ Egyetemes, egységesszövetség lesz, nagy összhang.” (Az utolsó napok eseményei, 96. oldal).

4. A nagy küzdelem megjelenése „A Biblia önmaga magyarázója. A Szentírást a Szentírással kell összevetni. A diáknak meg kell tanulnia az Igét annak teljességében látni, de ugyanakkor a részek közötti kapcsolatokat is ész-revenni. Jól kell ismernie annak központi témáját, Isten világunkkal való eredeti célját, a nagy küz-delem megjelenését és a megváltástörténetét. Meg kell értenie az uralomért küzdő két nagy elvet, és a történelem és a prófécia segítségével meg kell tanulnia megrajzolni azok útját egészen a záró jelenetig.” (Education, 191. oldal).

5. Mihály: „Ki olyan mint Isten?” „És lőn az égben viaskodás: Mihály és az ő angya-lai viaskodnak vala a sárkánnyal; és a sárkány is viaskodik vala és az ő angyalai; de nem vehetének diadalmat, és az ő helyük sem találtaték többé a mennyben. És vetteték a nagy sárkány, ama régi kígyó, aki neveztetik ördögnek és a Sátánnak, ki mind az egész föld kerekségét elhiteti, vetteték a földre, és az ő angyalai is ő vele levettetének.” (Jel 12:7-9).

6. Az értelem hatása „Miután a mennyből kivettetett, Sátán eb-ben a világban alapozta meg országát, és at-tól kezdve kitartóan és fáradtságot nem is-merve próbálja az emberi lényeket elcsábí-tani, hogy hűtlenek legyenek Isten iránt. Ugyanazt az erőt használja, mint a meny-nyben: értelmével hat mások értelmére.” (The Seventh-day Adventist Bible Commentary, 7. kötet, 973. oldal).

7. Mihály arkangyal „Emlékeztetni akarlak továbbá titeket, mint akik egyszer már tudjátok, hogy az Úr, amikor a népet Egyiptom földéből kiszabadította, viszontag azo-kat, akik nem hittek, elvesztette. És az angyalokat is, akik nem tartották meg fejedelemségüket, ha-nem elhagyták az ő lakóhelyüket, a nagy nap íté-letére örök bilincseken, sötétségben tartotta. Miképpen Sodoma és Gomora és a körültök lévő városok is, amelyek azokhoz hasonlóan paráznál-kodtak, és más test után jártak, például vannak

8. Mihály arkangyal előttünk, örök tűznek büntetését elszenvedvén. Hasonlóképpen mégis ezek is álomba merülvén, a testet megfertőztetik, a hatalmasságot megvetik, és a méltóságokat káromolják. Pedig Mihály ar-kangyal, mikor az ördöggel vitatkozván Mózes teste felett vetélkedett, nem mert arra káromló íté-letet mondani, hanem azt mondá: Dorgáljon meg téged az Úr!”(Júdás 1:5-9).

9. Sátán, a szembeszálló „Amikor Krisztus és az angyalok a sírhoz közeledtek, Sátán is megjelent a sírnál an-gyalai társaságában, és Mózes testét őrizte, nehogy elvehessék. Amint Krisztus és an-gyalai egyre közelebb értek, Sátánszembe-szállt velük, delegyőzetett Krisztus és an-gyalai dicsősége és hatalma által, ezért meg kellett hátrálnia. Sátán Mózes testét követel-te az ő vétke miatt, de Krisztus szelíden az Atyára utalt, és így szólt: ‘Dorgáljon meg

10. Sátán, a szembeszálló téged Úr.’ Krisztus elmondta Sátánnak, hogy tud Mózes őszinte megtéréséről, jellemén semmilyen folt nem volt, és a mennyei fel-jegyzésekben ragyogott a neve. Ekkor Krisz-tus feltámasztotta Mózes testét, azt, amelyet Sátán magának követelt.” (The Spirit of Prophecy 1. kötet, 342-343. oldal).

