II..) Előzmények :

1. I.) Cégünk a Hőtérkép Kft. 2006 óta folyamatosan figyelemmel kísérte az épületek energetikai tanúsításával kapcsolatosan megjelenő rendeleteket, törvényi szabályozásokat és készült a 2009. január 01 – től történő bevezetésre. Szakembereink az elsők között szerezték meg a jogosultságot a tanúsítvány elkészítéséhez. Túl vagyunk a kezdeti bizonytalanságokon ám azt tapasztaljuk, hogy még nagyon sokat kell tennünk azért, hogy mindenki számára egyértelművé váljék, hogy mit és hogyan kell cselekednie ahhoz, hogy a megfelelő módon járjon el. Engedjék meg, hogy ebben segítsünk Önöknek !

2. II..) Előzmények : Az emberiség komoly kihívások előtt áll. Senki számára nem ismeretlen, hogy mára már oly méreteket öltött az energiafogyasztáshoz kapcsolódó szén-dioxid kibocsátás, hogy az jelentős hatással van a Föld klímájára ,nehezen megjósolható helyi és lokális klímaváltozást idézve elő. A hagyományos fosszilis energiahordozók ára rohamosan nő és hozzáférésük is egyre költségesebb és bizonytalanabb. Logikusnak tűnik tehát ésszerű energiatakarékossági intézkedéseket foganatosítani, szelektív hulladékgyűjtésre buzdítani, új alernatív energiaforrásokat kutatni, bevezetni, alkalmazásukat elterjeszteni ( napenergia, geothermális energia ). Ezek azonban igen költséges beruházások és gyors eredménnyel nem számolhatunk.

3. III.) Ezért az Európai Unió Környezetvédelmi Bizottsága más irányban kezdett vizsgálatokat. Megállapították, hogy az épületekhez köthető energiafogyasztás az Európai Unió országaiban átlagban 45-50%-ra tehető. Magyarországon a 2005-ös KSH adatok szerint az összes energiafogyasztás 37%-a a lakó és kommunális ingatlanok fűtéséhez és használati melegvíz termeléséhez szükséges. Ezen magas értékekből arra a következtetésre jutottak, hogy az energiatakarékosság egyik formája az épületek energiahatékonyságának növelése. Ezen energia megtakarítási potenciál kiaknázására alkotta meg az EU a 2002/91/EKszámú irányelvét, amely előírja, hogy minden Uniós Ország 2006. január 4-ig léptessen hatályba olyan intézkedéseket amelyek a bentlakókat tájékoztatják épületük energetikai teljesítményéről.

4. Ezen határidő alól Magyarország felmentést kért és kapott ( 2008-ig ), ám a törvényalkotók nem tétlenkedtek. A Gazdasági Minisztériumban az irányelvnek való megfelelést két részre bontották, épületekre és hőtermelő valamint légtechnikai berendezésekre és a két területet két különböző minisztériumhoz rendelték. Az épületekre vonatkozó jogalkotás a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, valamint a Lakásügyi Hivatal hatáskörébe került. Az előírt rendeletalkotás első lépéseként olyan új, egységes energetikai számítási módszerkerült kidolgozásra, amely lényegesen eltér a korábbi MSZ 04-140-2 1991 szabványban leírtaktól. Az új energetikai szabályozás néven emlegetett 7/2006.(V.24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról ír elő követelményeket.

5. Szigorú keretek közé szorítja az 50 m2 -es és annál nagyobb új épületek szerkezeteinek hőátbocsátási tényezőit (W/m²K-ben), fajlagos hőveszteségét (W/m³K-ben) és összes éves energiafogyasztását (kWh/m²K-ben). Ez utóbbit 90-260 kWh/m²K közé engedélyezi, az épület lehűlő felületének és fűtött térfogatának függvényében. Mindezeket a tervezés és kivitelezés során kell biztosítani. A rendelet szerint járva el új épületek eddigi mintegy 25-35 W/m³ fajlagos hővesztesége 7-20,5 W/m³-re csökkenthető.

6. A rendelet kitér a : A határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőire A fajlagos hőveszteség-tényezőre vonatkozó követelményértékekre Az összesített energetikai jellemzőre vonatkozó követelményekre Az épületek nyári túlmelegedésének kockázatára A pontosabb eredményhez néhány adat szükséges: Pl.: építés dátuma fal anyaga, fajtája, minősége: hagyományos tégla, panel, tégla, ytong, faszerkezet stb. falszerkezet egyes elemeinek mérete, külső határoló falak, fűtött tér határoló falak, födém, pincefödém, mennyezet, tető (alapanyag, szigetelés, stb.) nyílászárók tulajdonsága: méretei, milyen égtáj felé néznek, üvegfelületek méretei, minősége, keretek anyaga, ...

