Médiatechnika I.

1. Médiatechnika I. BKF-SZKI Készítette: Veres Róbert

2. Információ és kommunikáció • Alapfogalmak:jel, adat, információ, tudás • Jelek: az adatok fizikai hordozói (DIN 44 300) • Analóg jel - folytonos függvény • Digitális jel - diszkrét (különálló) jelek • A jelek az adatközvetítést szolgálják akusztikai, optikai vagy egyéb fizikai eszközök révén.

3. Információ és kommunikáció • Alapfogalmak:jel, adat, információ, tudás • Adatok: tények, folytonos függvények, melyek információ-átadás céljából ismert vagy alárendelt megállapodásokat ábrázolnak(DIN 44 300) • Informatikában az adatok kódolt információk, melyeket számítógép-rendszerekben tárolnak • Mennyiségi és minőségi adatok

4. Információ és kommunikáció • Alapfogalmak:jel, adat, információ, tudás • Információ: fizikai jelek térben és időben változó sorozata, ami anyagi hordozóból és információtartalomból áll. • Az információ használható válasz egy konkrét kérdésre(Zehnder). • Hír, melynek újdonságértéke van. • Információ mint harmadik alapösszetevő az anyag és az energia mellett. (Norbert Wiener, a kibernetika atyja)

5. Információ és kommunikáció • Alapfogalmak:jel, adat, információ, tudás • Tudás: az emberi elmében rendszerezett, elérhető és alkalmazható információ. • Az információ a tudás része, tudássá csak az érzékszerveink biztosította összefüggések által lesz.

6. Információelmélet

7. Információelmélet • Claude Shannon munkája, az informatika alapja. • Az információs rendszerek mindig a híradástechnika törvényeinek vannak alávetve és a Shannon&Weaver kommunikációs modellje szerint ábrázolható. Információ forrás zavar forrás Információsüllyesztő üzenet zavar Forrásvisszafejtő üzenet Forráskódoló Átviteli csatorna jel jel

8. Információelmélet • Az elmélet szerint az üzenet információtartalma matematikai alapokon határozható meg. • Példa: I információtartalma a teljes s jelkészletből adódik. Képlet: I=log2(s) • Kettes számrendszer (bináris). Egy bináris szám 1 vagy 0. (van jel vagy nincs jel) • Az információ tárolás egysége a bit. A bit egy kétértékű rendszer logikai állapot írja le. • Az információtartalom független a kódolás módjától, kizárólag a valószínűség azon mértékétől függ, amellyel a fogadó várja az információt. • Nagy valószínűség=alacsony információtartalom, kis valószínűség=magas információtartalom.

9. Információelmélet • Entrópia: rendszeren belüli rendezetlenség mértéke • H: a híradástechnikai entrópia (átlagos információtartalom) • A lehetséges legnagyobb híradástechnikai entrópiát döntéstartalomnak hívjuk. (H0) • Az egyenletes elosztástól való eltérés az üzenet átlagos információtartalmának csökkentését eredményezi. Ez a csökkenés a redundancia. (R0) • Információfolyam: az információ átviteli sebessége (bit/s) • Csatornakapacitás: a legnagyobb információfolyam, amely egy üzenetközvetítő csatornán hibátlanul átjut. • Jel-zaj viszony: dB-ben mérjük (decibel)

10. Információelmélet • Példa:

11. Információelmélet • Információtégla: az információtégla mérete a közvetíthető információ-mennyiség maximumának elméleti határa. zajarány Közvetítési idő sávszélesség

12. Kommunikáció • Kommunikáció: minden tartalmilag meghatározható információ cseréje. • Nyílt kommunikáció: ha a rendszer a nemzetközi OSI előírásoknak megfelelően működik és ezáltal más nyitott rendszerekkel kapcsolatot tart. • A folyamat elemei: adó→üzenet→vevő. • A közlést jelekkel fejezzük ki és csatorna segítségével közvetítjük. Akkor van kommunikáció, amikor a jelek mindenki számára hozzáférhetőek.

13. Kommunikáció • Szemiotika: jeltan. • Részei: • Szintaxis - nyelvtan, mondattan, szabályrendszerjelrendszer jelei között fennálló belső -formális- viszonyokat elemzi • Szematika - jelentéstana jel és az általa jelölt dolog közötti viszonyt vizsgálja • Pragmatika - összefüggés- alkalmazástana jel és használója közötti összefüggéseket vizsgálja. ( a jelek hatásával foglalkozik)

14. Kommunikáció • A kommunikáció három szintje: Pragmatikai szintJEL+JELENTÉS+SZÁNDÉK Adó Szemantikai szintJEL+JELENTÉS Vevő Szintaktikai szintJEL

15. Kommunikáció • A kommunikáció alaptételei (Watzlawik): • Nem lehet “nem kommunikálni”. • Minden kommunikációnak van tartalmi és kapcsolati vetülete. • A kommunikáció résztvevői közti viszonyt a kommunikáció folyamata alakítja. • Az emberi kommunikációdigitális és analóg (verbális és nem verbális) módon valósul meg. • A kommunikáció szimmetrikus és egymást kkiegészítő kapcsolatokon nyugszik. A digitális kommunikáció szintaxisa bonyolult, szematikája egyszerű. Az analóg kommunikáció rendelkezik a szemantikai háttérrel, viszont híján van az egyértelmű kommunikációhoz szükséges logikus szintaxisnak.

16. Kommunikáció • A kommunikáció fajtái: • Emberek közötti kommunikáció • Ember-gép-ember közötti kommunikáció • Ember és gép közötti kommunikáció • Gépek közötti kommunikáció

17. Kommunikáció • Emberek közötti kommunikáció: • Interperszonális kommunikáció, az emberek számára alapvető közösségi kapcsolattartási forma. • Kétféle: verbális (beszéd, hangok, zörejek,pl horkolás)nem verbális (jelekkel, rajzokkal, arcjátékkal) • Ahhoz, hogy az adó és a vevő megérthessék egymást, azonos jelkészlettek kell rendelkezni.

18. Kommunikáció • Ember-gép-ember közötti kommunikáció: • Közvetett kommunikáció, a közvetítő közegbe beiktatunk egy (számító)gépet. • Ilyen például a telefon, telefax, e-mail, internetes csevegés. • A közvetítő közegnél fontosabb az ember, akivel kommunikálunk

19. Kommunikáció • Ember és gép közötti kommunikáció: • Az ember egy géppel kommunikál. Bonyolult és költséges, mind az adó, mind a vevő részéről nagyobb kommunikációs hozzáértést igényel. Az embernek különleges képességgel kell rendelkezni: a gép kezelése. • Leggyakoribb példa: adatbázis lekérdezés, intelligens oktatórendszer. • Ebben a kommunikációs formában a legfontosabbak a megismerési folyamatok. (érzékelés, problémamegoldás, gondolkodás, tanulás.

20. Kommunikáció • Gépek közötti kommunikáció: • Egy vagy több számítógép kizárólag egymás közt cserél adatokat, emberi beavatkozás nélkül. • Példa: EDI (Electronic Data Xchange) az elektronikus kereskedelem egyik alkalmazása, segítségével az üzleti partnerek formázott és strukturált adatokat cserélhetnek. (árajánlat, szállítólevél, számla)