ISKOLAI TESTNEVELÉS ÉS EGÉSZSÉG

1. ISKOLAI TESTNEVELÉS ÉS EGÉSZSÉG Prof. Istvánfi Csaba 2008.

2. Az iskolai testnevelés sajátos műveltségtartalommal, cél, eszköz, követelmény és értékelési rendszerrel rendelkező kötelező tantárgy. Célja az egészségfejlesztés és az egészséges, sportos életvitelre való felkészítés. Legfontosabb értékközvetítő hatásai: • élettani, egészségügyi, • szocializáló, jellemformáló és • érzelmeket szabályozó, feszültségoldó pszichikai hatások. • Az egészséga teljes fizikális, mentális és szociális jólét állapota, nem pedig pusztán a betegségek, fogyatékosságok hiánya (WHO, 1986)

3. A NEMZET EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA ELKESERÍTŐ • Anépességszám csökken: Termékenyégi ráta 2,5 helyett 1,2 (OECD, 2007.) • Azélettartam rövid: Férfiak: EU 75,7 év, MO: 69,03 év (KSH, 2006.) Nők: EU 81,9 év, MO: 77,35 év (KSH, 2006.) • Az élők betegek: „A lakosság egészségi állapota romlik.” (EüM, 2002.) • A fiatalok életvitele aggasztó: Nikotin, alkohol, drog, korai szex, mozgáshiány.

4. AZ ELHÍZÁS JELENTŐS BETEGSÉGFORRÁS Elhízott, túlsúlyos felnőttek Az elhízás hazánkban 2 millió felnőttet érint. A lakosság 40%-a túlsúlyos, óránként 7 ember hal meg elhízással kapcsolatos kórképben, ami kb. 30 milliárd többlet kiadást tesz ki.

5. Elhízott, túlsúlyos gyerekek A helytelen táplálkozásból és a mozgásszegény, ülő életmódból fakadó elhízás hazánkban, de az EU tagállamaiban is olyan probléma, amely a gyermekek 20-25%-át érinti. Sajnos ez az állapot romló tendenciát mutat, súlyos egészségi problémákat, valamint költségvetési kiadásokat vonz. Gyengíti a humán erőforrást

6. A MOZGÁSSZEGÉNY, ÜLŐ ÉLETMÓD A JELLEMZŐ A tanulók 70-80%-a testnevelésórán kívül jelentős fizikai aktivitást (sport) nem végez. Jellemző a TV, számítógép, játékautomatákhoz kapcsolódó ülő életmód. (Nemzeti Sportstratégia, 2007.) Becsült adatok A kormányzat egészségfejlesztési stratégiájának a közoktatatásban részt vevő jelenleg 823 ezer (OKM statisztika, 2007) fiatalnak arra a kb. 70-80%-ára kellene irányulnia, akik a mentális túlterhelés és a jellemző ülő életforma mellett csak testnevelésórán részesülnek fizikai terhelésben.

7. MIVEL TÖLTJÜK A SZABADIDŐNKET? A rendszertelen és egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód, a hiányos higiéniai körülmények miatt a népesség és ezen belül a tanulóifjúság egészégi állapota, életvitele elkeserítő képet mutat.

8. MIT MOND A KÖZOKTATÁSI TÖRVÉNY? A közoktatás 1-4. évfolyamain: „A mindennapos testmozgás a helyi tantervekben meghatározott, LEGALÁBB heti három testnevelésóra és a játékos testmozgás keretében valósul meg.” (2003. 52.§ (3)).* A törvény háromnál több testnevelésórát enged meg, de NEM KÖTELEZ! A testnevelésórát „pótló” játékos testmozgás kritikájáról tájékoztattuk az oktatási minisztert.

9. ROLE OF SPORT IN EDUCATION2007. február 28., Brüsszel

10. A TESTNEVELÉS IDŐKERETE NÉHÁNY EU TAGORSZÁGBAN A testnevelés tantárgy percekben kifejezett heti minimális és maximális tantervi időkerete 1-4. évfolyamokon jelentős eltérést mutat a 27 EU-s tagország viszonylatában a 2006. évi adatok alapján. (Ken Hardmann, 2007.) Ország Minimum/Perc Maximum/Perc Ausztria 50 200 Szlovákia 45 135 Franciaország 90 240 Magyarország 90 225 A törvény által megengedett 225 perc heti 5 testnevelés órát jelent. Több iskolafenntartó önkormányzat él is ezzel a törvényi lehetőséggel. (pl. Debrecen, Hódmezővásárhely, Szolnok).

11. A testnevelés az egyetlen tantárgy, amely kifejezetten a testi fejlődésre, a pszichomotoros kultúra fejlesztésére, a higiéniára összpontosít. Kiemelt fejlesztése ezért indokolt!

12. AZ OKTATÓK KÉPZETTSÉGE AZ ALSÓ TAGOZATBAN (6-10 ÉVES KOROSZTÁLY, 1-4. évfolyamok) • Az EU Tanács ajánlása: A képzés minden szintjén testnevelő tanárokat alkalmazzunk. • Hazánkban kb. 90%-ban nem testnevelésre szakosított tanítok oktatják a testnevelést. • Amíg szakképzetlen tanítók oktatják a testnevelésre a 6-10 éves tanulókat, addig nincs reális remény egy egészségesebb, edzettebb magyar ifjúság felnevelésére!

13. STRATÉGIAI CÉLOK, JAVASLATOK: • Az iskolák pedagógiai programjában első helyre kerüljön az EGÉSZSÉG! • Az 1-4. évfolyamokon valósuljon meg a mindennapos tanórai testnevelés. • Az oktatás színvonaláról nyert visszajelentések érdekében szaktanácsadói rendszer kapja vissza az ellenőrzési jogosítványait. • Az 1-4. évfolyamokon csak a műveltségterületre képzettek oktathassák a testnevelést. • A testnevelés műveltségterületi képzésében résztvevők számának növelése a tanítóképző főiskolákon. • A testnevelést oktató tanítók részére akkreditált továbbképzési programok szervezése a TF Továbbképző Intézetének keretében. • A felsőoktatásban a „TESTNEVELŐ-EDZŐ” 3 éves (BSc) akkreditált alapképzési szak (2400 óra), adjon jogosítványt a közoktatás alsó tagozatában a testnevelés tanítására.

14. MOTTÓ: História est magistra vitae! 1920. Karafiáth Jenő, országgyűlési képviselő, az Országos Testnevelési Tanács elnöke: „ A betegségek elleni védekezésnek egyik leghatásosabb eszköze a megfelelő testnevelési rendszer alkalmazásában rejlik. A népegészségügy feljavításához tehát elkerülhetetlenül szükséges a testnevelési rendszer helyes megválasztása, a testnevelés jól elgondolt központi megszervezése és vezetése.” (Magyar Sport Almanach, OTT. Budapest. 1926. 5.p)

15. KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!