dr. Vereczkey Zoltán MKIK alelnök

1. A közösségi közlekedés és az infrastruktúra jellemző problémái 2011. szeptember 28. dr. Vereczkey Zoltán MKIK alelnök

2. Válság: definíció • A rendszerelmélet szerint egy komplex társadalmi rendszer akkor van válságban, ha a benne felmerülő kérdések, konfliktusok száma és/vagy intenzitása tartósan meghaladja az arra adható kielégítőválaszok számát és/vagy intenzitását.

3. Mióta van válságban a közlekedés? • A veszteséges vállalati gazdálkodás megjelenése óta? • A termelő eszközök egyszeri újratermelésének megszűnése óta? • Az egyéni közlekedés személyközlekedési munkamegosztáson belüli részarányának folyamatos növekedése óta? • A hasznos km-ek és az utasszám csökkenése óta? • A járat ritkítások és vonal bezárások elindulása óta? • Konklúzió: válság van!

4. Titkos PPP: M5, M6 a Magyar állam a magyar adófizetők pénzéből többszörösét fizeti ki az indokoltnak Fejlesztések sorrendiségének felrúgása Szekszárdi Duna híd Dunaújvárosi Duna híd Megyeri híd 4-es Metró Orosz államadósságból nem kellett Az eredetileg tervezett költség négyszerese Az első ütemben alkalmatlan végállomás ( Kelenföld) A nyomvonalon nincs meg a szükséges utasszám A helyi közlekedésre fordítható Unios források egyedüli haszonélvezője Közép és hosszú távon nem kifizetődő üzletek Rossz hatásfokú értékesítések a MÁV-nál A VOLÁNBUSZ ZRT teljes outsourcing-ja BKV botrány A VOLÁN társaságok nem kellő felkészítése a piacnyitásra ( fejlesztések elmaradása) Jelentős bűnök a közlekedés területén

5. Miért van szükség közszolgáltatásra, miért sajátos a piaca?(szakmai közhelyek, de mintha elfelejtettük volna) • A közforgalmú közlekedés • alapvető mobilitási igényeket elégít ki; • fajlagos környezet-terhelése alacsonyabb, mint az egyéni közlekedésé • Összegezve: társadalmi érdek. • Piaci alapon nem kezelhető, mert • eszközigényes (a teljesítménye minimálisan sem tárolható, azonnal kielégítendő); • a közérdekre való tekintettel nem lehet a felhasználóval piaci alapon megtéríttetni (érdekeltség megteremtése). • Cél: a modal split közforgalmú közlekedés felé tolása, az átterelődés visszafordítása

6. Közszolgáltatások jogszabályi keretei - 1370/2007/EGK rendelet (PSO rendelet) - 2004. évi XXXIII. Tv. (Autóbuszos törvény, a PSO rendelethez igazítva) A jogszabályi háttér tisztázott, a fogalmakat és követelményeket a PSO rendelet rendezi, a magyar jogszabályok harmonizálása megtörtént.

7. Ki kicsoda a személyszállítási közszolgáltatások terén?A PSO rendelet fogalom-meghatározásai • személyszállítási közszolgáltatás: a nyilvánosság számára megkülönböztetés nélkül és folyamatosan nyújtott általános gazdasági érdekű személyszállítási szolgáltatások; • közszolgáltató: bármely köz- vagy magánvállalkozás vagy e vállalkozások csoportja, amely személyszállítási közszolgáltatásokat működtet, vagy bármely olyan közjogi szerv, amely személyszállítási közszolgáltatásokat nyújt; • közszolgáltatási kötelezettség: valamely illetékes hatóság által annak érdekében meghatározott vagy megállapított kötelezettség, hogy biztosítsa az olyan általános érdekű személyszállítási közszolgáltatások nyújtását, amelyeket egy szolgáltató –amennyiben saját gazdasági érdekeit venné figyelembe- ellenszolgáltatás nélkül nem, vagy nem olyan mértékben vagy nem ugyanolyan feltételekkel végezne • belső szolgáltató: olyan elkülönült jogi egység, amely felett az illetékes helyi hatóság –illetve hatóságcsoport esetén legalább egy illetékes helyi hatóság- a saját szervezeti egységei feletti ellenőrzéshez hasonló ellenőrzést gyakorol;

8. A kis- és középvállalkozások lehetőségei jelenleg: • Kisebb önkormányzatok megbízásából helyi közlekedésben (a nagyoknál jellemzően belső szolgáltató végzi), • Alvállalkozói szerződések – Folyamatos kiszorulás folyik, a lejáró szerződéseket nem hosszabbítják meg. A fővállalkozó közszolgáltatási szerződését meghosszabbították, az alvállalkozóét nem! Néhány éves eszközök állnak kihasználatlanul, miközben a feladatokat öreg járművekkel látják el – pazarlás, tönkremenetel, senki nem jár jól. • Vadászat a különjárati piacon – szűkülő piac, a túlzott liberalizáció következményeként sok az árletörő kalandor.

