Az elemzés célja

1. Hallgat a felszín – fecseg a mélyEgy elhanyagolt szegmens: a gyors növekvő kkv-kKözgazdász Vándorgyűlés, Szeged2010. október 1.Palócz ÉvaKOPINT-Tárki Zrt.www.kopint-tarki.hu palocz@kopint-tarki.hu

2. Az elemzés célja A szokásos vizsgálatok a vállalatok egészét, vagy azok egyes csoportjainak teljesítményét elemzik; A mi elemzésünk célja, hogy megvizsgáljuk, hogy a vállalati átlagok mögött milyen, az átlagtól eltérő teljesítmények húzódnak meg, ezek milyen – az eredmény-kimutatásokból megállapítható – jellemzőkkel lehetnek összefüggésben. mely típusú vállalatokra jellemző a túlélés stratégiája, és melyekre a növekedési szándékokés képesség, és az utóbbiak milyen egyéb gazdasági mutatókkal rendelkeznek.

3. A vizsgálat módszere Az anonimizált vállalatsoros eredmény- és mérlegkimutatás alapján, a kettős könyvvitelű vállalatokra; Azokra a vállalatokra, amelyek mind 2003-ban, mind 2007-ben változatlan adószámmal működtek (2008 már a válság által érintett év); Csak versenypiaci ágazatokra (33 ágazat), amelyekben megfelelő számú vállalat található; A növekedési kategóriákat a nettó árbevétel alapján képeztük, ezért a kereskedelmi vállalatok sem részei a vizsgálatnak.

4. A vizsgálat korlátai Esetleges szándékos adattorzítások, különösen az adó-megállapítás alapjául szolgáló adatok esetében; Nem tudjuk kiszűrni a nem teljes évben működő vállalatokat; A vizsgálat nem tudja kezelni az új vállalat alapításával terjeszkedő cégek esetét; Az adathiány és a nulla adat nem mindig elkülöníthető.

5. A minta Összesen 63 367 cég Méretkategóriák a létszám alapján Mikro-vállalat (1-9 fő) Kisvállalat (10-49 fő) Középvállalat (50-249 fő) Nagyvállalat (250 fő felett); Ágazati hovatartozás szerint Tulajdonosi szerkezet szerint Növekedési kategóriák

6. Növekedési kategóriák (folyó áron)

7. Az eredmények

8. A vállalatok mintegy fele nominálisan vagy reálértékben zsugorodott, másik (nagyobbik) fele növekedett

9. A növekedés húzóereje az export

10. A növekedési kategóriák vállalati méret szerint

11. A külföldi tőkével működő vállalatok esélyei jobbak

12. A különböző növekedési kategóriák megoszlása az egyes ágazatokban nagyon hasonló,

13. …annak ellenére, hogy az egyes ágazatok növekedése nagyon eltérő

14. A kiemelkedően növekvő vállalatok emelkedő részaránya az egyes ágazatok nettó árbevételében (vizsgált cégek)

15. A kiemelkedően növekvő vállalatok emelkedő részaránya az egyes ágazatok nettó árbevételében (összes cég)

16. A kiemelkedően növekvő vállalatok egyéb pénzügyi jellemzői

17. Nyereség-veszteség A 2003-2007 között kiemelkedően növekvő vállalatok 2003-ban egyáltalán nem rendelkeztek jobb vállalati eredményekkel, mint a vizsgált teljes vállalati kör átlaga. Sőt, a később dinamikussá vált vállalatok nyeresége szinte minden méretkategóriában alacsonyabb, veszteségük pedig magasabb volt, mint az átlag. Így az összesített vállalati eredmény is rosszabb volt ebben a körben, mint a vizsgált vállalatok átlagában. 2007-re a helyzet megváltozott: a kiemelkedően dinamikus vállalatok (4) üzemi eredménye lényegesen javult. Mindazonáltal, a nettó árbevételüket kimagaslóan, 150-900%-kal, és a „csak gyorsan” 20-150%-kal növelő vállalatcsoport (3. növ. kat.) üzemi eredménye között nem állapítható meg lényeges különbség a gyorsabban növekvők javára.

18. ..részben a beruházások miatt 2003-ban a kiemelkedően dinamikus vállalatok (4. növ. kat.) nettó árbevétel arányos hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségei lényegesen meghaladták a vizsgált vállalatok átlagát. 2007-re ez a helyzet konszolidálódott, s a kiemelke-dően növekvő vállalatcsoportok pénzügyi kötelezettségei belesimultak az átlagba. A nettó árbevétel rendkívül gyors növekedése tehát a vállalatok jelentős részénél meghozta a beruházásoktól várt változásokat, és konszolidálta az árbevétel-arányos eredmény- és hitelmutatókat.

19. Bérköltség 2003-ban a kiemelkedően növekvő vállalatok 1 főre eső bérköltsége még minden méretkategóriában elmaradt az átlagtól, 2007-re azonban már túlszárnyalták azt; A kiemelkedően növekvő vállalatoknál minden méretkategóriában az átlagosnál lényegesen nagyobb létszámnövelés következett be.; A nettó árbevételt kiemelkedően növelni tudó vállalatok személyi költségei a nettó árbevétel arányában jelentősen csökkentek, míg a zsugorodó-stagnáló vállalatok esetében ennek az ellenkezője figyelhető meg.

20. …és termelékenység A munkatermelékenység, azaz az 1 főre jutó bruttó hozzáadott érték a kiemelkedően növekvő vállalatok esetében gyors ütemben emelkedett, és 2007-ben már valamennyi méretkategóriában meghaladta az átlagos termelékenységet. Az 1 főre jutó hozzáadott érték a kiemelkedően gyorsan növekvő vállalatok (4. növ. kat.) esetében 2007-re a 2003. évi majdnem kétszerese.

21. Következtetések A vállalati szektorban nagyon jelentős mozgások mennek végbe, amelyeket az aggregált makro-mutatók elfednek; A dinamizmus ágazat-semleges: a kiemelkedően növekvő vállalatok (nagyjából hasonló arányban) minden, a dinamikus és a nem-dinamikus ágazatban megtalálhatók; A kiemelkedően növekvő vállalatok nagy része kkv, de vannak példák a nagyvállalatok körében is, A növekedést általában hitelfelvétel útján megvalósított beruházások teremtették meg, ami átmenetileg rontotta a jövedelmezőséget.

22. Tanulságok A hitelfelvétel a növekedés fontos forrása, ezért a hitelcsator-nák bedugulása akadályozhatja a növekedési képességgel bíró vállalatok növekedését; A gazdaságpolitikának a növekedési ambícióit már bizonyító kkv-kra figyelnie kellene. A Nemzeti Fejlesztése Terv átstrukturálása a kkv-k irányában nem jelentheti a fejlesztési pénzek szétaprózását, hanem a jelentős növekedési potenciállal rendelkező kisvállalatokra való koncentrálásra van szükség. Az export a legfontosabb kitörési pont, ezért a kivitel támogo-tása nem-konvencionális eszközökkel segítheti a növekedni képes vállalatok lehetőségeit. Az exporttámogatás nem csak pénzbeli támogatást jelent, hanem tanácsadást, piackutatást, partnerkeresést, külkereskedelem-technikai stb. segítséget. Mindezt megoldhatja kereskedőházak létrehozása, amelyek elvégzik a klasszikus külkereskedelmi feladatokat, amelyekhez a kkv-k nagy része nem ért. Kezdetben állami részvétellel, később tisztán magángazdasági alapokon.

23. Köszönöm a figyelmet