11. Ki ítélhet? „Miközben Jézus védelmébe veszi a kegyelem or-szágának alattvalóit, Sátán törvényszegéssel vá-dolja őket Isten előtt. ...Népe vádlójának pedig ezt mondja: ‘Dorgáljon meg téged az Úr, te Sátán; dorgáljon meg az Úr, aki magáévá fogadja Jeru-zsálemet. Avagy nem tűzből kikapott üszök-é ez?’ (Zak 3:2). Krisztus fel fogja öltöztetni hűséges gyermekeit a maga igazságosságába, hogy Atyja elé állíthassa ‘dicsőségben az egyházat, úgy, hogy azon ne legyen szeplő, vagy sömörgözés, vagy va-lami afféle’ (Ef 5:27).” (A nagy küzdelem, 431. oldal).

12. Dániel 10:1-13 „Círusnak, Perzsia királyának harmadik esztende-jében egy ige jelenteték Dánielnek, aki Baltazár-nak nevezteték: igaz az ige és nagy bajról való; és figyele az igére és megérté a látomást. Azokon a napokon én, Dániel, bánkódtam három egész hé-tig. Kívánatos étket nemettem, hús és bor nem ment az én számba, és soha sem kentem meg magamat, míg el nem telék az egész három hét. És az első hónap huszonnegyedik napján, íme én a nagy folyóvíznek, azaz a Hiddekelnek partján valék. És felemelém szemeimet, és látám, és íme:

13. Dániel 10:1-13 egy férfiú, gyolcsbaöltözve, és dereka ufázi a-rannyal övezve. És teste olyan, mint a társis kő, és orcája olyan, mintavillám, és szemei olyanok, mint az égő szövétnekek, karjai és lábatája, mint az izzóércnek színe, és az ő beszédénekszava olyan, mint a sokaságzúgása. És egyedül én, Dániel láttam e látomást, a férfiak pedig, akik ve-lem valának, nemlátták a látomást; hanem nagy rettenés szálla reájuk, és elfutának, hogy elrejtőz-zenek. És én egyedül hagyattam, és látám ezt a nagy látomást, és semmi erő sem marada bennem,

14. Dániel 10:1-13 és orcám eltorzula, és oda lőn minden erőm. És hallám az ő beszédének szavát; és mikor hallám az ő beszédének szavát, ájultan orcámra esém, és pe-dig orcámmal a földre. És ímé, egy kéz illete en-gem, és felsegített térdeimre és tenyereimre; És monda nékem: Dániel, kedves férfiú! Értsdmeg a beszédeket, amelyeket én szólok néked, és állj he-lyedre, mert most te hozzád küldettem! És mikor e szót szólá velem, felállék reszketve. És monda né-kem: Ne félj Dániel: mert az első naptól fogva, hogy szívedet adtad megértésre és sanyargatásra

15. Dániel 10:1-13 a te Istened előtt, meghallgattattak a te beszédid, és én a te beszédeid miatt jöttem. De Perzsiánakfejedelmeellenemállott huszonegy napig, és ímé Mihály, egyike az előkelőfejedelmeknek, eljöve segítségemre, és én ott maradék a perzsa királyok-nál.”

16. Perzsia fejedelme „És monda: Tudod-e, miért jöttem hozzád? És most visszatérek, hogy küzdjek a perzsa fejedelem [sar] ellen; és ha én kimegyek, íme Görögország fejedelme [sar] jő elő! De megjelentem néked, ami fel van jegyezve az igazság írásában; és senki sincsen, aki én velem tartana ezek ellenében, hanem csak Mihály, a ti fejedelmetek.” (Dán 10:20-21).

17. A gonosz angyalok legnagyobbja „[Dán 10:12-13 idézve] mindebből azt lát-hatjuk, hogy a mennyügynökei akadályok-kal harcolnak, mielőtt Isten terve időben teljesedne. Perzsia királyát a gonoszangya-loklegnagyobbja vezette.” (The Seventh-day Adventist Bible Commentary, 4. kötet, 1173. oldal).