9. Menetrend szerinti távolsági közlekedésben egy-két járattól eltekintve- csak az alvállalkozói viszony lehetséges, de a Volán társaságok ellenérdekeltek. • Pedig: • -  A magántőke enyhíthetné a forráshiányt, különösen az eszközbeszerzések terén (10Mrd Ft-os nagyságrend!); • -  Az alvállalkozói rendszer rugalmas lehetne, a fővállalkozó nem kényszerül felesleges kapacitások beállítására; • -  Felkészült vállalkozásokkal érkezhetne el a 2016-os piacnyitás. • Az állami vagyont sem megfelelően kezelték: a Volán társaságok felélték vagyonukat, miközben a szolgáltatási színvonal jelentősen esett.

10. Sajnos, az alvállalkozói rendszer nem váltotta be a reményeket: a korrupció lehetősége biztosított az összehasonlíthatóság hiányában, más oldalról pedig kiszolgáltatottság jellemzi. Ahány szerződés, annyiféle feltétel, ez szakmailag nem tartható állapot. • A kis- és középvállalkozások célja épp ezért a saját jogon történő közszolgáltatás elnyerése.

11. Közlekedés – mobilitás – fenntartható fejlődés • Közlekedés: áruk és személyek széles értelemben vett mobilitása. • Fenntartható fejlődés az, amely a jelen igényeit úgy elégíti ki, hogy nem veszélyezteti a jövő generációk érdekeit, szükségleteik kielégítését. Gazdaság Környezet Társadalom

12. Az állam meghatározó szerepe a közösségi közlekedés rendszerében ÁR TARIFA TELJESÍTMÉNY MENETREND ADÓDIK GAZDÁLKODÁSI TELJESÍTMÉNY NEM LEHET VESZTESÉGES

13. Az állam meghatározó szerepe a közösségi közlekedés rendszerében ÁR TARIFA TELJESÍTMÉNY MENETREND ADÓDIK GAZDÁLKODÁSI TELJESÍTMÉNY NEM LEHET VESZTESÉGES

14. Az állam meghatározó szerepe a közösségi közlekedés rendszerében ÁR TARIFA TELJESÍTMÉNY MENETREND ADÓDIK GAZDÁLKODÁSI TELJESÍTMÉNY NEM LEHET VESZTESÉGES

15. Személyszállítási teljesítmények (utkm) és a munkamegosztás változásai az Európai Unióban és Magyarországon (A: liberális, extrapolálás;B: környezetvédő, radikális, környezetvédő ;C: reális, reális)

16. Ahogy az EU és a tudósok látják:

17. Az állami többségi tulajdonú VOLÁN társaságok menetrend szerinti autóbusz-állományának műszaki állapotváltozása és várható alakulása

18. Alágazati teljesítmények és finanszírozás

20. A magyar vasút versenyképessége

21. Alágazati teljesítmények és finanszírozás

23. Ami a közforgalmú közút-vasút kapcsolatot illeti: Közút (autóbusz): alapvetően a kistérségi forgalomban és a vasúttal fel nem tárt terütetek kiszolgálásában van létjogosultsága INFRASTRUK_TÚRA PÓTLÓSZEREP!!! Vasút: nagy utasforgalú irányok és helyek (IC, elővárosi) az ideális terepe

24. A magyar településstruktúra alakulása, az adott település lakosszáma alapján, régiónként (db, illetve %) Lakosszám/település

25. A magyarországi települések közforgalmú közlekedéssel való ellátottsága 107 településen önálló helyi forgalom, 36.000 munkanapi járatszám 3 településnek nincs tömegközlekedési kapcsolata Naponta Indított helyközi autóbusz járatszám: 38.200, több mint 20.000 megálló 996 település érhető el vasúttal is 17 kivételével valamennyi hazai településen (az összes:3.152) van VOLÁN buszközlekedés

26. A helyközi utazások jellemzői

27. A menetrend szerinti helyközi autóbusz-közlekedés, illetve a gazdasági fejlettség egyes mutatói (2007.)

28. A helyközi menetrend szerinti autóbusz-közlekedés utas-számának és hasznos km teljesítményének alakulása (millió fő, millió km) 2000 – 2009.

