Kiegyensúlyozott táplálkozás jelentősége

1. Kiegyensúlyozott táplálkozás jelentősége Lencsés Béláné diplomás ápoló Fejér Megyei Szent György Kórház onkológiai osztály Székesfehérvár 2006. május 11.

2. Életmódváltás szükségessége • Magyarországon évente kb. 145 ezer haláleset van. • Ennek 3/4 része szív- és keringési, valamint daganatos betegség miatt következik be.

3. Egészségmegőrzés kiegyensúlyozott folyamat • testi-lelki egyensúly • munka-pihenés aránya • szabadidő ésszerű felhasználása • mozgás tudatos biztosítása • szenvedélybetegségek elkerülése • kiegyensúlyozott táplálkozás

4. A kiegyensúlyozott táplálkozás • Biztosítja  az életfolyamatok működéséhez, munkavégzéshez szükséges energiát; a testépítő fehérjéket; az energiát szolgáltató zsírokat és szénhidrátokat;  az anyagcsere szabályozásában résztvevő vitaminokat és ásványi anyagokat.

5. Táplálkozás • Az ember életében az egyik legmeghatározóbb környezeti tényező. • Befolyásolja a munkaképességet és az élettartamot. • Kihat az utódok életére és legfőképp az egészségre.

6. Táplálékfelvétel élettanilag • Feladatot ró a szervezetre (emésztés, felszívódás, szállítás). • Anyagcsere és az immunrendszer erőfeszítését igényli.

7. Táplálkozás történeti áttekintése Két világháború közt: a táplálkozás hiánya volt jellemző teljes értékű fehérjék, vitaminok, ásványi anyagok szempontjából. 50-es évekig: javulás; megnőtt a kalóriadús ételek fogyasztása. 60-as évektől: további javulás; kedvelt lett a baromfi hús és a sertés hús, nőtt a zöldség és gyümölcs fogyasztás. 80-as évekre: megtört a kedvező irányú fejlődés.

8. Táplálékok, élelmianyagok tartalmaznak A szervezet számára szükséges anyagokat; az ezeket közvetítő vivő anyagokat: emészthetetlen növényi rostokat, fűszereket, konzerváló-szereket; valamint káros hatású szennyező maradványokat: növényvédőszereket, gyógyszereket, hormonokat, toxinokat, baktériumokat.

9. Tápanyagok csoportosítása • Energiát adó: szénhidrátok, zsírok. • Építő: fehérjék, ásványi sók. • Szabályozó-védő: biokatalizátorok, vitaminok, nyomelemek.

10. Emésztőrendszer • Kb. 8 m hosszú csatorna. • 3 év alatt fejlődik ki teljesen. • Felszíne 200 m2. • Életünk során kb. 30 tonna ételt fogyasztunk és kb. 50 ezer litert iszunk. • Az immunsejtek 70%-a a bélben van. • Naponta 9 liter emésztőnedvet termel.

11. I. Mai táplálkozásunk főbb jellemzői • Magasabb a kalória bevitel:  férfiak 3800 kcal a 2500 kcal helyett,  nők 2900 kcal a 2100 kcal helyett. • Alkoholfogyasztás is jelentős kalória. • Zsírbevitel:  férfiak 143 g a 100 g helyett,  nők 118 g a 80g helyett. • Nátrium bevitel: az ideális 10 szerese.

12. II. Mai táplálkozásunk főbb jellemzői • Túlzott állati fehérje bevitel a bélben rothadási folyamatot indít el. • Túlzott szénhidrát bevitel (finomított cukrok és liszt) hatására a bélben erjedési folyamat indul. • Bélflóra egyensúlyának felborulása (dysbiosis).

13. III. Mai táplálkozásunk főbb jellemzői • Alacsony rostbevitel, kevés folyadék és mozgás: székrekedés-divertikulósis-vastagbél daganat. • Alacsony ásványianyag és vitamin bevitel: vashiány - szövetek oxigénhiányához vezet, nő a hajlam az infekciókra. • Kalcium szegény, vagy foszforban gazdag táplálkozás csontritkuláshoz vezet. • Alacsony vitamin és folsav bevitel esetén a szabad gyökök nem közömbösülnek, a szervezet elöregedése felgyorsul.

14. Szénhidrátok az emésztőrendszerünkben • Lebontáskor erjedést produkálnak, ami gázképződéssel és szerves savak keletkezésével jár (tejsav, ecetsav, vajsav). • Látens acidósis!

15. Szénhidrátok bontása és következménye: látens acidózis • Sav-bázis háztartás túlterhelése savas anyagcsere termékekkel. • Testnedvek savi irányba való eltolódása. • Ásványi anyagok, nyomelemek felszívódását akadályozza!

