Munkaterek víztelenítése

1. Munkaterek víztelenítése Készítette: Fülöp Roland BME Víziközmű és Környezetmérnöki Tanszék

2. Munkaterek víztelenítése Víztelenítési lehetőségek: • Nyílt víztartás • Talajvízszint süllyesztés • Vízkiszorítás sűrített levegővel • Elektroozmózissal • Talajfagyasztással • Vízkizárás pl.: szádfalakkal vízzáró rétegig

3. Nyílt víztartás Alkalmazásának feltétele: • Csak olyan talajban alkalmazható, ahol az áramló víz nem lazítja fel a talajt • szemcsés talajokban csak kis depresszió mellett • Folyós homokban nem javasolt a hidraulikus talajtörés miatt • Folyós homokban csak akkor alkalmazható ha az áramlási sebességet megfelelő mélységre levert szádfallal csökkentik

4. Nyílt víztartás

5. Nyílt víztartás

6. Nyílt víztartás Munkaárokból eltávolítható fajlagos vízmennyiség: b/R és t/b viszonyszámoktól függő vízmennyiség

7. Talajvízszint süllyesztés Talajvízszint süllyesztés alkalmával nem a munkaárokból távolítjuk el a vizet, hanem azon kívül elhelyezett kutakból. A leszívási felület miatt ezen víztelenítésnél nagyobb mennyiségű vizet kell eltávolítani, mint nyílt víztartás mellett. Durva szemcsés talajokban a gyors vízutánpótlás miatt nem ajánlott. Kötött talajokban a nyílt víztartás olcsóbb. Használhatósága közepes homok, homokliszt, homokos iszap. A talajvízszint süllyesztő rendszer elemei • Kutak, melyek a vizek összegyűjtésére szolgálnak, • Vezetékek, amelyek a vizet elszállítják • Vizet mozgató gépek, mint szivattyú, gépházak

8. Talajvízszint süllyesztés Alkalmazása akkor előnyös, ha: • Nyílt víztartás során talajfellazulás, hidraulikus talajtörés lehetséges • Szádfalazást lehet vele kiváltani • Szádfal lejuttatás dinamikus hatása nem megengedett a környező épületek miatt Hátránya: • Kényes folytonos szivattyúzás • Hosszú előkészítő munkák. Építés talajvízleszívás • A talajvízleszívás a környező épületek süllyedését okozhatja, nagy odafigyelés szükséges • 100% tartalék kell a szivattyúkból • Költséges

9. Talajvízszint süllyesztés

10. Talajvízszint süllyesztés Talajvízsüllyesztést csak megfelelő tervek birtokában lehet végezni. A munkaárok fenékszintje alá kell süllyeszteni a talajvizet. A süllyesztő kutakon kívül észlelő kutakat is telepíteni kell. A talajvízszint süllyesztés során víztelenítési naplót kell vezetni. A víztelenítést fokozatosan lehet csak abbahagyni, a kutak eltávolítása után a helyét gyorsan kötő cementhabarccsal kell kiinjektálni. Alapelve szerint két vízszintsüllyesztési rendszert lehet megkülönböztetni: • Vákuumos (Siemens, Pontkutas, Vákuumkutas) • Szivattyús

11. Talajvízszint süllyesztés Siemens rendszerű vákuumkút: Kútmélység: 8-12 méter Kutak távolsága: 6-10 méter Kutak átmérője: 20-60 cm A szívócső egy körvezeték, a vezetékben a maximális sebesség 2 m/s. A szívóvezeték telepítése során ügyelni kell, hogy végig a gépház felé emelkedjen a vezeték, mivel különben légdugó alakul ki, amely miatt a vízszállítás megállhat. A gyakorlati szívó-magasság 3,5 méter

12. Talajvízszint süllyesztés Pontkutas rendszer: Itt 5-7 cm átmérőjű csöveket fúrva, vagy öblítéses módszerrel juttatnak le a talajba Ezeknek a csöveknek az alsó 1-1,5 métere perforálva van, amelyre ráhúznak egy szűrőszövetet.. Ezeket a pontkutakat egymástól 60-200 cm távolságban helyezik el. Miután a kutakat telepítették a haszoncső mellé szűrőréteget helyeznek el a kút nyakát agyagdugóval zárják le. A kutakat összekötik egy vákuumcsővel, amely a vákuumgépházból indul ki.

13. Talajvízszint süllyesztés Vákuum kutas rendszer: Megegyezik a pontkutassal, csak az a különbség, hogy a szivattyútelepet, egy légszivattyúval egésztik ki, így a kútban egy légritkított teret hoznak létre. A légritka tér miatt a víz nem csak a gravitáció miatt áramlik a kút felé, hanem a vákuum miatt is. Az elérhető leszívás így eléri a 4-4,5 métert. Ennek előnye a többi vákuumossal szemben: • a kívánt leszívási felület hamarabb elérhető, mint simán gravitációs vízáramlás esetén • a föld mélyebben kiemelhető a légköri nyomás támasztó hatása miatt Hátránya: • drága üzemelés (berendezés, energia felhasználás) • állandó karbantartást igényel • durvaszemcséjű talajban nem alkalmazható

14. Talajvízszint süllyesztés Lényege, hogy a talajba elhelyeznek egy negatív töltésű anódot, illetve pozitív töltésű katódot, ezek valamilyen fém rudak. Ha egyenáramot kötünk a rudakra, akkor a talajban lévő víz az anód felé kezd áramlani. Az anódnál összegyülekező vizet egy szivattyú segítségével eltávolítjuk. Ennek az eljárásnak a hátránya, hogy rendkívül költséges. Ez az eljárás iszap, illetve agyagtalajok esetén alkalmazható eljárás. Elektroozmózisos talajvízsüllyesztés:

15. Talajvízszint süllyesztés Mélykutas víztelenítés: A kút szerkezetileg hasonló a Siemens rendszerűhöz, csak annyi a különbség, hogy a kút nagyobb átmérőjű, és a vákuum helyett egy kútba elhelyezett szivattyú emeli ki a vizet. A fúrt kút 80-100 cm átmérőjű, amelybe belekerül egy 40-50 cm átmérőjű perforált szűrőcső. A szűrőcső és a kút fala közé, valamilyen szemcsés anyagot töltenek szűrő-rétegnek. A szűrőcsőbe helyezik le a szivattyút és a haszoncsövet. A kitermelhető víz mennyisége a kút leszívási görbéjéből adódik, és ehhez kell csőhálózati jelleggörbét igazítani, illetve szivattyút választani. Ezek a kutak nagy vízáteresztő képességű talajba ajánlatosak, pl.: folyami kavics teraszok.

16. Célszerű víztelenítés