palotas-logosuli.sulinet.hu

1. Ayres-f�le Szenzoros Integr�ci�s Ter�pia Hajdu Beatrix 2007. �prilis

2. Anne Jean Ayres kaliforniai agykutat� �s pszichol�gus 1972-ben jelent meg Los Angelesben egy �sszefoglal� muve �Szenzoros integr�ci�s ter�pia �s tanul�si zavarok� c�mmel.

3. Gondolat�nak l�nyege, a tanul�si �s magatart�si zavarokat mutat� gyerekekn�l a t�netek h�tter�ben �ll� alapveto idegrendszeri organiz�ci�s zavarokat kell gy�gy�tani. arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy a baj val�sz�nuleg az �rz�kel�s sor�n az agyba jut� k�l�nf�le ingerek feldolgoz�s�ban, illetve azok �sszehangol�s�ban, �rt�kel�s�ben rejlik.

4. Nem k�pesek a k�rnyezeti ingereket megfelelo m�don kezelni, szervezni, �s ezekre adapt�v m�don v�laszolni. viselked�ses zavarokat �s a megismer�si funkci�k �tlagost�l elt�ro, nehez�tett fejlod�s�t hozza mag�val.

5. �gy gondolja, hogy a szenzoros tapasztalatok legjobb szervezoje maga a mozg�s, melyben a gyermek j�t�kosan, kreat�van, �r�mtelien k�s�rletezve tapasztalhatja meg �nmag�t �s a vil�got. Szeml�lete: A fejlod�s nem gyakorl�ssal, hanem �nszervez�s �tj�n megy v�gbe. Eszk�zei: mennyezetrol lel�g� h�l�, hinta, billeno j�t�kok

6. Szenzoros Integr�ci� fogalma

7. A szenzoros integr�ci� az a k�pess�g, amellyel szervezz�k �s feldolgozzuk a k�l�nf�le �rz�kel�si csatorn�b�l sz�rmaz� inform�ci�kat, majd ezeket kapcsolatba hozzuk egym�ssal, szintetiz�ljuk, hogy azoknak megfelelo adapt�v v�laszokat adjunk (mozg�sos v�laszok, besz�d, ment�lis folyamatok).

8. Szenzoros integr�ci� az idegrendszer k�l�nb�zo hierarchikusan szervezett szintjein �s a k�t agyf�lteke k�z�tt j�n l�tre. Ayres: 1. Az idegrendszer magasabb szintu (k�rgi) szervezod�sei az alacsonyabb szintek (agyt�rzsi-kisagyi) tapasztalatainak integr�lts�g�b�l sz�rmaznak, �gy att�l f�ggnek 2. A fejlod�s kor�bbi szintj�n l�trej�vo hi�nyoss�gok a gyerek k�rnyezet�hez val� alkalmazkod�s�t k�sobb is befoly�solj�k

9. Szenzoros integr�ci�s diszfunkci�k t�netei a h�tk�znapi �letben - zavar� furcsas�gok: bizonyos mozg�sokra, tapint�si ingerl�sekre, - l�tv�nyra, hangra val� t�l�rz�kenys�g, vagy ezek figyelmen k�v�l hagy�sa; - szokatlanul felp�rgetett, vagy lelassult aktivit�si szint; - �gyetlens�g, balesetez�s, - impulzivit�s, figyelmi elterelhetos�g, - egyes besz�dzavarok - nehezen �rtelmezheto, diff�z emocion�lis probl�m�k.

10. Ayres a diszfunkci�k alcsoportjait k�l�n�tette el Fejlod�si apraxia Taktilis elh�r�t�s F�ltekei integr�ci� zavarai Vizu�lis forma �s t�r�szlel�si deficitek Hall�si �s nyelvi deficitek Szeg�nyes szem-k�z koordin�ci�

11. H�tt�rfunkci�k Vesztibul�ris rendszer � egyens�lyoz�s Propriocept�v rendszer � saj�t mozg�s �rz�kel�se Taktilit�s

12. Vesztibul�ris �rz�kel�s

13. A vesztibul�ris rendszer mindig a propriocept�v rendszerrel egy�tt muk�dik. Ingerl�se folyamatos, nyugalomban is muk�dik. Alulmuk�d�se: hiperaktivit�s T�lmuk�d�se: nem mozog, sz�d�l, kivonja mag�t a helyzetbol

14. Legfontosabb szerve a szem. Ha itt diszkrepancia van, felborul az egyens�ly. A l�tott �s az �rzett k�z�tt k�l�nbs�g van (pl. sz�d�l�s a magasban).