18. Krisztus közbenjárásának vége „[Dán 12:1 idézve]Amikor a harmadik angyal ü-zenetének hirdetése lezárul, Isten visszavonja ke-gyelmét a föld törvényszegő lakóitól. Isten népe ekkorra befejezi munkáját. Az Úr rájuk árasztotta a ‘késői eső’-t, elküldte nekik a ‘felüdülés’-t, és ők felkészültek a próbákra. A mennyben angyalok si-etnek ide-oda. A földről visszatérő angyal jelenti, hogy munkáját elvégezte. A végső próba rákö-szöntött a világra, és akik a menny törvényeinek híven engedelmeskedtek, megkapták ‘az élő Isten

19. Krisztus közbenjárásának vége pecsétjét’. Jézus ekkorbefejeziközbenjárását a mennyei szentek szentjében. Felemeli kezét, és ezt kiáltja: ‘Elvégeztetett!’. És amikor ünnepélyesen kihirdeti, hogy ‘aki igazságtalan, legyen igazság-talan ezután is; és aki fertelmes, legyen fertelmes ezután is; és aki igaz, legyen igaz ezután is; és aki szent, szenteltessék meg ezután is’ (Jel 22:11), az angyalsereg leteszi koronáját. Mindenkinekasorsaeldőlt - életre vagy halálra. Krisztus elvé-gezte népéért az engesztelést, és eltörölte

20. Krisztus közbenjárásának vége bűneiket. Alattvalóinak száma betelt; ‘az ország pedig és a hatalom és az egész ég alatt levő orszá-gok nagysága’ az üdvösség örököseinek tulajdona lesz, és Jézus királyok Királyaként és uraknak Uraként fog uralkodni.” (A nagy küzdelem, 546. oldal).

21. Amikor mindenki felől döntöttek „... Mindenkinek a sorsa eldőlt–életre vagy halálra. Krisztus elvégezte népéért az engesztelést, és eltörölte bűneiket. Alattvaló-inak száma betelt; ‘az ország pedig és a hata-lom és az egész ég alatt levő országok nagy-sága’ az üdvösség örököseinek tulajdona lesz, és Jézus királyok Királyaként és urak-nak Uraként fog uralkodni.” (A nagy küzdelem, 546. oldal).

22. Dániel utolsó látomása „Jöttem pedig, hogy tudtodra adjam, ami a te népedre az utolsóidőkben következik: mert a látomás azokra a napokra szól.” (Dán 10:14). „Népünknek a szentségben való megújulásra van a legnagyobb és legégetőbb szüksége. Az erre való törekvést kell elsődleges mun-kánknak tekintenünk! ... A megújulás... a lel-ki halálból való feltámadást jelenti.” (Szemelvények 1. kötet, 115., 121. oldal).

23. Fontos igazságok „Az Ige tisztán feltárja a kegyelemidő lezá-rulásához fűződő eseményeket, és azt, hogy miként kell a nyomorúság idejére felkészül-nünk. De a tömegek nemértik ezeket a fon-tosigazságokat, mintha Isten ki sem nyilat-koztatta volna őket.” (A nagy küzdelem, 529. oldal).

24. A tudás növekedése „A föld történelmének legvégső, világosan feltárt eseményei a bűnemberének munkájával kapcso-latosak.”(Szemelvények, 2. kötet, 98. oldal). „Nem a Jelenések könyve volt elpecsételve, ha-nem Dániel könyvének utolsó napokra vonatkozó szakasza. A Biblia így szól: ‘Te pedig, Dániel, zárd be e beszédeket, és pecsételd be a könyvet a végső időig: tudakozzák majd sokan, és nagyobbá lesz a tudás’ (Dán 12:4). Amikor a könyv meg-nyittatott, ez a jelentés hangzott el: ‘... idő többé nem lészen’ (Jel 10:6).

25. A tudás növekedése Dániel könyve immár felnyílt, és a Krisztus ál-tal Jánosnak adottkinyilatkoztatásnak a föld min-den lakójához el kell jutnia. A tudásnövekedésé-vel fel kell készülnie egy népnek, hogy képes le-gyen megállni az utolsó napokban.” (Szemelvények, 2. kötet, 100. oldal).

26. Az ismeretnek növekednie kell „Az első angyal üzenete Isten imádatára szó-lítja az embereket, a teremtő Istenére, aki a világot és a benne levő dolgokat alkotta. Az emberek tisztelettel adóztak a pápaságintézményének, s így hatástalanná tették Jahve törvényét, de az ismeretnek növeked-nie kell ezenaterületen” (Ibid.).