7. - épület rendeltetése: lakóépület, közösségi épület, oktatási épület. - tényleges használat: folyamatos, szakaszos, személyek száma, tartózkodási ideje, helyiségek eltérő használata, stb... - az ingatlan hasznos területe nm-ben: alapterület, fűtött alapterület, fűtött belső tér felülete, helyiségek mérete, ... - fűtési rendszer fajtája (fa tüzelés, villany, gázkonvektor, központi fűtés, egyedi stb.) - fűtési rendszer kora, teljesítménye stb - melegvíz ellátás, szellőzés, épület szélvédettsége, napsugárzás, árnyékolás - egyéb tulajdonságok (utólagos szigetelés)

8. Meghatározza a számítási módszereket mely húsz pontban került megfogalmazásra, kitérve a geometriai adatok meghatározásra a nettó fűtési hőenergia igény számításra a melegvíz-ellátás nettó hőenergia igényére és a légtechnikai rendszerek hőmérlegére is. A rendelet előírásait a 2006. szeptember 1-től beadott engedélyezési tervekkel kapcsolatban már be kell tartani, azaz minden ilyen tervdokumentációnak azóta kötelezően szerves részét képezi az épületenergetikai számítás, amely bizonyítja, hogy a tervezett és kivitelezendő épület számított éves összes energiafogyasztása nem fogja meghaladni a megengedett értékét. Második lépéseként az épületek energetikaijellemzőinek tanúsításának módszerét definiálta a 176/2008. (VI.30.) kormányrendelet.

9. A rendelet meghatározza annak 1.)Alkalmazási körét : - mely kiterjed : a) új épület építésére; b) meglévő épületre (önálló rendeltetési egység, lakás) ba) ellenérték fejében történő tulajdon-átruházása, vagy bb) egy évet meghaladó bérbeadása estén. - nem terjed ki : a) az 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű épületre; b) az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt épületre; c) a legfeljebb 2 évi használatra tervezett épületre; d) a hitéleti rendeltetésű épületre; e) védetté nyilvánított műemléki épületre; f) a mezőgazdasági rendeltetésű épületre; g) a műhely rendeltetésű épületre; h) a levegővel felfújt, vagy feszített - huzamos emberi tartózkodás célját szolgáló - sátorszerkezetekre.

10. 2.)A tanúsítás szabályait (1) az energetikai tanúsítványt a7/2006. (V. 24.) TNM rendelet (a továbbiakban: Rend.) hatálybalépését követően indult eljárásban kiadott, jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedéllyel megvalósuló új épület építésekor kell elkészíteni. (2) a tanúsítvány elkészíttetéséről az építtető gondoskodik legkésőbb a használatbavételi engedélyezésig (bejelentésig). (3) Ellenérték fejében történő tulajdon-átruházás vagy bérbeadás eseténa tanúsítvány elkészítéséről a tulajdonos gondoskodik, és azt a szerződés megkötését megelőzően, de legkésőbb a szerződéskötésig a vevőnek átadja, a bérlőnek bemutatja. A tanúsítvány összefoglaló lapját az épület közhasználatú részében jól látható helyen kell kifüggeszteni. A kifüggesztett tanúsítvány mellett feltüntethető az előírt vagy ajánlott belső hőmérséklet és a tényleges belső hőmérséklet értéke, illetve további energetikai adatok, így különösen a megújuló energia felhasználása.

11. A tanúsítványt az épület egészére kell kiállítani. Az építtető, illetve a tulajdonos biztosítja a tanúsítás elvégzéséhez szükséges dokumentumokat, számlákat, a szükség szerinti mérések, ellenőrzések elvégzésének helyszíni feltételeit és a szükséges mértékű közreműködést. A tanúsítást a) ha a felelős műszaki vezető igazolja, hogy az épület a kivitelezési dokumentáció és a hozzá tartozó energetikai számításban figyelembe vett méreteknek, adatoknak és anyagjellemzőnek megfelelően valósult meg és a tervezett műszaki jellemzőjű épületgépészeti berendezéseket szerelték be, új ápítésű ingatlanok eseténben a kivitelezési dokumentáció és az építési napló részét képező felelős műszaki vezetői nyilatkozat alapján; b) használt lakások tulajdonátruházása esetén a mért energiafogyasztási adatokból számítva a rendelkezésre álló számlák és tervrajzok alapján kell elvégezni.

12. 3.)A tanúsítvány tartalmi követelményeit 4.)Energia-megtakarításra irányuló javaslat Ha az épület energetikai minőségi osztálya nem éri el a „C” kategóriát, akkor a tanúsítást megrendelő döntése szerint a tanúsítvány azonnal megvalósítható, energia-megtakarításra irányuló üzemviteli intézkedéseket, illetve hosszabb távon megvalósítható energiahatékonyságot növelő, felújítási, korszerűsítési munkákhoz kapcsolódó javaslatot (a továbbiakban: javaslat) is tartalmaz. A javaslat célja a tulajdonos tájékoztatása az energiahatékonyság növelésének lehetőségeiről. A javaslatban foglaltak megvalósítása nem része a tanúsítványban foglalt tények igazolásának. 5.)A tanúsítvány érvényessége A tanúsítvány 10 évig érvényes. Ha a tanúsítvány érvényességi ideje alatt az épületre vonatkozó jogszabályban meghatározott követelményérték megváltozik, akkor az épület energetikai minőségi osztályba sorolását ismételten el kell végezni.

