A pályakezdő rendőrök szolgálatba állása, beilleszkedése, munkavégzése a képzés tükrében

1. A pályakezdő rendőrök szolgálatba állása, beilleszkedése, munkavégzése a képzés tükrében Dr. Lukács János r. dandártábornok megyei főkapitány rendőrségi főtanácsos Schádné Zámolyi Judit munka-és szervezetpszichológiai szakpszichológus RENDÉSZET ÉS OKTATÁS Orosháza 2009. július 14. 1

2. A CSMRFK 1997 – ben áttekintő felmérést készített a szakközépiskolában végzett – már egy éve állományban lévő – rendőrök beilleszkedéséről és munkahelyi szociali-zációjáról. 2

3. A vizsgálati anyag feldolgozásának szempont-jai a következők voltak: • a képzés során megszerzett tudás hogyan illeszkedik a gyakorlati munka elvárásaihoz • a gyakorlat során megszerzett tapasztalatok hogyan alakítják az elkötelezettséget, a be-illeszkedést és a munkahelyi szocializációt • milyen módokon és csatornákon jelenik meg a szervezeti elvárások közvetítése • milyen beilleszkedést segítő és gátló ténye-zők azonosíthatók a munkahelyi közössé-gekben és szervezeti egységekben 3

4. A BM Oktatási Főigazgatóság az akkori humánpolitikai stratégiájának megfele-lően országos szinten végezte a 2002-ben rendészeti szakközépiskolát vég-zettek beválás vizsgálatát. 4

5. 2004-ben indult EU –Twinning HR – projekt „Kompetencia alapú emberi erőforrás-menedzsment”. A projekt alapvető célja egy kompetencia alapú, fejlesztésközpontú, egységes emberi erőforrásgazdálkodási, képzési rendszer kialakítása. A kompetenciákat figyelembe véve a munkál-tató megtalálhatja a dolgozója számára a megfelelő munkakört, feladatrendszert a szervezeten belül, vagy képezheti őket annak érdekében, hogy alkalmasak legyenek az adott munkára. 5

6. A CSMRFK szakemberei 2002 óta évente készítenek felméréseket, folytatnak vizsgá-latokat az állományban eltöltött első év tapasztalatairól, folytatva a már elindított vizsgálatot és kapcsolódva a 2004-es kompetencia-alapú HR szemlélethez. A vizsgálatot a Főkapitányság pszichológiai csoportja végzi. A vizsgálati módszer: félig strukturált interjú. Az interjúk alanyai az 1 éve kinevezett állo-mány és a közvetlen munkahelyi vezetők. 6

7. A jelen előadásban be kívánom mutatni a beilleszkedési, a munkahelyi szociali-záció felmérésének egyes tapasztala-tait, elsősorban az emberi erőforrás szempontjából, a munkafeladatok és elvárások tükrében. 7

8. A kinevezéskor – a munkakört, a be-osztást elsősorban a szervezeti egy-ségek szükséglete határozza meg: • a közrend területére • a közlekedés-rendészet területére • a bűnügy területére (főként a Rendőr-tiszti Főiskoláról jöttek esetében) • a speciális feladatkörökre (fogda, bű-nügyi technika, objektum őrzés, stb.) 8

9. A beilleszkedés és munkahelyi szocia-lizáció szempontjából döntő elemek lehetnek már az induláskor, hogy • a gyakorló helyére • ismeretlen közegbe • lakóhelyére • viszonylag kis létszámú szervezeti egység-hez • vagy éppen nagy létszámú egységhez kerül, • és az, hogy milyen a munkahelyi közösség fogadókészsége. 9

10. A gyakorlati idő alatt a mentorral kialakított munkakapcsolat indítja el a munkahelyi szo-cializációs folyamatot, amelynek kiemelt területei: • az együttműködés elemeinek megismerése • a szervezeti elvárások és keretek megismerése • a szakmai és szervezeti kontroll megismerése • a tanult ismeretek használható tudássá alakítani • az elköteleződés az identitás megalapozása 10

11. Beilleszkedést, beválást segítő tényezők: • a minta a modell, a példakép szerepe • egyenrangú kapcsolat - tisztelet a munka és a társ irányában egyaránt • siker a munkában, az együttműködésben – az együt-tes élmény • törvényesség – jogszabályi ismeretek és az intézke-dési kultúra • a biztonság és bizalom a hatékony intézkedés során • a rendőri szerep, szerepviselkedés összetevői • a visszacsatolás, konzultáció - szakmai fejlődés biztosítása • az egyéni ambíció, előmenetel tervezésének lehető-ségei, (a szervezeti egységek közötti átjárhatóság) • a szervezeti gondoskodás 11

12. A képzésről • feladata az elméleti ismeretek elsajátítása, használ-ható tudássá formálása, a rendőri tevékenységhez szükséges tudásanyag (törvények, szabályozók) elsajátítása. • az oktatási idő alatt végzett gyakorlati képzést ke-vésnek érzik • az elégtelen nyelvismeret a speciális intézkedési helyzetben feszültséget teremt • az elvárt szervezeti magatartás hiányossága konflik-tusok forrása • a gyakorlati időt ( mentor mellett) kevésnek tartják • a mentori munka szakszerűsége – a modellkövetés, a rendőri szerepviselkedés kialakulásában elemi fontossággal bír 12

13. Pozitív élmények • közösségi élet, összetartozás • a gyakorlati jellegű foglalkozások él-ményanyaga • készségfejlesztésre irányuló foglalko-zások (intézkedés taktika, kommuni-káció, konfliktus kezelés, stb. ) 13

14. Szakítani kell azzal az idejétmúlt hiedelemmel, hogy a rendőri szakmát a mindennapi élet gyakorlatában, a ‘csinálása’ közben kell megtanulni. Az állománynál sokkal inkább hangsúlyt kell fektetni azoknak a készségeknek, képességeknek – az egyéni kompe-tenciáinak az átfogó fejlesztésére (ami nevezhető jó kommunikációs készségnek, helyzetfelismerésnek, konfliktuskezelésnek, hatékony és eredményes feladatmegoldásnak), amelyeket a megadott törvényi keretek, lehetőségek között kell, hogy megjelenít-senek, alkalmazzanak. • Az iskolában átadott ismeretanyagok úgy is fel-foghatók, mint egyfajta keretek, amelyek között a rendőri munkát végezni kell (a jogszabályok, a rendeletek, szakmai ismeretek, stb.), de a tartalmi rész, ami igazán ezt a keretet kitölti, az a készségek, kompetenciák tára, amelyek megfelelő szintre fejlesztése nélkül a hatékony és kultúrált intézkedés szinte elképzelhetetlen. 14

15. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Kérjük, észrevételeiket, javaslataikat a CSMRFK pszichológiai munkacsoportja részére tegyék meg. schadnez@csongrad.police.hu 15

16. A pályakezdő rendőrök szolgálatba állása, beilleszkedése, munkavégzése a képzés tükrében Schádné Zámolyi Judit munka-és szervezetpszichológiai szakpszichológus schadnez@csongrad.police.hu RENDÉSZET ÉS OKTATÁS Orosháza 2009. július 14. 16