150 likes | 206 Views
Tehetségkonferencia. Tehetségkutatás a Magyar Táncművészeti Főiskolán és Partnerintézményeiben 2010. október 3. A tehetségek kiválasztása.
E N D
Tehetségkonferencia Tehetségkutatás a Magyar Táncművészeti Főiskolán és Partnerintézményeiben 2010. október 3.
A tehetségek kiválasztása • A tehetséges ígéretekből csak akkor válhat sikeres ember, ha megteremtjük az intézményes feltételeit egy oktató-nevelői folyamatnak, amely összetett és érzékenyen reagáló módszereket dolgoz ki arra nézve, hogyan lehetne kibontakoztatni a különleges képességű tanulók egyéni teljesítményét. • A tehetséggondozás formái és módszerei országonként eltérőek. Egyetlen ország sem engedheti meg magának a tehetségek „elpazarlását”. A legtöbb helyen módosításokat eszközöltek az oktatási törvényekben, hogy ezáltal megteremthessék a tehetség felfedezéséhez és kibontakozásához szükséges nevelési kereteket. Jelentős tényezővé váltak a nem kormányzati, civil szervezetek is, amelyek főleg az ígéretes tehetségeknek nyújtott tanácsadásban és menedzselésükben adnak segítséget.
A tehetségek kiválasztásának formái 1. Kiválasztani a különös képességű tanulókat tanár kollegák vizsgálódásai nyomán. 2. Tanulmányozni annak módját, hogyan foglalkozik az iskola a tehetséges tanulókkal és különösen a kivételes képességűekkel. 3. Tanulmányozni annak módját, hogyan vonhatnánk be a tantestületet a tehetségek felkutatásába és alternatív oktatásába. 4. Tanulmányozni annak módját, ahogyan az osztályfőnökök irányíthatnák és támogathatnák a kivételes tanulókat és azok szüleit. 5. Tanulmányozni annak mértékét, hogy mennyire ismeri fel a család a tehetséges gyerek érvényesülésének szükségét és, hogy rendelkezik-e az ehhez szükséges anyagi feltételekkel. 6. Megállapítani, milyen szerepet játszik, és mily módon vehet részt a tehetségkutatás és fejlesztés komplex folyamatában a többi nevelési, illetve társadalmi-kulturális tényező (iskolai klubok, szakkörök, helyi és megyei közigazgatás arra illetékes tényezői, civil szervezetek, stb.)
Az ígéretes tehetségek csoportosítása • Az ígéretes tehetségű tanulók azonosítása: • Egyre meggyőzőbbek azok a vélemények, amelyek szerint a társadalmi haladás legfőbb letéteményesei, az ígéretes tehetségű gyermekek és ifjak. • Ezért is kell őket különös figyelemmel követni. Az iskolában és a mindennapi életünkben is különleges körülményeket és bánásmódot érdemelnek. • A tehetségek azonosítására, kiválasztására az iskolában a következő eszközöket veszik igénybe: • iskolai eredményesség, osztályzatok, • versenyhelyzetben nyújtott eredmények, • sajátos képességeket, készségeket felmérő tesztek, személyiségi tesztek, ún. objektív módszerekkel • rendszeres tanári értékelés, szülői megfigyelés, kortársak véleménye, ún. szubjektív módszerekkel.
I.S.Renzulli:Tehetség modellje • Renzulli két típusú kiemelkedő tehetséget különböztet meg: • Az iskolai kiválóságot és a kreatív, produktív tehetséget. Mindkettő egyformán fontos, Renzulli szerint legtöbb esetben a két típus össze is fonódik. A modell szerint a képességek magas szintű kibontakozását 3 tulajdonság sajátos egymásra hatása eredményezi: magas intellektus, a feladat elkötelezettség és a kreativitás. • Renzulli felfogása olyan magatartás típusokban nyilvánul meg, amelyeket 3 jellemvonás-csoport együttes hatása vált ki: • az általános és/ vagy átlagon felüli képességek, • magas szintű feladatvállalás, feladat elkötelezettség, • magas szintű kreativitás. A tehetséges gyermekek képesek fejleszteni ezeket a jellemvonás csoportokat, és alkalmazzák is ezeket, bármely lehetséges teljesítményben.
A motiváció A motiváció a személyiség „sarkalló” ereje - így határozza meg Allport (1980) tömören azokat a személyiségjegyeket, amelyek elindítják az egyén tevékenységét, amelyek bizonyos célok felé irányítják, amelyek kitartásra bírják – akkor is, ha az álmokat nehéz megvalósítani, de amelyek le is állítják a felesleges, hiábavaló kísérleteket. A motiváció kérdéskörébe tartozik az is, hogy az egyén célokat tűz ki maga elé, terveket sző, tisztázza tevékenységének esetleges kockázatát, átgondolja a bizonytalansági tényezőket, azután elkezdi a munkát.
Tehetséggondozás célja • a tehetséges gyermek rendkívüli képességei erős oldalainak fejlesztése, 2. a tehetséges gyermek rendkívüli, de gyengébb képességei, gyengébb oldalainak fejlesztése, 3. a kreatív körülmények javítása, tehetségirányítás, nehézségek kivédése, 4. azon személyiségvonások támogatása, melyeknek nincs közvetlen kapcsolata a tehetséggel.
