1 / 9

Németország

Németország. 8. osztály földrajz. Helyzete,fekvése,határai, éghajlata. Közép-Európa ÉNY - i részén fekszik Területe: 349 520 km ² Népessége:82,4 millió fő Népsűrűsége: 235,7 fő/ km² Nyelve: német Fővárosa: Berlin (3,8 millió fő) GDP :28 260 USD/fő

Download Presentation

Németország

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Németország 8. osztály földrajz

  2. Helyzete,fekvése,határai, éghajlata Közép-Európa ÉNY - i részén fekszik Területe: 349 520 km² Népessége:82,4 millió fő Népsűrűsége: 235,7 fő/ km² Nyelve: német Fővárosa: Berlin (3,8 millió fő) GDP :28 260 USD/fő Fekvése kedvező: két tenger határolja, a kereskedelmi útvonalak keresztül futnak. Tartományok alkotják a Német Szövetségi államot. Több nagyvárosa tartományi jogú. Északon: Északi-tenger parti szigetsor övezi, majd Dánia, a Balti-tenger, Keleten: Lengyelország, Csehország, Délen: Ausztria, Svájc, Nyugaton: Franciaország, Luxemburg, Belgium, Hollandia határolja. -Alapító tagja az EU –nak. -ÉNY-on óceáni éghajlata csapadékos, hűvös, középső és keleti része kontinentális, míg a legdélebbi az Alpoknál hegyvidéki jellegű.

  3. Tájai, kialakulásuk, 1., Északon fekszik a Germán (német)-alföld. A jégkori jég alakította felszínét az újkor negyedkorában (Mecklenburgi-tóhátság, vándorkő, moréna, végmoréna). Lösztalaj. Partja épülő homokos lapos part: turzás: a hullámzás építette keskeny homokgát, ez zárja el a nyílt tengertől a lagúnát: mely a turzással elzárt sekély tengeröböl, s dűnék sorakoznak a part mentén, s a szél hordja a futóhomokot. Tőzeglápos az északi partja 2., A Német-khg. Lépcsős, medencés tájakat foglal magában. A Rajnai-palahg. Neve is elárulja, hogy palás szerkezetű kőzete van. Árkos süllyedékében folyik a Rajna, partja zöldség, gyümölcs és virágtermesztéséről híres. Tüzes rajnai borok. A Rajna-völgye a Vogézek és a Fekete-erdő között húzódik. A Fekete-erdőben ered a Duna, Közép- Eu. leghosszabb folyója. Középen a Harz-hg.- ben a sókészlet jelentős, az Érchg.-bensok színesfém, uránérc van, a Cseh-erdő szene grafitja hasznosítható. A Thüringiai-erdő a fa- és papíriparnak ad alapanyagot.

  4. Tájai, kialakulásuk, 3., A Sváb-Bajor-medencéta Duna és folyói darabolták fel, így lett dombvidék jellegű. A terület fokozatosan alacsonyodik a Duna medre felé. Része: Sváb-Alb és a Bajor-Alb. Mezőgazdasága jelentős: búza, komló van sok, a sörgyártás végett is. 4., Az Alpok északi része Bajor-Alpok néven ismert. Zugspizze (2963 m) legmagasabb. Itt hegyvidéki jellegű az éghajlat, hotelek, szanatóriumok vannak, síparadicsom és erdőgazdálkodás jelent bevételt. Vízrajza: Az Északi-tengert a Fekete-tengerrel a Duna-Rajna-Majna- csatorna köti össze. Teher - és személyszállítás folyik a vizeken. Vízhálózata sűrű, délen a Bodeni-tóból lép ki a Rajna, Németo. legforgalmasabb vize. Az Elba hatalmas tölcsértorkolatába épült Hamburg kikőtővárosa. Jelentős még Kiel, Bréma, Bremenhaven és Rosctok. Az Oder (Odera) a lengyel határon folyik. A folyók tiszta vizűek, ingadozó vízjárásúak.