29. A Volán helyközi menetrend szerinti utasforgalom trendje2000-től (ezer fő)

31. A fajlagos költségek szórása és a szakmai átlag a helyközi profilban Fajl. Ktg Ft/km Szakmai átlag

37. A 2007-2008. évi fordulat… • A reformintézkedések hatására (is) bekövetkező drasztikus forgalomcsökkenés kikényszerítette a veszteségkiegyenlítési mechanizmus működését, de még mindig nincs garancia a folyamatos működés-finanszírozásra. • A tarifaemelés nem kiszámítható, a teljesítmény inflálódik, miközben az utasok minőség iránti igénye fokozódik.

38. A közlekedési reform során eddig tett lépések mérlege A tarifa- és kedvezményrendszer reformja ► majdnem egyenlőség a két alágazat között, ami utas-szempontból esélyegyenlőséget teremt, dejelentős utas-vesztés, nem teljes körűen ellentételezett kedvezmények. A közforgalmú közlekedés reformjának megkezdésével egyidejűleg nőtt a szgk. használat adómenetesen elszámolható mértéke, ami a reform sikeressége ellen hat. Nem a gyengeforgalmú vasútvonalakat kell leképezni, hanem a forgalmat integrálni az autóbusz-hálózatba. Viszont siker: - az egységes szolgáltatási színvonalra törekvés, - a hálózatban gondolkodás, - a tarifális diszkrimináció ellen tett lépések, - a kétfajta kedvezményrendszer összébb-hangolása.

39. 2009. december 3. – az új PSO rendelet hatályba lép: A személyszállítási szolgáltatások nyújtásának mechanizmusa: • kizárólagos jogok biztosítása a közszolgáltatók részére, • pénzügyi ellentételezés biztosítása a közszolgáltatók részére (a túl-kompenzáció tiltott), • valamennyi szolgáltatóra alkalmazandó, a közszolgáltatás működésére vonatkozó általános szabályok meghatározása. (A szubszidiaritás elvéből adódik, az illetékes hatóság szabadon állapíthat meg szociális és minőségi kritériumokat.)

40. A PSO rendelet szerint: (27) „A közszolgáltatási kötelezettségek teljesítése során felmerült költségek fedezésére az illetékes hatóságok által nyújtott ellentételezést oly módon kell kiszámítani, hogy elkerüljék a túl-kompenzációt.” 4. Cikk (1) c): „A közszolgáltatási szerződéseknek és az általános szabályoknak meg kell határozniuk a szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó költségek megosztására vonatkozó szabályokat. Ezek a költségek különösen a személyzet, az energia, az infrastruktúrális díjak, továbbá a személyszállítási szolgáltatások működtetéséhez szükséges, a közlekedési közszolgáltatásban használt járművek, gördülő állomány, valamint létesítmények karbantartása és javítása költségeit, továbbá az állandó költségeket és egy megfelelő tőkemegtérülést foglalnak magukban.”

41. Szereposztás Elvárások megfogalmazása Végrehajtás A tulajdonos részéről a céggel szemben A megrendelő részéről a tevékenységgel szemben Szolgáltató • A közszolgáltatás • - mennyisége, • minősége, • egységdíja • (a számviteli tv. szerint), • - a térítés összege, • a határidő… rögzítése • a közszolgáltatási szerződésben. • A túlfinanszírozás kizárt, de • eddig: veszteségkiegyenlítés utólag, • a jövőben költségtérítés előre. • A költségtérítés elemei: • tarifaemelés, kedvezmények ellen- • tételezése, működési támogatás, • jövedéki adó visszatérítés, stb. • Ha elvállalja a feladatot: • Tudnia kell, hogy biztosan megkapja a • költségtérítést (a szerződés teljes • időtartamára). • Neki mindegy, hogy milyen • „finanszírozási MIX” alapján • jön a pénz, csak biztosan és folyamatosan jöjjön. • Ha ez így van, biztos, hogy • NINCS: • eladósodottság, • - vagyonfelélés, • - színvonal-csökkenés, • terven felül öregedő járműpark. • A cég összes javaival • való hatékony • gazdálkodás, melynek • eszköze a menedzsment, • színtere az egész társaság • (helyi és helyközi • tevékenység is) • Megfogalmazás: üzleti terv • Realizálás: beszámoló

42. Finanszírozási lehetőségek 2008-ig Vagyon- felélés Visszatérítendő külső forrás Jegyhez kötődő Közszolgáltatási kötelezettséggel összefüggő veszteségkiegyenlítés „Tudatosítani kell a társadalomban, hogy a közlekedési szolgáltatások iránti növekvő igényeihez növekvő köztehervállalásnak kell tartoznia…” /19/2004. (III.26.) OGY határozat/