16. Mikroelemek felszívódása

17. Fehérjék az emésztőrendszerünkben • Lebontáskor rothadási folyamatot indítanak el, mely során toxikus anyagok keletkeznek. • Elsalakosodás!

18. A szervezet elsalakosodása • Anyagcsere folyamatok során a szervezetben savak és mérgező salakanyagok keletkeznek.Ezt a szervezet ásványi anyagok segítségével közömbösíti. • A szervezet a számára hasznosíthatatlan salakanyagokat ideiglenes raktárba (pl:.kötőszövet) helyezi.

19. Oxidatív stressz és a szabadgyökök keletkezése • Okai: helytelen életmód környezeti ártalmak normálisnál nagyobb mennyiségű szabad gyök képződését eredményezi

20. Szabadgyökök az oxidáció melléktermékei • Külső elektronhéjukon párosítatlan elektront tartalmaznak. • Rendkívül reaktívak, stabilizációra törekszenek. • Legtöbbjük oxigénből keletkezik. • Károsítják a sejteket, kaszkádot indíthatnak el.

21. Szabadgyökök és káros hatásai a szervezetre • Minden sejtnek naponta 10 000 szabadgyök támadást kell kivédenie. • A sejthártya védőburok a szabadgyökök ellen. • A szabadgyökök, illetve a végtermékeik egészen a DNS-ig bejuthatnak, ez a sejtek halálához vagy mutációjához (rákos sejtek keletkezéséhez) vezethet.

22. Gyökfogók, antioxidánsok • A környezeti és életmódbeli hatások következtében felszaporodott szabadgyökök ártalmatlanításához egyre nagyobb mennyiségű antioxidánsra van szükségünk. • Természetes antioxidánsok: A-C-E-K vitaminok, szelén, flavinoidok.

23. Az ajánlott napi ill. terápiás vitamin- és mikroelembevitel

24. Bélflóra egyensúlyának jelentősége • A mikróbák fokozzák a szervezet ellenállóképességét. • Biztosítják az anyagcsere harmóniáját.

25. Bélflóra egyensúlyának felborulása (dysbiosis) • Patogén baktériumok, gombák betelepedése. • Toxinok, biológiai alkatrészanyagok termelődése. • Klinikai tünetek megjelenése (haspuffadás, kiütések, rossz közérzet).

26. Táplálkozás, környezeti hatások, helytelen életmód következményei • A szervezetben lappangva lejátszódó hibás anyagcserefolyamatok. • Látens acidósis. • Béldysbiósis. • Oxidatív stessz és következményei. • A szervezet elsalakosodása. • Az ásványianyagok és vitaminok felemésztése.

27. Betegségek kialakulása • Táplálkozással összefüggésbe hozható (fogszuvasodás, metabolikus szindróma, obesitás, köszvény, epekövesség, hasnyálmirigy gyulladás). • Korlátozottan táplálkozás függő (psoriasis, ekcéma, krónikus fejfájás, colitis ulcerosa). • Daganatos betegségek bizonyos lokalizációjánál (bél, emlő, prostata) oki tényezőként szerepel a táplálkozás.

28. Az egészség megtartása és a betegségek megelőzéséhez vezető út.

29. A táplálkozás során előnyben kell részesíteni: • a vitaminban és ásványi anyagokban gazdag ételeket; • a teljes kiőrlésű gabonatermékeket; • a nyers magvakból álló ételeket; • a gyökfogó vitaminok és az ásványi anyagok bevitelét  A,C,E vitamin,  Béta karotin,  szelén.

30. Javasolt konyhatechnikai eljárások • Rántás helyett a habarás. • A zöldségek pár perces párolása. • A húsok elkészítésénél is inkább a párolást alkalmazzuk.

31. A helyes táplálkozáshoz csökkenteni kell: • a zsír és kalóriabevitelt; • a finomított cukrok és a cukorral készült termékek fogyasztását; • az állati eredetű élelmiszerek arányát; • a tartósítószerrel készült ételeket; • a sok só fogyasztását.

32. A helyes életmód • Napi 4-5 alkalommal való étkezés, egy-egy étkezés ne legyen túl bőséges, egyenletesen osszuk el a napi táplálékmennyiségét; • 1,5-2 liter folyadék bevitele; • testmozgás; • a káros szenvedélyek mellőzése; • a munka-pihenés megfelelő aránya; • a szabadidő ésszerű felhasználása.

33. Összegzés • Ésszerű és tudatos táplálkozási szokások kialakításának és a helyes életmódnak rendkívül fontos szerepe van az egészség megtartásában és a betegségek megelőzésében.