Tehetséggondozás a Magyar Táncművészeti Főiskolán I. • A tehetséggondozással, mint a hallgatói-oktatói kapcsolat és a hallgatói élet kiemelten fontos területével – a rektor, a művészeti tanács, a tudományos tanács, illetve valamennyi oktató foglalkozik. • A táncművészeti és pedagógus tanulmányok folytatásához minden szinten veleszületett adottságokra és tehetségre van szükség. Az intézmény elsődleges célja ezeknek a hozott képességeknek a minél magasabb szinten történő kibontása: a tehetséggondozás. • Ennek során két szinten kell működnie a képzésnek: • meg kell határozni azokat az általános követelményeket, amelyeket egy-egy adott évfolyamon, szakon a továbbhaladáshoz minden növendéknek/hallgatónak teljesítenie kell; • fel kell ismerni azokat a személyes képességeket – azaz az egyéni tehetséget – amelyek kiművelését és kibontakoztatását segíteni kell.
Tehetséggondozás a Magyar Táncművészeti Főiskolán II. • A tehetséggondozást szolgálják: • a háziversenyek (előadóművészeti ill. alkotói területen egyaránt), • repertoár órák, • a nyilvános előadások, • a külföldi továbbképzéseken való részvétel lehetőségei, • a művészeti ösztöndíjak és díjak, • a diákköri dolgozatok bemutatási fórumai, • alkalmankénti – pl. évfordulókhoz kapcsolódó – pályázatok kiírása stb.
Kutatási terv Együttműködő partnerek: Magyar Táncművészeti Főiskola „ Vásárhelyi Tehetségpont” Az együttműködés formája:keretszerződés (aláírás dátuma: 2010. 07.03.) Az együttműködés tartalma: A Magyar Táncművészeti Főiskola és a „Vásárhelyi tehetségpont” közösen végez kutatást a Magyar Táncművészeti Főiskola Partnerintézményeiben, a Partnerintézményekkel kötött megállapodás alapján. A kutatásban való részvétel a partnerintézmények részéről önkéntes.
A kutatás célja A Magyar Táncművészeti Főiskola Partnerintézményeiben folyó tehetséggondozó tevékenység vizsgálata, a táncos tehetségkoncepció megfogalmazása, a táncművészeti tehetség megfigyelési szempontrendszerének meghatározása, a produktív alkotói tehetségek azonosítása.
A következő kérdésekre keressük a választ: • A partnerintézményként nyilvántartott alapfokú művészetoktatási intézményekben és művészeti középiskolákban: • Milyen szervezeti keretei vannak a tehetséggondozásnak? • Milyen pedagógiai módszertani eljárásokat alkalmaznak a tehetséggondozás során? • Milyen dokumentumokban milyen módon rendelkeznek a tehetséggondozás feladatairól? • Végeznek-e tehetségazonosítást? Milyen tehetségazonosítási módszerekkel dolgoznak? • A tanulók milyen arányban vesznek részt tehetséggondozó programokban? • Milyen eredményeket érnek el a tehetséggondozás terén? • Milyen életkorban (alsó tagozat-felső tagozat - középiskolás) milyen személyiségjegyek és milyen speciális képességek, teljesítmények alapján definiálják a reproduktív táncos tehetségeket, a produktív alkotó tehetségeket?
A következő kérdésekre keressük a választ: • Milyen szempontok alapján választják ki a tehetséges tanulókat a versenyeken való szereplésre? Összeállítható-e egy egységes kritériumrendszer? • Milyen motivációs jellemzői vannak a tehetséges tanulóknak? • Milyen hatással van a szociális környezet a tehetségekre? • Milyen személyiségjegyekkel rendelkezik a tehetséggondozó pedagógus? • Hogyan jellemezhető a pedagógusok részvétele a tehetséggondozásban? • A táncos tehetség kritériumai milyen mértékben mutatnak azonosságot illetve eltérést a különböző tanszakok tekintetében? • Az interpretáló művészeti tehetségek fejlesztése mellett szerepet kap-e a produktív alkotó tehetség fejlesztése és segítése? Ha igen, milyen formában és módszerrel és eredménnyel történik?
Kutatási módszerek • Adatgyűjtés (saját szerkesztésű kérdőívekkel) • Általános adatok • Pedagógusokra vonatkozó kérdőív/ tanszakonként (személyiségjegyek, képességek) • Tanulókra vonatkozó kérdőív/ tanszakonként (személyiségjegyek, képességek, motiváció, szociális környezet) • Intézményvezetői kérdőív ( tehetséggondozás hosszú távú fejlesztési tervére, vezetői elképzelésekre vonatkozóan) • Dokumentumelemzés ( Pedagógiai Program, Egyéni feladatellátási terv, Munkaköri leírás, egyebek) • Tehetségazonosítás: Renzulli - modell alapján, valamint speciális képességvizsgálat alapján
A kutatási eredmények dokumentumai • Reproduktív táncos tehetségek megfigyelésének szempontjai életkorok szerint • Produktív táncos tehetségek megfigyelésének szempontjai életkorok szerint • Az intézményvezetők tehetségfejlesztési koncepcióinak összegzése • MTF –által megfogalmazott tehetségkoncepció • Az alapfokú művészetoktatási intézmények, művészeti középiskolák tehetségkoncepciójának összevetése a Magyar Táncművészeti Főiskola tehetségkoncepciójával (a továbbtanulási felkészítő foglalkozások tematikájának összeállítását segítheti a dokumentum)