1 / 20

FÉNYEMISSZIÓ, FÉNYFORRÁSOK, FÉNYKELTŐ ESZKÖZÖK

FÉNYEMISSZIÓ, FÉNYFORRÁSOK, FÉNYKELTŐ ESZKÖZÖK. Kocsányi László Kovács Péter Dobos Gábor. LUMINESZCENS FÉNYFORRÁSOK. Kisnyomású Neoncső Glimmlámpa Fénycső (kisnyomású higanylámpa) Kisnyomású nátriumlámpa Nagynyomású Nagynyomású higanygőzlámpa Nagynyomású nátriumlámpa

makara
Download Presentation

FÉNYEMISSZIÓ, FÉNYFORRÁSOK, FÉNYKELTŐ ESZKÖZÖK

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. FÉNYEMISSZIÓ, FÉNYFORRÁSOK, FÉNYKELTŐ ESZKÖZÖK Kocsányi László Kovács Péter Dobos Gábor LUMINESZCENS FÉNYFORRÁSOK

  2. Kisnyomású • Neoncső • Glimmlámpa • Fénycső (kisnyomású higanylámpa) • Kisnyomású nátriumlámpa • Nagynyomású • Nagynyomású higanygőzlámpa • Nagynyomású nátriumlámpa • Fémhalogén – lámpa • Xenon lámpa • Modern típusok • Genura – lámpa • DBD (Dielectric Barrier Discharge) lámpa Kisülőlámpák Típusai

  3. XENON LÁMPA: A kisülés hasonló a higanygőz-kisüléshez, de más a nívószerkezet Az energianívók sokkal közelebb esnek az ionizációs energiához → Magasabb működési hőmérséklet → erősebb folytonos háttér

  4. Saha – egyenlet: • Higanygőzre: g0’/g0 = 2 • Nemesgázra: g0’/g0 = 6 → nine 3-szor akkora a nemesgáz esetén → erősebb folytonos háttér

  5. Hátrány: Kis elektromos térerősség • Nagy elektronsűrűség • Jóval kisebb hatáskeresztmetszet → Nagyobb elektron – mobilitás (E ~ A1/2) → Elektromos térerősség kb. 1/7 része a higanygőz kisülésben mérhetőnek → Azonos teljesítményhez nagyobb áram szükséges → Nagyobb elektródák → Nagyobb elektródaveszteségek

  6. Elektromos térerősség növelhető: • Higany hozzáadásával • 1% higany 65%-al növeli a térerősséget • Higany energiaszintjei alacsonyabbak→ higany is erősen sugározni fog • Csökken a xenon sugárzása • Csökken a hőmérséklet • Romlik a színvisszaadás • Javul a hatásfok • Hélium hozzáadásával • 1% hélium 2%-al növeli a térerősséget • Hélium energiaszintjei magasabbak→ Nem vesz részt a fénykeltésben→ Nagyobb mennyiségben adagolható • Hélium megszökik a kisülőcső falán át→ Héliummal töltött külső búra szükséges • Növeli a hőveszteséget→ Rosszabb hatásfok

  7. Hatásfok: • Tengelymetszetet a hőveszteség adja • Növekvő atomtömeggel (Ar → Xe) csökken a hővezetés→ Csökken a hőveszteség • Meredekséget a látható és az UV tartományba eső sugárzás aránya adja • A folytonos háttér messze elnyúlik az UV tartományban→ rossz hatásfok • Ar → Xe irányban csökken az ionizációs energia→ Csökken az UV tartományba eső sugárzás→ Javul a hatásfok

  8. Kompakt Xenon lámpa (a, b, c, f) • Elektródastabilizált • Rövid ív → Kis feszültség, nagy áram • Elektródák alakja erősen befolyásolja az ívet → Általában egyenáramról üzemeltetik (így kevésbé deformálódik az elektróda) • Magas töltőnyomás: akár 10-12 atm (hidegen) → Időnként felrobban • 10 – 15 kV gyújtófeszültség • 75 W– 6,5 kW(500 W fölött csak DC üzemben) • Léteznek 30 kW-os változatok is • Permanens gáztöltés miatt nincsszükség bemelegedési időre mint pl. a higanygőz-, fémhalogén- vagy nátriumlámpánál

  9. Lineáris Xenon lámpa (d, e) • Falstabilizált • Elektróda alakja kevésbé számít → többnyire váltóáramról üzemeltetik • Hosszabb ív, kisebb áram • 1 atm körüli töltőgáz-nyomás (hidegen) • 30 – 40 kV gyújtófeszültség • Általában 1 – 20 kW teljesítmény • Léteznek 300 kW-os típusok is

