Fran Ç ois Villon

1. FranÇois Villon 1431-1463

2. A középkor végének, a reneszánsz virágkorának világszerte legismertebb, legnépszerűbb és legszubjektívebb franciaköltője. • A líraiköltészet formai elemeit felhasználó, de témaválasztásában inkább a dolgok fonákját bemutató balladái és zsargonban írt versei hűen tükrözik magát a kort, a művelt költő hányatott, bűnös életét, mély vallásosságát. • A későbbi romantikusszerzők benne látták az „elátkozott költők” előfutárát.

3. A lírai költészet egyik legkiemelkedőbb alakja, a francia irodalom múlhatatlan értéke, verseit fél évezred óta utánozzák, minden nyelvre fordítják, átdolgozzák és versengve hamisítják. Életművével fejezhetjük be a francia középkor kultúrtörténetét, de vele kezdhetjük a francia reneszánszot is. Életének fő műve: A Nagy Testamentum. A szó jelentése hagyaték, végrendelet. Élettapasztalatot hagyott ránk. Költészete

4. Villon költészetének lényege • Villon költészetének lényege az ellentétekből adódó feszültség. (Ellentétek /Szomjan halok a forrás vize mellett…) • Villon mélyen Isten-hívő; önmagát a NagyTestamentum bevezetőjében az emmauszi tanítványokhoz hasonlítja • A Miasszonyunk balladája a középkor naiv istenhitének egyik legszebb megszólaltatása. Ezzel áll ellentétben minden erkölcsi normát felrúgó élete, életvitele, melyet balladáiban is megörökít. Egyszerre hirdeti a hedonista életszeretetet, és hatja át költészetét a félelem, a szorongás, az élet múlandóságának tudata, az élet, mint állandó értékvesztés tudata (Ballada tűnt idők asszonyairól, Ballada tűnt idők lovagjairól). • Villon szintézist teremt a különböző esztétikai minőségek között: a rút és a szép, az alantas és az emelkedett egyszerre van jelen költészetében. Szintézist teremt a középkori líra regiszterei között: a lovagi líra formai fegyelmét, műgondját ötvözi a populáris líra szabadszájúságával (A szép fegyverkovácsné panasza öregségében, Ballada a vastag Margot-ról).

5. Nagy Testamentum születése • …Az egyetemi évek nem csak a szellem pallérozásának és a műveltség megszerzésének időszaka volt. Párizsban akkoriban tizennyolcezer diák élt, a Latin negyed szinte állam volt az államban. A diákok nem tartottak a hatóságoktól, a legkülönbözőbb csínyeket eszelték ki, nőztek, kocsmáztak. Egy kalandos vállalkozásuk - egy öreg hölgy háza elől ellopták a mérföldkövet - valóságos háborúhoz vezetett. Beavatkozott a rendőrség is, az egyetem vezetői tiltakozásul beszüntették a tanítást, bezárták a fennhatóságuk alá tartozó templomokat. Villon megírta a történetet, s a Testamentum tanúsága szerint nevelőapjára hagyta vígeposzát, az Ördögfingot - így hívták azt a bizonyos követ a diákok.

6. „Én Istenem! ha tanulok Bolond ifjúságom korában, S a jó úton elindulok, Most volna házam, puha ágyam, De míg más ült az iskolában, Kerültem én, komisz gyerek... Míg ezt leírom; bánatában Szívem majd hogy meg nem reped” • írta a NagyTestamentumban. Villon azonban ennél kétesebb ügyekbe is belekeveredik. 1455-ben egy kurtizán miatt szóváltásba keveredett egy pappal - a jegyzőkönyvek megőrizték a neveket -, s a verekedésnek halál lett a vége. Bár önvédelem volt, Villon - biztos, ami biztos - vidékre menekült. Két helyen is kegyelmet kért, mindkét helyen megkapta.

7. Nagy Testamentum • Testamentuma, a Nagy Testamentum több mint kétezer sora egész életének, keserves tapasztalatainak összefoglalása, valóságos költői számadás; 48 soros testálást,15 balladát, 1 panaszt, 1 rondót, 1 dalt és 1 sírfeliratot tartalmaz, szerves egységet alkotva. • Bevezetőjének első negyven versszakában mindenekelőtt átkot szór a rabtartó püspökre, így nyilvánosságra hozva világnézetének lényegét, majd hol bánkódva, hol indulatosan, hol már-már lázadozva számot ad azokról az okokról: kamaszos meggondolatlanságokról, szegénységről, a gazdagok szívtelenségéről, amelyek végül is rossz útra terelték.

8. A Nagy Testamentum: • (173 db) Octává(ból):8 azonos strófa, amelynek témája az élet értékelése a tapasztalatok összessége. • A Nagy Testamentum fő szervező elve az ellentét ( öröm és fájdalom; züllött élet és a jó utáni vágy, bűnbánat és hit ) • (15db)Balladából, ( A villoni ballada lírai műfaj, provanszál eredetű szó, mely táncdalt jelentett. Az egyszerű balladákban 3 strófát, a kettős balladákban 5 db 8-10 soros strófát, egy 6-8 soros ajánlás zár. Az ajánlás általában összefoglalja az előző versszakok mondanivalóját. Jellemzője a strófáknak az utolsó sora, mely refrénként mindegyik versszakban ugyanaz.) • 1 Panaszból, • (1)Rondóból:A XV. században kialakult refrénes versszerkezet, visszatérő sorral épített versforma két rím ismétlődésével, váltakozásával • 1 Dalból • 1 Tanításból, • 1 Sírfeliratból áll.

9. Diomedes • Diomedes című részben megfogalmazza azt a gondolatot, hogy a szegény embert kényszerűség viszi a bűnbe és ezt nem ítéli el. Ír a halálról, a mulandóságról úgy, hogy új műfajt is alkot vele. Ez a haláltéma a „haláltánc” (danse macabre) műfaja. A középkor túlvilága szerint a templomok képei figyelmeztetik az embert a halálra. A halál jelentése szerint, olyan, hogy a halál (kaszás) le jön az emberért és egy utolsó táncot jár vele és kitáncolja a templomból. • A halál azért rossz, mert nem részesülünk többet a az élet szépségeiben. • Ezzel megdönti a kereszténység világnézetét: életvitelétől, vagyoni helyzetétől függetlenül mindenki egy helyre jut halála után, a halálban mindenki egyenlő. Az élet legnagyobb értéke, a szép a természet.

10. Diomedes tartalma • Diomedes meséjével azt igazolja, hogy a szegényeket csak sanyarú helyzetük, a szükség kényszeríti bűnre. Diomedes kalóz volt, s megkötözve a császár elé állították. A kalóz elpanaszolta, hogyha gazdag lenne, nem kellene lopnia. A császártól kegyelmet és jó sorsot kapott. Attól fogva törvénytisztelő és becsületes lett a kalóz.