Performativitás Performansz

1. PerformativitásPerformansz Szonday Szandra ELTE BTK Filozófiatudományi Doktori Iskola, Esztétika Doktori Program

2. Fogalomértelmezés • Performance: • 1. eljátszás, előadás, bemutatás (pl. színház, koncert) • 2. használhatóság, teljesítőképesség („high performance technology”) • A ‘60-as évek óta: kísérleti kifejezésformák, a művészetelméletileg megalapozott műfaji, esztétikai határok átlépése (képzőművészet, tánc)

3. Szembefordulás az akadémikus művészettel, a múzeumi konvenciókkal és a piaccal: a művészet és élet közötti határok lerombolása – Minden művészet! • „Visszavarázsolni a művészet komolyságát”, „véresen komoly dolgoknak kell történnie” - a műalkotás igazsága, hitelesség, pátosz „A színház csalás. A film csalás.” „Személyes felelősségemből semmit nem szabad letagadnom. Semmi kacsintás, semmi mentőkörülmény.” (Hajas Tibor: Animációs filmterv vázlata)

4. Performance: legfőbbmédiuma a test (lásd: body art) • „A test az egyetlen megbízható médium.” (Hajas Tibor: Performance: a halál szexepilje) • A test szenvedésének közszemlére vitele, általános mondanivalóval való felruházása

5. Szinonímák live artellenművészetbody workbody arttotalart livingsculptureintermédia activityhappeningevent akcionizmus

6. Performansz-kutatás • Gerhard Dirmoser, ASA-European, 1999: Performance-Art-Context • Az összefüggéseket egy poszter méretű (240cm x 180cm) diagramba foglalták, melyet 4 részre, és 32 aspektusra osztottak • 90 definíció, több száz név, mű és könyvcím http://www.asa.de/research/kontext/ http://www.pssquared.org/BorisNieslony.php

9. Egy elhíresült példa • Marina Abramović: Tamás ajka (Lips of Thomas, GalerieKrinzinger,1975) • Önkorbácsolás, üvegtörés, a bőr bemetszése, stb. – a nézők vetnek véget a performansznak

10. Problémák • Nem jött létre a művésztől független, önálló artefaktum; a nézőnek nem áll rendelkezésére egy mű, melyet mindig újraértelmezhet; • A cselekvés nem ábrázolt semmit, a művész nem játszott szerepet; • Irritáló, bizonytalan, kínos helyzetbe hozta a nézőt – nincs szokásos műélvezet (megfigyelés, kontempláció) • Esztétika vs. etika – Mi a helyes? Mi volt a művész célja?  A nézők is játékosokká váltak

11. A nézők, mint „játékosok” • Nyilvános kivégzések • Avantgárd – futurista, dadaista, stb. esték – a nézők provokálása,reakció kiváltása

12. Hol „normális” önmagunk veszélyeztetése, kínzása? • Vallási rítusok, gyakorlatok spirituális átváltozás • Vásári mutatványosok, artisták erődemonstráció Abramović performansza ingadozás e két műfaj között: bekövetkezett valamiféle átváltozás, ill. a nézőket sokkolta, meglepte az esemény.

13. Néhány jellemző • A hagyományos esztétikák (hermeneutika, szemiotika) nem alkalmazhatók. A műalkotást elsősorban nem megérteni, hanem tapasztalnikell; • A jelentés végrehajtása, új és saját valóság létrehozása, melyet a néző is megtapasztal; a performanszban részt vevők transzformá-ciója. • Valamennyi jelenlévőt magába olvasztó esemény.

14. Az obj./szubj. és jelölő/jelölt viszonyának újradefiniálódása • Alkotó és műalkotás nem válik szét • A nézők testi reakciói nem vezethetők vissza lehetséges jelentésekre • az észlelet közvetlenül hatott a nézői testre, elsőbbséget élvez a jelentéssel szemben • az anyagiság függetlenedik a jelölő funkciótól, és önálló életre tart igényt.

15. A performativitás fogalma (Fischer-Lichte) • John L. Austin, 1955: performativitás - a nyelvi megnyilatkozások, mint cselekvések • Sikerültség: intézményes és társadalmi feltételek • Pl. esketés, keresztelés, ígéret, stb.

16. A performatívumokönreferenciális és valóságalkotó erővel bíró beszédcselekvések • Abramović szintén önreferenciális és valóságalkotó cselekvést hajt végre (cél: transzformáció) • DE: • Mi tekinthető sikernek és kudarcnak? • Milyen intézményes feltételekről beszélhetünk?  A performativitás fogalmának megváltoztatása

17. Paradigmaváltás - Test • A 19. században jelent meg az a felfogás, amely szerint nincs rögzített emberi természet. Az ember társadalmában, konvencióiban önmagát teremti meg, önmagát alkotja meg. (→ 20. századi posztmodern filozófiák) • Pl. a test, mint amin nyomot hagy a társadalom, amiről olvas a társadalom → gendertudományok, szociológia, antropológia, stb.

