Hulladékból energia

1. Hulladékból energia Bánhidy János szaktanácsadó, nyugalmazott igazgató Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt „Energetikusok fóruma – korszerű hulladékgazdálkodás” Tatabánya, 2013. december 10.

3. Hol a helye a hulladékok energetikai hasznosításának? Az EU Hulladék Keret Irányelv (2008/98/EK) és a hazai hulladékos törvény (2012. évi CLXXXV.) egyértelműen meghatározza, hogy: • Amit lehet és gazdaságilag, illetve környezetvédelmi szempontból (életciklus szemlélet alapján) ésszerű, azt anyagában kell hasznosítani. • Amit nem lehet, vagy nem ésszerű anyagában újra felhasználni, azt energetikailag kell hasznosítani. • Csak az a hulladék kerülhet lerakásra, amit a fenti módokon nem lehet hasznosítani (döntően szervetlen, ásványi anyagok).

4. Mi a helyzet jelenleg Európában és Magyarországon a települési szilárd hulladékok kezelése terén? (2011. évi EUROSTAT adatok szerint) EU 27 tagállam átlaga Magyarország komposztálás újrahasznosítás energetikai hasznosítás lerakás

5. Az anyagában történő és energetikai hulladékhasznosítás a fejlett európai országokban „kéz a kézben” jár A hulladékhasznosítás terén élen járó európai országok a következők (2011. évi adatok):

6. Hulladékégető művek a világban - A világon közel 2200hulladéktüzelésű erőmű működik kb.255 millió t/év kapacitással. (forrás: EcoprogWastetoEnergy 2013/2014) • Európában több mint 460égetőmű üzemel 73 millió t/év kapacitással és az égetőművek mindegyike betartja az európai uniós IED (ipari emissziós) irányelv szigorú emissziós követelményeit. (forrás: ISWA, CEWEP) • A legtöbb égetőmű Japánban üzemel, de a legdinamikusabb „égetőmű építés” jelenleg Kínában folyik. 2011-ben Kínában 109 égetőmű működött és 2015. végéig további 262 égetőművet kívánnak létesíteni. • (forrás: ISWA)

8. Energiatermelés hulladékból Európában(2010. évi adatok) Energiatermelésre hasznosított hulladék mennyisége: 73 millió tonna Villamos energia termelés: 31,3 millió MWh 8 millió háztartás ellátása Távhő értékesítés: 60,8 millió MWh (219 millió GJ) 5 millió lakás ellátása Megtakarítás fosszilis tüzelőanyagban: ~ 10 milliárd m3 földgáz vagy ~ 35 millió tonna barna szén

9. Hatékonyság • Az energetikai hasznosításra a Hulladék Keretirányelv tartalmaz egy R1 hatékonysági képletet. Eszerint csak azon égetőművek számítanak hulladék hasznosítónak, ahol az energetikai hatékonyság meghaladja új égetőknél a 65 %-ot, meglévő égetőknél a 60 %-ot. Az ennél alacsonyabb hatékonyságú égetők csak ártalmatlanítóknak tekintendők. • A recycling hatékonyságára vonatkozóan nincs képlet kidolgozva és nincsenek minimum értékek se meghatározva. Így a legkisebb hatékonyságú recycling is hasznosítás és prioritása van az energetikai hasznosítással szemben. (Pl. a műanyag hulladékból történő kerti törpe gyártásnak elsőbbsége van az ugyanazon hulladék eltüzelésével kapcsoltan termelhető villamos- és távhőenergiával, vagy akár a cementgyári tüzelőanyagkénti hasznosítással szemben.) • 2011-ben az EU 27 tagországa 3,36 millió tonna műanyag hulladékot exportált az Európai Unión kívüli országokba, ezen belül 87 %-ot Kínába,ahol a feldolgozás lényegesen kevésbé szigorú környezetvédelmi előírások és ellenőrzés mellett történik. • Kérdés: ehhez képest nem előnyösebb-e ha a műanyag hulladékok energia tartalma pl. a keletkezés helyén távfűtésre hasznosul?

10. Miért előnyös a nagyvárosok számára a hulladéktüzelésű erőművek üzemeltetése ? • Bevált, biztonságos eljárás. • A korszerű technológia kielégíti a legszigorúbb környezetvédelmi előírásokat. • A hulladékégető művekben előállított villamos energia és távhő stabil, kiszámítható piaccal rendelkezik. • A kommunális hulladékok tüzelésénél keletkező CO2 mintegy 50 %-a „klíma-semleges”, azaz nem fosszilis eredetű karbonból származik, nem növeli az üvegházhatást. • A hulladékból termelt energia más erőműben is fosszilis tüzelőanyagot vált ki és ezzel tovább csökkenti a CO2 emissziót. • Az égetés során keletkező salak egy része is hasznosítható (fémek leválasztása, útépítési felhasználás). • Az égetéskor keletkező széndioxid 21-szer kisebb mértékben növeli az üvegházhatást, mint a hulladéklerakókban keletkező metán.