43. Piac-konform finanszírozási lehetőségek Adókedvez- mények (pl. jövedéki adó Jegyhez kötődő Közszolgáltatási kötelezettséggel összefüggő veszteségkiegyenlítés KHEM ár- megállapítás Önkorm. Ármegáll. „Tudatosítani kell a társadalomban, hogy a közlekedési szolgáltatások iránti növekvő igényeihez növekvő köztehervállalásnak kell tartoznia…” /19/2004. (III.26.) OGY határozat/

44. Ami a jogszabályokból iskiolvasható: A közlekedési közszolgáltatások folyamatos működőképességének alapfeltétele a kiszámítható, tervezhető finanszírozás. Ezt kívánja meg a racionális gazdálkodás, de ezt írja elő a magyar ártörvény mellett a jelenleg hatályos (1191/69. EGK.) és a 2009. december 3-mal életbe lépő új (1370/2007. PSO) szabályozás is.

45. A helyközi tarifákról… • Jelenleg egységes hálózaton egységes tarifa • Tarifafunkciók: - értékmutató (a szolgáltatás ára), - igénybefolyásoló (gerjesztő, vagy fékező), alapvetően a megrendelőt (a közlekedéspolitika alakítóját) kell, hogy érdekelje. • Ha egységes a tarifa, a költségtérítésnek is egységes elvek alapján kell történnie ► többcsatornás finanszírozás mellett. • Strukturált közigazgatás esetén a tarifa lehet egységes is, meg strukturált is, de a tarifa-különbségeket az adott (strukturált) megrendelői szinteken kell kezelni. • Eltérő tarifa esetén eltérő költségtérítés lehetséges. • Az állami kedvezmények ellentételezését mindenképpen 100 %-osan kellene megkapni, de annak kellene mellétenni a finanszírozást, aki elrendeli a kedvezmény adását (egészségügy, oktatás, stb.)

46. Mi az, ami hiányzik? • A stabil jogi szabályozórendszer. • A politikai döntéshozók elkötelezettsége a fenntartható fejlődés biztosítását illetően. • A közszolgáltatási szerződések egyértelművé tétele a jogokat és kötelezettségeket tekintve, ezek korrekt szétterítése a szolgáltató és a hatóság között. • Ösztönzők a minőség javítása és a hatékonyság növelése érdekében.

47. Hogyan tovább? A fenntartható fejlődéshez a fejlett közforgalmú közlekedés is alapfeltétel. Fontos feladat a területi egyenlőtlenségek nivellálásának megteremtése a leghatékonyabb módon (az iskolabusz program nem ezek közé tartozik). A fejlett közforgalmú közlekedés költséges, de még mindig kevesebbe kerül, mint a parttalan motorizáció következményeinek kezelése. A közforgalmú közlekedés megcélzott reformja csak a személyszállítás egészének és a közigazgatás jelenlegi kereteinek újragondolása, valamint a szolgáltatók tudatos együttműködése (pl. közös internetes menetrendi tájékoztatás) mellett lehet igazán eredményes.

48. Tisztázandó kérdések • A tarifa szerepe ► stratégiai kérdés (tudomásul vesszük-e az ármegállapító döntését, vagy indokoltnak tartjuk-e folyamatos valorizációt ► a bérmegállapo-dásoknál is szempont volt eddig, a helyitárgyalásokhoz is iránymutatásként szolgál). • Az iparági átlaghoz történő viszonyítás ellentmondásai (eltérő közszolgáltatás/összes bevétel arány, eltérő humán költség szintek, eltérő infrastrukturális felszereltség, az egyes kiszolgáló tevékenységek eltérő kiszervezettsége, eltérő hatékonyság) ► a hatékonyság a versenypozíció megőrzéséhez is nélkülözhetetlen. • A kedvezményrendszer teljes felülvizsgálata.

49. A közszolgáltatási szerződés meghosszabbításának indokoltsága • Nincs létbizonytalanság a munkavállalók részéről. • A szerződéses keretek stabilizálhatók, a meglévő hálózat megőrizhető, a szolgáltatási színvonal és a finanszírozás összhangjának megteremtésére kellő idő áll rendelkezésre. • A jelenlegi kompenzációs rendszer „gyerekbetegségei” kiküszöbölhetőek. • A befektetett tőke megtérülési szempontjai jobban érvényesülhetnek. • A banki finanszírozás bekapcsolhatósága. • Az alvállalkozásokon keresztül a hazai KKV-k is pozícionálhatók? • A majdani pályáztatás során valós verseny, az arra való felkészülési idő megnövekedése. • Az alvállalkozásba adás révén járműberuházás és élőmunka megtakarítás érhető el a Volán társaságoknál, akik jelenleg egyáltalán nem jutnak hitelhez? • A tervezett elektronikus jegy- és bérletrendszer bevezethetősége szempontjából is a hosszabb biztos piac, egységes hálózat a vonzó.