HÁLÓZATOK AZ OKTATÁSBAN

1. HÁLÓZATOK AZ OKTATÁSBAN Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Tehetségsegítő Tanács 2013. június 04.

2. Mi jut eszünkbe a HÁLÓZAT szóról? • Mindenki írhat szavakat, 1 percig • Mindenki rajzolja le, hogy milyennek képzel egy hálózatot. • Milyen hálózatot szeretnének építeni az eredményes tehetséggondozás érdekében?

3. A hálózat… Egymással különböző módon kapcsolatban álló, azonos értékű elemekből álló rendszer. Skálafüggetlen, gyengén kapcsolt, egymásba ágyazott kisvilág. Jellegzetes életciklusa van.

4. Hálózati modellek

5. Oktatási hálózatok

6. Gyakorlatközösségek • A gyakorlatközösségek olyan emberek csoportjai, akik közös téma iránt érdeklődnek, szeretnének valamit jobban csinálni, és a tanulás érdekében rendszeresen kommunikálnak (Etienne Wenger) • Szakterület : elköteleződés és szakértelem • Közösség: tanulásra alkalmas kapcsolatok kiépítése, információ-megosztás • Gyakorlat: a résztvevők egy közös terület művelői, szakemberek, akik saját gyakorlatukat fejlesztik az együttműködés során

7. Szervezetek hálózata A hálózat tagjai iskolák (intézmények) Az információcserén túl Egymás kompetenciáinak használata: Szakmai tapasztalatcsere (intézménylátogatás, óralátogatás, konferencia) szakmai programok közös fejlesztése és felhasználása (tanítási program, óravázlat, értékelési rendszer, stb.) Közös programok (vetélkedő, szakmai projekt, stb.) Fontos a szervezeti reprezentáció kérdése (intézményvezetés) - információáramlás - az egyéni tudásgyarapodás beépülése a szervezetbe? - egyéni tanulás – szervezeti tanulás kapcsolata - pl. Önfejlesztő Iskolák hálózata

8. A tanuló hálózatok jellemzői • Közös értékek és jövőkép • Közös felelősség a diákok tanulásáért és sikereiért • Tanulásközpontú együttműködés • Vizsgálódáson alapuló csoportos tanulás • Támogató és megosztott irányítás • Kapacitásfejlesztés és támogatás • Kiszámíthatóság

9. Létrehozásának feltételei Egy vonzó elképzelés, vagy egy lelkesítő cél megvalósítása érdekében szerveződik, egy a megvalósítást segítő szervezetben A középpontban a diákok tanulása áll Új lehetőségeket teremt a felnőttek tanulására Önkéntes irányítás és menedzsment

10. Megosztott irányítás – jövőképfejlesztés, támogatások biztosítása, kihívások Közös birtoklás –a hálózat annyira tud működni, amennyire képes összehozni az embereket egy olyan elképzelés köré, amely vonzó és elkötelező (A közös elképzelések fejlesztése fontosabb, mint a pénz) Közös morális cél: a diákok tanulása és jóléte– a tagoknak szilárdan kell hinniük abban, hogy közösen többet tudnak tenni a gyerekekért, mint külön-külön. Minden egyes gyerek tanulási teljesítményének a javítása a legfőbb hajtóerő. Közös felelősség a munka minőségéért és értékéért–közös hálózatértékelő stratégia (mérföldkövek, tevékenységek, eredmények) Létrehozásának lépései I. Alapelvek

11. II. Együttműködő szervezet kiépítése Az együttműködő tanulást lehetővé tevő szerkezet – a maximális részvétel biztosítása és az együttműködés fenntartása (személyes és virtuális kapcsolatok, aktív támogatás, facilitálás, kritikus barátságok, közvetítés a hálózaton belül, és kívülről) Együttműködő kapcsolatok A tanulás 3 területe: tanulás a közös tudásalapból, a gyakorlatból leszűrt tudás és új tudás közös létrehozása (tanulás vmiből, valakivel, és meta szintű tanulás)

12. III. A gyakorlat megváltoztatása Vizsgálódás, kutatás – kutatás alapú tanulás, bizonyítékokon és adatokon alapuló tanulásfejlesztés A változás és a fejlesztés képességének építése – tervezett stratégiák az intézményeken belül és az intézmények között; a tagok számára gazdag szakmai és vezetői támogatás Új és hatékony kapcsolatépítés az iskolán belül és a gyerekekkel foglalkozó egyéb szervezetekkel Új modellek a folyamatos szakmai fejlődésre és a vezetés tanulására -közös tanulás és fejlődés A rendszerszintű hatás és rendszerirányítás – tapasztalati tanulás: a hálózat segít az egyes intézmények problémáinak megoldásában

13. Tanulságok • A hálózatokban az információcsere és a kapcsolattartás eredményességét általában a skálafüggetlen eloszlás biztosítja. • A hálózatok mérete és az elemek egymástól való földrajzi távolsága befolyásolja a kapcsolattartás módját és hatékonyságát. • A tanuló hálózatok eredményesen tudják támogatni az iskolafejlesztést. • Tanuló hálózatok addig működnek eredményesen, amíg a „befektetetés” arányos a „haszonnal”.

14. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! szabo.maria@ofi.hu