11. A hulladékégetés gyengéi • Magas beruházási költségek • Telephely kiválasztás nehézsége • Társadalmi (és esetenként politikai) elfogadottság részbeni hiánya • Füstgáztisztítási maradékok költséges elhelyezési igénye

12. Hulladéktüzelés és távfűtés Néhány nagyvárosi példa a hulladéktüzelésből villamos energiával kapcsoltan előállított hőenergiának a részarányára a távhőszolgáltatásban:

13. Az energetikai hasznosítás jövője • A nagyvárosok számára az energetikai hasznosítás továbbra is a fenntartható hulladékkezelés egyik alappillére marad, különös tekintettel a szolgáltatás hosszú távú biztonságára és kiszámíthatóságára. • Nyugat-Európában és Észak-Európában már elegendő energetikai hasznosítási kapacitás épült ki és ezért itt nem várható jelentős számú új égetőmű építése, de a meglévőket folyamatosan rekonstruálják és korszerűsítik. • Kelet- és Közép-Kelet-Európában viszont nehezen képzelhető el a lerakótól való eltérítés energetikai hasznosítás nélkül (a térségben elsőként Lengyelország indított jelentős égetőmű építési programot). 4. A hagyományos égetőművek mellett egyre inkább terjed a válogatás útján kinyert magas fűtőértékű frakció (RDF) tüzelése cementgyárakban és un. RDF erőművekben.

14. Tervezett kommunális hulladéktüzelésű erőművek Lengyelországban Az EU által támogatott projekteket 2015. december 31-ig be kell fejezni.

15. Dioxin emisszió Forrás: FlemishEnvironmentAgency, Emissionsto Air AnnualReport, 2010 values

16. PM 10 emisszió Forrás: GermanEnvironmentalAgency, National Trend Tables, 2010 values

17. Mi a helyzet Magyarországon ? • Több mint 30 éve csak egyetlen egy települési szilárd hulladékot tüzelő erőmű (Fővárosi Hulladékhasznosító Mű) működik hazánkban. • Figyelembe véve, hogy még jelenleg is a települési szilárd hulladék kb. 65 %-a lerakásra kerül, elvileg indokolt lenne újabb energetikai hulladékhasznosító művek létesítése. (Kiemelten kapcsolt villamosenergia és távhő szolgáltatásra.) • Jelenleg nincs meg a szakpolitikai támogatottsága újabb un. vegyes kommunális hulladékot tüzelő égetőmű létesítésének. (Pedig Budapest már mintegy 20 éve tervezi egy második égetőmű építését a város déli részén.) • A szerte az országban nagy számban épülő mechanikai-biológiai hulladékkezelőkben (MBH-kban), ill. válogatókban előállított magas fűtőértékű frakció (un. RDF) energetikai hasznosításánál az elsődleges cél a cementgyárakban vagy szenes erőművekben történő együttégetés, de ha az „RDF termelés” jelentősen meghaladja az együttégetési kapacitást, úgy lenne létjogosultsága külön RDF-es égető(k)nek.

18. RDF tüzelés • Legtöbb RDF égető Németországban üzemel, szám szerint 35, összesen 6 millió t/év kapacitással. Ezen belül 4,6 millió t/év a települési hulladékból előállított RDF. • További ismertebb RDF égetők: Olaszország : Acerra (Nápoly mellett) Colleferró San Vittoré Spanyolország: Barcelona Hollandia: Harlingen

19. A Hulladékhasznosító Mű 1982-ben

20. Hulladékhasznosító Mű a rekonstrukció után

21. Főbb jellemzők a korszerűsítés előtt és után

22. A füstgáztisztító rendszer működési vázlata

24. A korszerűsített Hulladékhasznosító Mű a Fővárosban keletkező települési szilárd hulladékok közel 60%-ának jó hatásfokú energetikai hasznosítása révén mintegy54.000 háztartás éves villamos energia fogyasztását és 13.000 lakás távhőigényét tudja fedezni.

25. A Fővárosi Hulladékhasznosító Mű az üzembe helyezésétől napjainkig 9,5 millió tonna kommunális hulladékot tüzelt el és hasznosított energiatermelésre. A hulladék tömeg nagyságát jól érzékelteti, hogy ha ezt a mennyiséget a Margit-szigeten helyezték volna el, úgy ma a szigetet 30 méter magasságban borítaná be a hulladék.

26. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!