13. 6.)A tanúsítást végző • megfelelő felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező szakmagyakorló • Építésüggyel kapcsolatos építésügyi műszaki szakértői, mérnöki ill. építészeti tevékenységet az 1996. évi LVIII. Törvény szerint lehet végezni. • Kamarai felvételre jogosító feltétel a szakterületnek megfelelő szakirányú képzést nyújtó egyetemen vagy főiskolán szerzett oklevél vagy azzal egyenértékű egyetemi diploma. • Jelen esetben : • energetikai mérnök • építészmérnök • építőmérnök • gépészmérnök • villamos mérnök • egyéb – kidolgozás alatt

14. A jogosultsági vizsga – hasonlóan a tervezői, szakértői vizsgákhoz – általános, valamint az épületenergetikai kérdéseket tartalmazó külön részből áll. A Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnök Kamara különös vizsgarészt külön-külön napon teszi lehetővé. Az általános vizsgarész vonatkozásában , egész napos konzultációt is tartanak a kamara székházában, mely a vizsgadíjat befizetők számára ingyenes. A vizsgabizottság által összeállított kérdések a kamara honlapján elérhetők, azokra a felkészülés egyéni úton történik. Sikeres vizsga esetén : Teljes körű épületenergetikai szakértői (SZÉSZ8) és korlátozott tevékenységi körű épületenergetikai szakértői (SZÉSZ8K) végzettség szerezhető.

15. Tanúsítási szolgáltatást folytathat még : a) a települési önkormányzat, b) az energiaszolgáltató szervezet, illetve c) a b) pont hatálya alá nem tartozó, a Polgári Törvénykönyv 685. §-ának c) pontja szerinti más gazdálkodó szervezet,feltéve, ha a tevékenység ellátásához az (1) bekezdésében előírt feltételeknek megfelelő tanúsítót foglalkoztat, vagy megbíz. Az épületekre vonatkozóan az MMK és a Magyar Építész Kamara párhuzamosan vizsgáztat, és immár kb. 600 mérnök tett sikeres szakértői vizsgát, - a kazánok és légtechnikai rendszerek vizsgáira vonatkozóan – amely csak az MMK hatáskörébe tartozik – a vizsgakérdések június hónapban kerültek a Kamara honlapjára, és a vizsgáztatás júliusban kezdődött.

16. 7.)A tanúsítás költségei • - A tanúsítás díját a munkára fordított mérnök óradíjban számoljuk el, a tanúsítás elszámolható időigénye legfeljebb 2-3 munkaóra, • - A tanúsító költségként csak az utazással, illetőleg a szemlével, a fényképezéssel, felméréssel, valamint a fénymásolással járó szükséges és igazolt készkiadásait számíthatja fel, - A tanúsító a számlával nem igazolható, szükségszerűen felmerülő költségeinek (posta, telefon, irodaszer, stb.) fedezésére költségátalányt is megállapíthat, amely legfeljebb a díj 10%-a lehet, • - Az utazással eltöltött idő óradíja nem haladhatja meg a tanúsítás óradíjának 50%-át, • A kivételes óradíj felső határa az alapdíj két és félszerese lehet.

17. IV.) Hiányosságok A 176/2008. sz. kormányrendelet nyitva hagyta az energetikai tanúsítványoknyilvántartásának kérdését, amit végük a 277/2008. (XI.24.) kormányrendelet definiált úgy, hogy a VÁTI Kht-t bízta meg egy építésügy és településfejlesztés és –rendezés körébe tartozó központi adatbázis létrehozására és kezelésére. A 37 / 2008. ( XII.13.) ÖTM rendelet 38.Paragrafus f.) tájékoztatást arról, hogy az elkészült épületről a külön jogsza- bályban foglaltak szerint energetikai tanúsítványt kell kiállítani. V.) Megcélozható területek : Építőipari vállalkozások Önkormányzatok Ingatlan értékesítéssel foglalkozók Bankok Biztosító társaságok Adás-vétellel foglalkozó ügyvédi irodák

18. VI. bevezetés előnyei : A energetikai tanúsítvány bevezetésével a vevők előre tájékozódhatnak a kiszemelt ingatlan várható rezsi költségeiről és komfort fokozatáról, illetve a szabályozás hatásaként a beruházók, építetők számára is lényegesebb szemponttá válhat a hatékony energiafogyasztású ingatlanok tervezése, építése. A tanúsítás bevezetése az ingatlanpiacnak is érdeke, mivel objektív összehasonlítást tesz lehetővé a lakáspiacon. És ne feledjük el az elején említett energia potenciál kihasználását ezzel is csökkentve a környezetterhelést! Köszönöm figyelmüket .