  5. Az éghajlat, a domborzat, a talaj és a mezőgazdaság kapcsolata: Németország az északi mérsékelt éghajlati övben fekszik. Az éghajlat az Északi-tengerhez közeli vidékeken nedves óceáni, vagyis csapadék egész évben előfordul, bár a nyár a legcsapadékosabb. A tél enyhe, a nyár hűvös. Kelet és dél felé egyre kontinentálisabb jellegű, vagyis a tél hidegebb, a nyár melegebb. A csapadék éves eloszlása ennek megfelelően egyre egyenetlenebb, hosszú száraz időszakok is gyakran kialakulhatnak. Az Alpok előterében a hegyvidéki hatás érvényesül. A Duna Regensburgnál.

  6. Németország sokoldalú ipara Ipara: energiahordozók: Feketekőszén: Ruhr- vidék Barnakőszén: Köln-Aachen; Halle, Lipcse , Cottbus Földgáz és kőolaj: Germán- alföld Hő-, atom- és vízerőművek, szélenergia: Északi-tenger partján. Nehézipar Kohászat - Ruhr-vidék Gépipar - szerszámgépek; mezőgazd. gépek, -Drezda Autógyártás - München: BMW, Audi, Opel, Wolksvagen Stuttgart: Mercedes, Hajógyártás:Hamburg,Rostock, Bréma Elektronikai ipar - München (Siemens) Stuttgart (Bosch) Finomtechnikai ipar Optikai ipar Élelmiszeripari berendezések: Drezda Vegyipar: Frankfurt,Lipcse, Halle,Köln, Berlin

  7. Érdekesség Egy hagyományos iparvidék mai arca • Európa legnagyobb ipari központjai a régi bányavidékek, a vasérc- és feketekőszén-lelőhelyek közelébe települtek. Erre jó példa Németországban a Ruhr-vidék, amely az ország legrégibb és legsokoldalúbb iparú területe. Kialakulását a nagy mennyiségű és különböző minőségű feketekőszénnek, a közeli vasérctelepeknek, a Rajna vízi útjának és ipari vizének köszönhette. Gyors ütemű, töretlen fejlődése a II. világháborúig tartott. Az utóbbi évtizedekben súlyos válságba került. Mivel magyarázható a visszaesés? • —A régi feketekőszén-bányák kimerültek, az újak megnyitása igen költséges. • —A hőerőművek üzemeltetéséhez inkább a közeli, külszíni fejtéssel nyerhető barnakőszenet használják. • —Az ötvözetek és műanyagok elterjedésével az acél iránti kereslet megcsappant. • —A belső fogyasztás és a külföldi kereslet is csökkent. • Sok bányát bezártak, munkahelyeket szüntettek meg. A foglalkoztatottak ötöde munkanélkülivé vált. • A hanyatlás megállításához, az iparvidék korszerűsítéséhez jelentős anyagi támogatást kapott a térség az Európai Uniótól. Segítségével tudáson alapuló – kutatásokkal, fejlesztésekkel támogatott – iparágakat hoztak létre. A munkásokat átképezték. Helyreállították a környezetileg leromlott területeket, parkosítottak, erdősítettek. Az 1990-es évek közepétől környezetvédelmi iparágakat és technológiákat honosítottak meg. A Ruhr-vidék több nagyvárosába ipari kutatóintézetek települtek. Az egyetemi városok egyben technológiai, műszaki fejlesztési központjai lettek a területnek. A fentiek eredményeként új munkahelyek teremtődtek, csökkent az elvándorlás és a munkanélküliek aránya. • Napjainkban a Ruhr-vidéken jelentős iparág a vegyipar és a gépgyártás. Az egykori szénvegyészet helyét a kőolajat feldolgozó petrolkémiai üzemek és gyógyszergyárak vették át. A gépiparban a nyersanyagigényes nehézgépgyártás mellett a mikroelektronikai, a számítástechnikai és a háztartási elektronikai ágazatok kerültek előtérbe. A villamosenergia-termelés szerkezete A kőszén felhasználásának lehetőségei

  8. Frankfurt Berlin a reichstag kupolája, BMW autógyára Münchenben, Hajók a hamburgi kikötőben

  9. Köszönöm a figyelmet!

More Related