  10. Villanólámpa: • Fal – stabilizált kisülés • Kisülőcsövet általában feltekerik (kisebb méretű fényforrás) • Sorba kötik egy kondenzátorral • Kondenzátor feszültsége kisebb mint a gyújtófeszültség → Egy külső elektronika ad egy gyújtóimpulzust → Ív létrejötte után lecsökken az ellenállás → kondenzátor kisül a lámpán keresztül • Rövid, nagy intenzitású impulzus • Fényképészeti alkalmazásokhoz tiszta Xenon töltet • Nagysebességű alkalmazásokhoz +Ar +H → mikroszekundumos impulzusok

  11. INDUKCIÓS LÁMPA • Kisülőlámpák leggyakoribb meghibásodásai az elktródákhoz köthetők • Katódok degradációja • Problémák az árambevezetésnél • Elektróda nélküli lámpák előnyösebbek lehetnek • Plazma létrehozása mikrohullámmal • Mikrohullám áthatol a kisülőcső falán → a mikrohullám-forrás lehet a kisülőcsövön kívül • Nincs szükség árambevezetésekre • Nincs szükség katódokra • Nincs elektróda-veszteség

  12. GE Genura lámpa (1994) • Izzólámpa kiváltására • Izzólámpa: 100 W, 1000 lm, 1000 h élettartam • GE Genura: 23 W, 1100 lm, 10000 h élettartam • Tartalmazza a szükséges elektronikát→ közönséges foglalatba becsavarható • 2,6 MHz • A fényt higanygőzkisülés produkálja • UV fényt fényporral alakítják láthatóvá

  13. Kén – lámpa: • A kén emissziós vonalai nagyon közel esnek az emberi szem érzékenységi maximumához • Magas nyomás (5 bar) → folytonos háttér • A napfényhez nagyon hasonló fényt ad • Kémiailag nagyon agresszív→ hagyományos kisülőlámpában nem alkalmazható • Indukciós lámpánál nem jelent problémát

  14. DBD lámpa • Nagynyomású kisülőlámpákban a kisülés általában erősen inhomogén • Lehetséges-e nagy kiterjedésű, térben homogén nagynyomású kisülést létrehozni? • A kisülés kontrakciója a hőmérsékleti egyensúly következménye → nem-egyensúlyi plazmát kell létrehozni

  15. Szigetelő elektródák közé váltófeszültséget kapcsolunk • Mikor a feszültség eléri a letörési feszültséget létrejön a kisülés • Minden fél-periódusben történik egy letörés • Az áramot korlátozzák a dielektrikum elektródák→ Nincs kontrakció

  16. Fém elektródák között nem lehet nagy nyomáson létrehozni térben homogén kisülést • A letörés után keskeny, nagy vezetőképességű csatornák jönnek létre • A kisülés jellege hasonlít egy DC kisüléséhez

  17. Szigetelő elektródák megakadályozzák a kisülés kontrakcióját • Miután a gáz ionizálódik, töltés halmozódik fel az elektródákon • A létrejött tértöltés ellentétes irányú a külső térrel • A letörés után néhány nanoszekundummal a tértöltés hatására összeomlik a „mikro-kisülés” • A feszültség növeléséve (máshol) újabb „mikro-kisülések” jönnek létre

  18. A rövid kisülések során az elektronok csak nagyon kevéssé melegítik fel a gázt az ütközések során → A magas nyomás ellenére nem alakul ki a hőmérsékleti egyensúly • Betáplált energia nagy része a az atomok és molekulák gerjesztésére fordítódik • Kicsi a térfogati veszteség • Aránylag nagy nyomásokon működik • A kisülés fizikai paraméterei skálázhatók→ A lámpa méreteinek növelésével egyszerűen növelhető annak fényárama

  19. Általában Xenont használnak töltőgázként • Környezetbarát • Alacsony hővezetés • DBD lámpákban igen nagy a térerősség • Magasabb energianívókat is lehet gerjeszteni • Xe + Xe + Xe* = Xe2* + Xe • A kisülés nem érintkezik az elektródákkal → nem károsítja azokat • Xe2* excimer molekula nagyon instabil → elbomlik → 7,2 eV (172 nm) foton • A hármas-ütközések valószínűsége nő a nyomás növelésével → aránylag nagy (atmoszférikus) nyomásokat használnak • Nem tartalmaz higanyt • Környezetbarát • A fénypor sokkal kevésbé károsodik

More Related