1 / 19

ORSZÁGOS TELEPÜLÉSHÁLÓZAT-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ (OTfK)

ORSZÁGOS TELEPÜLÉSHÁLÓZAT-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ (OTfK). TERÜLETFEJLESZTŐK NAPJA 2009. október 8. Balatonkenese. A területfejlesztés értelmezése. A „területfejlesztés” integráló kategória, amely többek között magába foglalja

Download Presentation

ORSZÁGOS TELEPÜLÉSHÁLÓZAT-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ (OTfK)

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. ORSZÁGOS TELEPÜLÉSHÁLÓZAT-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ (OTfK) TERÜLETFEJLESZTŐK NAPJA2009. október 8. Balatonkenese

  2. A területfejlesztés értelmezése • A „területfejlesztés” integráló kategória, amely többek között magába foglalja • a különböző téregységek (ország, régiók, megyék kistérségek) területi szemléletű fejlesztését • a településhálózat-fejlesztést • a településfejlesztést (?) ↔ Területfejlesztési törvény •  Országos Területfejlesztési Koncepció terrénuma (parlamenti határozat) 2009. 10. 08.

  3. Miért van szükség Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepcióra (OTfK) • Az állam a közszolgáltatásait térbeli hálózatokba szervezve teljesíti. Ez történhet: • Minden tárca saját ágazati elvei alapján különbözőképpen tervezi és szervezi • Szakmailag megalapozottan, társadalmilag egyeztetve a parlament által legitimált egységes elvek alapján • 1971-ben készült az utolsó, amit a 80-as években módosítottak. Elutasítás, majd rehabilitáció. • Településfejlesztési/városfejlesztési politika hiánya • OTK csak részben foglalkozik településhálózati kérdésekkel 2009. 10. 08.

  4. Területi dokumentumok és a köztük lévő kapcsolat • Készült számos háttérdokumentum, tanulmány • Jelenleg két alapvető dokumentum és egy információs rendszer formálódik: • A magyar településhálózat helyzete és jövője (helyzetértékelés, problémafeltárás) • Országos településhálózat-fejlesztési koncepció • Kapcsolata az OTK-val és az OTrT-vel? • Azokkal összhangban készül és önálló országgyűlési határozatban fogadják el (ez van a kormányprogramban) • Beépül azokba (ez az RKK álláspontja) + Tf. törvény 2009. 10. 08.

  5. Budapest 2,58-szor nagyobb a településhálózathoz képest! Nagyvárosaink elmaradnak a „várttól” Európában Magyarország rendelkezik a leglaposabb megoszlással! Ha Budapesttől eltekintünk, a legkiegyen-súlyozottabb, legpolicentri-kusabb a településhálózat? Magyarország policentrikusságának mérése rang-nagyság megoszlás, fő/FUA (FVT) 2009. 10. 08.

  6. Hasonló helyzet Budapest „túlreprezentáltsága” 5.39-szoros Nagyvárosaink alulteljesítenek Ettől eltekintve az egyik „legkiegyenlítettebb” (-0,72) struktúra! Magyarország policentrikusságának méréserang-nagyság megoszlás, GDP/FUA (FVT) 2009. 10. 08.

  7. A településhálózat-fejlesztési politika funkciói és szemlélete • A különböző típusú és funkciójú települések hálózatként/rendszerként való működésének az elősegítése • javaslatot tesz az országgyűlés, a központi állami szervek és az önkormányzatok közös feladatellátásának térbeli kereteire, intézményeire és eszközeire • Nem egyszerűen leképezi a településhálózatot, hanem normatív elvek alapján dinamikájában/tendenciájában kíván hatni a településhálózatra, a hozzá igazodó funkcióteljesítésre 2009. 10. 08.

  8. A településhálózat-fejlesztés alapelvei • A magyar fejlesztéspolitika kövesse az Európai Unió szakpolitikai elveit és feleljen meg a magyar sajátosságoknak • Törekedjen a hatékonyság (versenyképesség, koncentráció), a méltányosság (szolidaritás, területi kohézió) és a fenntarthatóság elveinek összeegyeztetésére, egyidejű érvényesítésére • Biztosítson lehetőséget a helyi adottságokon nyugvó helyi kezdeményezésekre • A térségi (regionális) és a települési szemlélet összehangolása • A funkciómegosztás, specializáció és az együttműködés elősegítése 2009. 10. 08.

  9. Átfogó célok 2020-ig • Nemzetközileg versenyképes policentrikus városhálózat kialakulásának és működtetésének az elősegítése. • Az elérhetőség és hozzáférés biztosítása, a közlekedési és az IKT-rendszerek kiemelt fejlesztése. • Új típusú, kiegyensúlyozott város–vidék viszony kialakítása (ESDP). • Közszolgáltatások hatékony és méltányos területi szerkezetben történő fejlesztése. • A hálózati elemek együttműködésének erősítése. • A települések értékeivel való fenntartható gazdálkodás. 2009. 10. 08.