18. Judith Butler: a (nemi) identitás „tevékenységek stilizált ismétlésén keresztül érvényesül” • nem referenciális, hanem dramatikus, performatív aktusok – főleg testi cselekvések • Nincsenek stabil identitások; az aktusok nem egy előzetesen adott lényegre vonatkoznak. • Az ember cselekszi a testét; az identitás folyamatosan és performatív aktusok által jön létre.(= Austini önreferencialitás és valóságalkotás)

19. A performatív aktus mindkét esetben (Austin, Butler) rituális és nyilvános eseményként megy végbe – a performativitáselőadásokat eredményez, a művészetben új formákat hoz létre • Pl. Goffman: Az én bemutatása a mindennapokban  minden performansz, szerepjáték • A performativitás esztétikájának az előadás fogalmára kell épülnie

20. Paradigmaváltás - Előadás • A 19. századig: a színház az irodalomtudomány tárgya („textuális művészet”) • Max Herrmann: a színháztudomány létrehozása • dráma = egy nyelvművész alkotása, • a színház = a közönség és a közönség „szolgáinak” alkotása • A színház „társas játék”, mindenki részt vesz benne; együttes jelenlét, közösség • A néző nem intellektuális megfigyelő; obj./szubj. helyett társszubjektumok

21. A néző fizikai jelenlétével, észlelésével, reakcióival hozza létre az előadást • „Testérzés”: „az azonos mozdulatok, hangok képzésére irányuló titkos késztetés” Valós test és tér együttes megélése

22. Szomaesztétika • Shusterman (Pragmatista esztétika, 2003): „A populáris művészet többnyire valóban megfelel Horkheimer és Adorno analízisének [passzivitás]. Kritikájuk azonban elárulja, hogy leegyszerűsítő módon azonosítják a legitim tevékenységeket a komoly gondolkodással és mindenfajta “erőfeszítést” az intellektus “szellemi erőfeszítésével”. A populáris kultúra bírálói vonakodnak elismerni, hogy a szellemi erőfeszítéseken túl is vannak emberi szempontból értékes és esztétikailag gyümölcsöző tevékenységek. [...] Az erőfeszítésnek, ellenállásnak és kielégülésnek más, sokkal inkább szomatikus formái is vannak.”

23. Pl. rockdalok élvezete: mozgás, tánc, éneklés • “funky”: “örömteli izzadság” • Dewey (Art asExperience, 1934): ezek az erőfeszítések bizonyos gátak leküzdésével járnak (pl. feszélyezettség, zavar)

24. Reinhardt • A színész által létrehozott fiktív alak helyett a test és tér speciális anyagisága érdekli; jelhordozó, közvetítő test helyett „valós test” • Az előadás dinamikus és kiszámíthatatlan folyamattá válik  Az előadás nem a drámától válik esztétikai tárggyá, hanem az esemény révén

25. Cirkuszművészet • Mi a test, a performativitás szerepe? Milyen módon határozza meg a cirkuszművészetet? • Milyen szempontok alapján vizsgálhatjuk?

26. 1. Befogadás • Mit látunk? Hogyan éljük meg? • Központi szerepben a test: • Mire képes valaki a testével (amire mi nem); • Milyen különleges testi adottságai vannak (abnormitás: törpe, kaucsuk, fakír, madárember); • A test (bőr), amit vásárra visznek, stb. • Mi a mi testünk szerepe? • Shustermann, Fischer-Lichte: “szomaesztétika”

27. A cirkusz sajátos terének hatása a testre, a nézőkre, a porondon folyó munkára; szöveg, narratívum, és díszletek hiánya • Bouissac: • Circus and Culture: A SemioticApproach, 1976; Semioticatthe Circus, 2010 • A cirkuszi tér szerveződése, sajátosságai

28. 2. Alkotás, előadás • Hogyan dolgozik (“gondolkozik”), mit él meg az artista? • Az újcirkusz alkotóinak gondolkodásmódja → problematizálás, a test, mint téma • Miért vonzó bizonyos művészek számára ma a cirkusz? (Nagy József, Frenák, stb.) Mit tartanak izgalmasnak? Mit kölcsönöznek? stb.

29. XX. századi táncművészeti kísérletek: • test/tér/mozgás/idő vizsgálata • test és tudat viszonya • A mozgásnyelv bővítése (pl. Lopuhov) • Határok elmosódása

30. Test-típusok • Ideális testek, mintaképek, „hősök” (társadalmi elvárások, gender)

31. „Furcsaságok” (eltérés a normálistól)

32. Tökéletlen, esetlen testek, „karikatúrák” (bohócok, komikus akrobaták)

33. Köszönöm a figyelmet!

34. Színház – performansz - köztér

35. SebastianoSerlio, 1545)

42. http://www3.northern.edu/wild/ScDes/sdhist.htm • A Brief History of Theatrical Scenery • http://vasi.uoregon.edu/interpreting_theatre.html • http://vasi.uoregon.edu/catalog/