27. Jézus, a királyok Királya „Te, oh király! királyokkirálya kinek az e-gek Istene birodalmat, hatalmat, erőt és di-csőséget adott.”(Dán 2:37). „A földi méltóság csúcsára emelkedett Na-bukodonozor, akit még az ihletett Ige is ‘királyokkirályá’-nak (Ez 26:7) ismer el.” (Próféták és királyok, 319. oldal).

28. Az északi király „Mert így szól az Úr Isten: Íme, én hozom Tírus ellen Nabukodonozort, Babilon kirá-lyát északról, a királyok királyát; lovakkal, szekerekkel, lovagokkal, sereggel és sok néppel.” (Ezék 26:7).

29. Északról „Ki támasztá fel azt keletről, akit igazságban hív az ő lábához?... Ki tette és vitte végbe ezt? Aki elhívja eleitől fogva a nemzetsége-ket: én, az Úr, az első és utolsókkal is az vagyok én! (...) Feltámasztám északról, és eljött napkelet felől; ... és örömmondót ad-tam Jeruzsálemnek.”(Ésa 41:2.4.25.27).

30. Szélső észak felé „A Kóráh fiainak zsoltáréneke. Nagy az Úr és igen dicséretes a mi Istenünknek városá-ban, az ő szentséges hegyén. Szépen emelke-dik az egész föld öröme, a Sion hegye, a szélső észak felé, a nagy királynak városa.” (Zsolt 48:1-3).

31. Az északon aláeső csillag „Miként estél alá az égről fényes csillag, haj-nal fia!? Levágattál a földre, aki népeken tapostál! Holott te ezt mondád szívedben: Az égbe megyek fel, az Isten csillagai fölé he-lyezem ülőszékemet, és lakom a gyülekezet hegyén messze északon. Felibök hágok a magas felhőknek, és hasonló leszek a Ma-gasságoshoz.”(Ésa 14:12-14).

32. Ugyanaz a munka „Ugyanaza munka folyik a rómaipápaáltal a földön, mint a mennyben a sötétségfejedelménekkivettetéseelőtt. Sátán iga-zítani akart Isten mennyei Törvényén, és sa-ját módosításaival akarta pótolni annak csu-pán általa vélt hiányosságait. Saját ítélőké-pességét a Teremtő ítélőképessége fölé emelte, akaratát Jehova akarata fölé, ily módon nyilvánosan is tévedőnek minősítve

33. Ugyanaz a munka Istent. A pápa is ugyanezt az utat járja: té-vedhetetlennek tartja önmagát, Isten törvé-nyét kiegészíti saját véleménye szerint, azt hisziönmagáról, hogy kijavíthatja azokat a tévedéseket, amelyeket a mennyei Isten földi törvényében és parancsolataiban meglát. Nyilván mondja a világnak, hogy jobb törvé-nyeket ad, mint Jehova. Mekkora sértés ez a mennyei Isten iránt!” (Sign of the Times, 1894. november 19).

34. Az északi földről „Így szól az Úr: Íme, nép jön el az északi földről, és nagy nemzet serken fel a földnek végéről! Kézívet és kopját ragad...” (Jer 6:22-23). „Az északi népet is elűzöm tőletek, és pusz-ta és sivatag vidékre vetem azt, elejét a keleti tengerbe, hátulját a nyugati tengerbe, és bűze magasra száll; felszáll büdössége, mert nagy dolgokat cselekedett.”(Jóel 2:20).

35. Északnak minden nemzetsége „Íme, kiküldök én és felveszem északnak minden nemzetségét, azt mondja az Úr, és Nabukodonozort, a babilonikirályt, az én szolgámat, és behozom őket e földre és en-nek lakóira és mind e körül való nemzetekre, és elveszem őket és csudáváés szörnyűség-gé teszem őket és örökkévaló pusztasággá.” (Jer 25:9).

36. A nagy Babilon „A Jelenések 17. fejezetében említett asz-szony (Babilon) ‘bíborba és skárlátba’öltöz-ve jelenik meg...”[idézve a 4-6. és a 18. versek] „... Róma az a hatalom, amely oly sok századon át zsarnokoskodott a keresz-ténység uralkodóin.” (A nagy küzdelem”, 341. oldal).