  10. A településhálózat-fejlesztési politika alappillérei(vitakérdések) • Funkcionális megközelítés • Az egyes elemek nem önmagukban, hanem a rendszerben betöltött funkciói alapján értékelhetőek és fejlesztendőek • a (városi) gazdaság és a közszolgáltatási rendszerek (oktatás, EÜ stb.) előtérbe helyezése (az ipar/gazdaság fejlődése alakította a településszerkezetet, az urbanizáció folyamatát) • Alapegység? Legkisebb központilag szabályozott építőelem? • Települések jelentős része önmagában nem megítélhető és nem képes a megkívánt funkciók teljesítésére. • A kistérségek és munkaerő vonzáskörzetek a kiinduló vizsgálati egységek (status quo)!  funkcionális városi térségek • A hálózat működése vertikális (hierarchia) és horizontális együttműködéseken alapul 2009. 10. 08.

  11. Funkcionális városi térségek (FVT) • A város, mint térszervező, munkaerő-piaci és szolgáltató központ és az általa integrált térség (lehet két, vagy több központ is) • Város és vidéke, a vidék és a központja, lokalitás, életvilág, városrégió • Magyar előzmények (Erdei, Bibó stb.) és az európai ESPON kutatások magyar sajátosságoknak megfelelő újrafogalmazása • Ez formai kereteket adhat az új város–falu viszony megteremtéséhez (ESDP) • Nagyságát alapvetően meghatározza a munkaerővonzás, a szolgáltatások vonzáskörzetei és az elérhetőség. • Vertikális munkamegosztásban elfoglalt helyet meghatározza: • A népesség nagyságrendje • a funkciók komplexitása (köz- és üzleti szolgáltatások stb.) • Gazdasági erő/aktivitás (munkahely, GDP stb.) • Településhálózati adottságok, földrajzi helyzet 2009. 10. 08.

  12. Policentrizmus • EU új területpolitikai irányelve • Előfeltevés: a többközpontú térstruktúra hatékonyabb (?), méltányosabb és fenntarthatóbb mint a monocentrikus • Kiegyenlítettebb térstruktúra kialakítása, a szubszidiaritás elvét követő decentralizáció • A dinamikus központokra támaszkodva be kell vonni a perifériákat a fejlődésbe • Morfológiailag és funkcionálisan is értelmezendő, távlatilag a kettő összehozandó • Gyakorlatban: • A funkciók hatékony teljesítése a központokban • Elérhetőség és a hozzáférés méltányos biztosítása (e-ügyintézés, a termék vagy a fogyasztó mozgatása stb.) 2009. 10. 08.

  13. Javasolt vertikális struktúra • Budapesti metropolisztérség • Nemzeti/nemzetközi jelentőségű funkcionális nagyvárosi térségek (5+2+??; ) • Regionális jelentőségű nagyvárosi térségek (központ legalább 30 000 fő összesen legalább 50 000 fő) • Térségi szerepkört betöltő kisvárosi térségek (legalább 10 000 fős központtal és 15 000 fős népességgel) • Típusok: aprófalvas és mezővárosi • FVT-ken belüli (lehetséges) struktúra • Funkcionális kistérségek • Funkcionális mikrotérségek 2009. 10. 08.

  14. Intézményrendszer(folyamatosan alakuló gyakorlatorientált rendszer) • Az FVT-k a meglévő fejlesztéspolitikai intézmény-rendszerbe tagolódnak, hozzájárulnak a folyamatosan alakuló „kistérségi” szint továbbfejlesztéséhez • Az FVT státuszoknak (hierarchiának) megfelelő differenciált hatáskör (funkció) telepítés • Magasabb státuszú FVT-k körzeti ellátási felelősségének feladatteljesítéshez kötött meghatározása • Önkormányzatok társulásán és az egyes funkciók szerződéses ellátásán alapuló hálózatosodás 2009. 10. 08.

  15. Eszközrendszer • Tervezés: be kell illeszteni az FVT-ket a fejlesztési és rendezési tervezésbe (FVT-ket lefedő közös fejlesztési stratégia és összehangolt szerkezeti terv) • Finanszírozás: alapvetően a jelenlegi fejlesztési és működési forrásokat használja más formában • Szintenkénti feladatmutatók meghatározása • Az állami fejlesztési és működési kiadások ezekhez igazítása • Az FVT-ken belüli közös feladatellátásnak és fejlesztéseknek prioritást kell kapniuk az EU-s fejlesztési források felhasználásánál is • Megvalósítás érdekében bevezetendő: terv-, program- és területrendezési szerződések 2009. 10. 08.

  16. 2009. 10. 08.

  17. Összegzés helyett: szakmai vitakérdések • Először a koncepcionális alapelvekben kell megegyezni, és csak azt követően a tényleges besorolásról! • A országos szintű (top-down) településhálózat-fejlesztési koncepciónak mi az alapegysége? • A policentrizmus miként értelmezhető és alkalmazható Magyarországon? (Hogyan függ össze az ország méretével, a meglévő hálózattal?) • Vertikális szintek száma? 2009. 10. 08.

  18. Köszönöm figyelmüket! Dr. Faragó László MTA RKK www.rkk.hu farago@rkk.hu 2009. 10. 08.

  19. 2009. 10. 08.

More Related