MNB, Pénzügyi elemzések 2009. október 1.

1. A bankközi forintpiacok likviditásának és a bankközi referenciakamatok információtartalmának alakulása MNB, Pénzügyi elemzések 2009. október 1.

2. Kiindulási helyzet • 2008. decemberétől nincsenek forintlikviditási feszültségek a hazai bankközi piacon, de ennek működése azóta sem állt helyre. • A hagyományosan likvid egynapos futamidőn is számottevően visszaesett a forgalom. A nemzetközi folyamatokkal ellentétben hazánkban sem a fedezett (pl. repó-) piacok, sem a kamatderivatív piacok (pl. FRA) nem vették át – részlegesen sem - a kieső forgalmat. • Az éven belüli fedezetlen bankközi referenciakamatok (BUBOR) információtartalma jelentősen lecsökkent. • Megnehezíti a piaci szereplők kamatvárakozásainak számszerűsítését. • Nem szolgál megfelelő referenciakamatként a vállalati hitelek és a kamatderivatívák árazásához.

3. A hazai bankközi forintpiac forgalmának alakulása • A 2008. őszén kezdődő bizalmi válság a bankok egymással szembeni limitjeinek csökkenésén keresztül a fedezetlen bankközi forintpiac szűkülését eredményezte. • Az értékpapír fedezet mellett nyújtott hitelpiac forgalma eközben nem változott jelentősen – a jogszabályi rendelkezés kedvezőbbé válása ellenére sem. • Az FRA piac forgalma szintén alacsony szinten van. • Az FX-swap piacra is kiterjedő működési zavarok miatt az sem tudta támogatni a forintlikviditás-kezelést. • A bankok egyre nagyobb mértékben támaszkodtak forintlikviditásuk menedzselésében az MNB eszközeire.

4. A bankközi fedezetlen és fedezett együttes forgalom csak ez év második negyedévében emelkedett kismértékben, átmenetileg

5. A kötelező tartalékráta csökkentése és a kamatfolyosó szűkítése is szerepet játszhatott a jegybanki eszközállomány emelkedésében

6. A hazai bankközi forintpiac likviditásának szűkülése a bid-ask szpred tágulásában és az ügyletkötések számának alakulásában tükröződik leginkább

7. 2008 őszétől az egynapos fedezetlen és fedezett ügyletek hozama jól követte a jegybanki alapkamat alakulását. Megnőtt a fedezetlen hitelekért elvárt kamatfelár.

8. Hosszabb futamidejű forintkamatok információtartalma • Miért érdekes? • Információ a piaci várakozásokról • Vállalati hitelek és kamatderivatívák alaptermékei • A piaci turbulenciák hatására a kockázati prémium a korábbinál magasabb és változékonyabb, így torzul a piaci hozamok információ-tartalma. • Bubor esetében kérdés az is, hogy a beadott jegyzések mennyire tükrözik a várakozásokat • Lényegében nincs piaci ügyletkötés a 3 hónapos futamidőn: a kamatjegyzéshez nincs viszonyítási alap.

9. Elvesztette információ-tartalmát a Bubor? • Buborral kapcsolatos problémák jelei: • Ugrásszerű változások • A benne tükröződő várakozások elszakadása más referencia-kamatoktól, elemzői felmérésektől • A Bubor 2008 végétől lényegében az alapkamat alakulását tükrözi, nem mutatja a piaci szereplők várakozásait.

10. 2008 végétől a BUBOR elszakadt más referencia-kamatoktól, lényegében a jegybanki alapkamat alakulását tükrözi.

11. Év végi jegybanki alapkamatra vonatkozó várakozások

12. Hogyan nézzük az FRA-hozamokat? • Alaptermék a Bubor, ami lényegében az alapkamattal egyezik meg. • Ebben az esetben is mutatják a várakozásokat, de értelmezésük más: • az ügylet indulásakor érvényes alapkamatra vonatkozó várakozásokat mutatják, nem a futamidő alatti átlagos jegybanki kamatra vonatkozót.

13. Nemzetközi tapasztalatok • A fedezetlen bankközi piaci forgalom visszaesését több esetben a fedezett piac relatív súlyának növekedése kísérte. • A fedezetlen bankközi ügyletek információtartalmának csökkenése miatt a kamatvárakozások meghatározásához több jegybank új eszközöket vett figyelembe. • Repó hozamokból számított kamatvárakozás-pálya. • OIS hozamok felhasználásával megállapított kamatvárakozások. Magyarország: • A fedezetlen bankközi forintpiac forgalmának és likviditásának szűkülését nem kísérte a repó forgalom emelkedése. • Nem alakult ki likvid OIS piac.

14. Vitaindító kérdések • Hogyan értékelik a fedezetlen bankközi hitel-betét piac jelenlegi forgalmát, likviditását? • Hogyan értékelik a BUBOR kamatok szintjét és alakulását, okoz-e bármilyen problémát, hogy a BUBOR-ba nem épülnek be a piaci kamatvárakozások? • Milyen esetben/feltételek mellett tudják elképzelni, hogy a BUBOR jegyzések a jelenleginél reálisabb szintre kerüljenek? • Milyen esélyét látják, hogy Magyarországon aktív, likviditáskezelési célú repópiac alakuljon ki, illetve milyen szabályozási/intézményi változások szükségesek ehhez? • Lenne-e kereslet Magyarországon egy OIS típusú termék iránt, illetve milyen szabályozási/intézményi változások tudnák elősegíteni a kialakulását? • Hogyan vélekednek likviditáskezelői szemmel a jegybanki kamatfolyosó jelenlegi szélességéről, a kötelező tartalékráta nagyságáról, illetve a kéthetes MNB-kötvény futamidejéről?