15. Alapfeladata A k�zponti idegrendszert t�j�koztassa a fej �s a test t�rbeli helyzet�rol, a fejre hat� gyorsul�sokr�l. Ez�ltal lehetov� v�lik a l�t�t�r stabiliz�l�sa test be�ll�t�sa, megtart�sa gravit�ci� ellens�lyoz�sa a finom, c�lzott mozg�sok v�grehajt�sakor

16. Perif�ria Vesztibul�ris v�gk�sz�l�kek (otholit szervek, f�lk�r�s �vj�ratok) Egyens�lyideg (VIII. agyideg a hall�ideggel egy�tt) Centrum Vesztibul�ris magvak �s centr�lis p�ly�k Kisagy K�rgi k�zpont

17. Gyermekkorban � mond�k�k, n�pi dalok, amely k�zben a gyereket ringatj�k, d�nt�getik, hint�ztatj�k, lovagoltatj�k Felnott korban � s�el�s, vid�mpark, vitorl�z�s, f�ggo�gyban val� ringat�z�s

18. Taktilis ingerl�s szerepe

19. Legosibb �rz�kel�si m�d Hat�rk�pz�s kialak�t�sa Az intimit�s let�tem�nyese

20. 8 hetes magzat: sz�jk�rny�k ingerl�se ingertol val� elfordul�s 9 hetes magzat: inger fel� val� odafordul�s szop� reflex alapja Megsz�let�skor: az inger ir�ny�ba ford�tja a fej�t

21. Taktilis rendszer diszfunkcion�lis muk�d�se Hiperakt�v, figyelmi rendelleness�g eset�n nem tudja meg�llap�tani a �rint�s sz�nd�k�t, nem szeret mez�tl�b s�t�lni fuben, homokban nem szereti a hajmos�s, hajv�g�st Taktilis ingerelhetetlens�g kiz�r�lag nagy intenzit�s� ingereket veszik tudom�sul cs�kkent a f�jdalom�rz�kel�s

22. Ter�pia gyakorlata

23. Diagnosztikus folyamat Standardiz�lt teszt felv�tele (SCSIT) 17alteszt, h�rom fo ter�let (vizu�lis percepci�, szomatoszenzoros percepci�, motoros teljes�tm�nyek) Struktur�lt megfigyel�s ceruzahaszn�lat, oll�haszn�lat, emberrajz, Bender Primit�v posztur�lis reflexek vizsg�lata (ATNR, STNR, TLR, Schilder � f�le karny�jt�si teszt, antagonista izmok kontrakci�j�nak vizsg�lata, postrotatoros nystagmus) Anamn�zis felv�tele

24. Ter�pi�s folyamat Nyelve a besz�d mellett a mozg�s Leghat�konyabb eleme a j�t�k A j�t�khoz t�r sz�ks�ges Pszich�s �s testi biztons�got kell meg�lni

25. A ter�pia feladatai Taktilis- �s vesztibul�ris rendszerek normaliz�l�sa (alulmuk�d�s, t�lmuk�d�s) Primit�v posztur�lis reakci�k integr�l�sa (osi reflexek normaliz�l�sa) Egyens�lyi reakci�k fejleszt�se Antagonisztikus izmok kontrakci�ja (ellent�tes muk�d�su izmok fesz�t�se, laz�t�sa) K�toldali funkci�k fejleszt�se (dominancia kialak�t�sa) Szemmozg�sok normaliz�l�sa Vizu�lis percepci� �s a jobb-bal megk�l�nb�ztet�se

26. Kiknek hat�sos a foglalkoz�s? az idegrendszer nem megfelelo integr�ci�ja �ll testi traum�k �rt�k, amik a test�vel �s k�rnyezet�vel val� kapcsolat�t megzavarhatt�k Integr�ci�s neh�zs�gek eset�n a szem�lyis�gr�szei reprezent�ci�i nincsenek �sszhangban egym�ssal, �s nem tud egy egys�ges k�p kialakulni �nmag�r�l a gyermek �rzelmi okb�l megreked nehezen tudja idoben �s t�rben integr�lni �let�t �s a vele t�rt�nteket

27. Eszk�z�k csepph�l�, l�pok�vek ugr�labda (f�les labda) egyl�b� sz�k k�telek cs�szda pall� bord�sfal zs�moly babzs�k gumik�t�l tornaszonyeg k�l�nb�zo akad�lyok t�rh�gcs� billeno hinta egyens�lyoz� t�lcs�r g�rdeszka Body-roll hengerek karik�k labd�k (fiziko ball) �ll� bicikli gumiasztal

28. Szakirodalom Szenzoros integr�ci�s ter�pi�k szerk.: Szvatk� Anna �s Varga Izabella S�falvi S�ndor: A szenzomotoros integr�ci�s ter�pi�r�l Szvatk� Anna: Hiszen ez j�t�k!

palotas-logosuli.sulinet.hu

palotas-logosuli.sulinet.hu

Presentation Transcript

CAA Benchmarking Proposal & Responses to the CAA Paper Presented by Sylvana Thiele & Lori Palotas

palotas-logosuli.sulinet.hu