1 / 10

Megújuló energiák a XXI. században

Megújuló energiák a XXI. században. Büki Gergely KREATÍV MAGYARORSZÁG MÉRNÖKI TUDÁS – MÚLT, JELEN, JÖVŐ BPMK - MTA Magyar Tudomány Ünnepe MTA Díszterem, 2011. november 22. Energiastruktúra-váltások a 2. világháború után. A 2. világháború után: szén  széncsaták  faluvillamosítás

Download Presentation

Megújuló energiák a XXI. században

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Megújuló energiák a XXI. században Büki Gergely KREATÍV MAGYARORSZÁG MÉRNÖKI TUDÁS – MÚLT, JELEN, JÖVŐ BPMK - MTA Magyar Tudomány Ünnepe MTA Díszterem, 2011. november 22.

  2. Energiastruktúra-váltások a 2. világháború után • A 2. világháború után: szén széncsaták faluvillamosítás • Atomenergia Simonyi, Lévai  Paksi Atomerőmű (13%) • Szénhidrogén, olaj  földgáz olajválság = hatásfok/hatékonyság-növelés  gőzerőmű  gáz/gőzerőmű  kapcsolt energiatermelés • Megújuló energiák (15%)  nem pótcselekvés és nem egyedül üdvözítő

  3. Megújuló energiák indokoltsága Az energetika három fő célkitüzése energiatakarékosság  energiahatékonyság  optimális energiastruktúra Gazdasági, társadalmi hatások innováció, hazai gyártás  munkahelyteremtés  vidékfejlesztés Állami szerepvállalás Megújulók Cselekvési Terve  Nemzeti Energiastratégia  támogatás  ellátásbiztonság Környezet- és klímavédelem energetika és a természet, mező- és erdő- és vízgazdaság  energetikai célok és a környezet

  4. Biomassza-hasznosítás: tüzelés Közvetlen villamosenergia-termelés rossz hatásfok miatt nem javasolt (fatüzelésű erőművek, szalmaerőművek stb.). Hőtermelés két lehetősége • egyedi hőellátás (pellet-tüzelés): drága tüzelőanyag – a piac szabályozza, • távhőellátás: olcsóbb tüzelőanyag (apriték, szalma stb.) – állami szerepvállalás szükséges, Távhő Cselekvési Terv készül. Kapcsolt villamosenergia-termelés a megvalósuló biomassza-távhőrendszer bázisán egyértelműen előnyös, a megoldást ki kell alakítani hazai gyártással, kicsi a kapcsolt energiaarány ~0,25 (földgáznál ~1).

  5. Biomassza-hasznosítás: biogáz A biogáz-termelés alapanyagai • mezőgazdaság és állattartás melléktermékei (trágya, lágyszárú növények), • szennyvíz-iszap, • települési hulladék, depónia. A biogáz hasznosítása • biogáz közvetlen hasznosítása, • gázmotoros kapcsolt energiatermelés, • biogáz nemesítése, betáplálás a földgáz-hálózatba. A biogáz termelése és hasznosítása energetikailag egyértelműen hasznos!

  6. Geotermális energia, földhő Geotermális villamosenergia-termelés jelenleg nem reális  kutatási lehetőség és feladat. Geotermális közvetlen hőellátás a NCsT négyszeres növekedéssel számol  gond a lehűtés és a visszasajtolás  kaszkád hasznosítás. Földhő hőszivattyús hasznosítása talaj, levegő és felszini vizek hőszivattyúzása  villamos tarifák  hazai hőszivattyú-gyártás. Közvetlen és hőszivattyús hasznosítás kaszkád-hasznosítás, megfelelő lehűtés

  7. Napenergia (termikus és villamos) Termikus hasznosítás • passzív hasznosítás: hőigény csökkentése épitészeti eszközökkel, közel nulla energiaigényű épületek, • napkollektorok: elsősorban HMV-ellátás, abszolút és relatív lemaradásunk felszámolása. Villamos hasznosítás (napelemek) • kutatási feladat, szigetüzem, távlati feladat, • az elmúlt év után: jelentős előrelépés, hazai gyártás megjelent, konkrét helyhez és célhoz kapcsolódás a jellemző, általános hasznosítás és gazdasági vizsgálat szükséges.

  8. Szélenergia A szélerőművek hazai fejlődése • dinamikus növekedés, • import alapján növekedett, hazai gyártás nélkül, • jelentős támogatással. Felülvizsgálat, kérdések • Kárpát-medence szélviszonyai, • szélerőművek hektikus termelése az erőműrendszerben, • támogatás indokoltsága.

  9. Vízenergia A vízenergiáról beszélni kell, nem lehet tabutéma • a megújuló energiák között, • a fenntartható fejlődés két eleme: a víz és az energia miatt • Bős-nagymaros kudarca miatt, • a politika átszőtte: a szocialista internacionalizmus és a rendszerváltás szimboluma. A múltat szakmailag fel kell dolgozni • tervezési és döntési hibák (oldalvíz-csatorna, csúcsüzem, kilépés), • megkérdőjelezhetetlen szakértőkkel, Országgyűlés felügyelete alatt. A vízenergia-hasznosítást vizsgálni kell • csak a vizsgálat után lehet támogató vagy ellenző véleményt, javaslatot megfogalmazni a vízerőműről és • a szivatyús tározós erőműröl.

  10. ZárógondolatA megújulók Nemzeti Cselekvési Tervétés a Nemzeti Energiastratégia 2030-tlehet és kell bírálni, ám a jövőnk érdekébena megújuló energiák ~15%-os arányának elérését segítenünk kellszakmaisággal, felelősséggel és összefogással! Köszönöm a megtisztelő figyelműket!

More Related