Az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet megbízásából készült

1. Az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézetmegbízásából készült ÉLELMISZERBIZTONSÁG Készítette: Deák Ferenc

2. Cross compliance 10. Élelmiszer-biztonság Deák Ferenc Élelmiszerbiztonsági osztályvezető Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

3. Jogi háttér • Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, amely 2005. 01. 01-én lépett hatályba. • Ez a rendelet az alapja az európai élelmiszerjognak, így az élelmiszer-biztonság alapjait is jelenti. • Kimondja, hogy minden élelmiszeripari vállalkozás felelős termékeinek biztonságáért. • Az elsődleges termelő aki élelmiszer vagy takarmány alapanyagot állít elő is élelmiszeripari vállalkozónak számít, és így vonatkozik rá ez a rendelet.

4. Jogi háttér • A keresztmegfelelés szempontjából a 178/2002/EK rendeletének csak néhány cikke fontos: • 14. cikk („biztonságos élelmiszerek”): az élelmiszereknek biztonságosnak kell lenniük. • 15. cikk („biztonságos takarmányok”): a takarmányoknak biztonságosnak kell lenniük. • 17. cikk, 1. bek. („egyéni felelősség”): az élelmiszer- és takarmányipari vállalkozók gondoskodnak arról, hogy az élelmiszerek vagy takarmányok megfeleljenek az élelmiszerjogi követelményeknek. • 18. cikk („nyomonkövethetőség”): az élelmiszereknek és takarmányoknak nyomonkövethetőnek kell lenniük. • 19. + 20. cikk („a vállalkozó felelőssége”) Mit kell tenni válsághelyzetben?

5. Jogi háttér • Egyes Európai Bizottsági útmutatók a „Higiéniai Csomag” jogszabályainak egyes követelményeit is azok közé sorolják, amelyek be nem tartása közvetlen támogatások csökkentésével járhatnak. • Ezeknek az útmutatóknak kötelező jogi erejük nincs! • Ebbe a csoportba tartozó követelményeket csak tájékoztató jelleggel közlöm!

6. Az érvényesség köre • Csak az elsődleges termelés! • beleértve az elsődleges termelő által végzett szállítást, (pl. a szántóföldről haza,) • a tárolást, • válogatást is.

7. Az érvényesség köre A keresztmegfelelésben foglalt élelmiszer- és takarmánybiztonság nem érinti az alábbiakat: • akistermelői feldolgozás (közvetlen értékesítés) • a saját célra termelt élelmiszerek, élelmiszer alapanyagok, • vetőmag előállítás, • nem emberi vagy állati fogyasztásra készült termékek (pl. energianyerésre alkalmas vagy textilnövények).

8. Ellenőrzések • Egyéni felelősség területei • az „általános tisztaság”, • az „(optikailag) tiszta ill. alkalmas víz” használata, • a „kártevők elleni védekezés” és • a „személyi egészség”.

9. Ellenőrzések, Növényi termékek • Csak azokat a berendezéseket, felszereléseket, tartályokat stb. ellenőrzik, amelyeket az elsődleges termelésben használnak • pl. arató-cséplőgép, • szállító jármű, pótkocsi, • silók, síktárolók, • gyümölcs- és zöldségtároló ládák stb., és az ellenőrzés időpontjában éppen használatban vannak.

10. Ellenőrzések, Növényi termékek • „Nem tiszta” kifogással illetik például a kenőanyagokkal vagy üzemanyaggal szennyeződött gépeket és készülékeket, ha azok növényi eredetű élelmiszerekkel érintkezhetnek. • Tárolóedények/-helyiségek esetében nem fordulhat elő veszélyes anyagoktól és hulladékoktól (példák: fáradt olaj, növényvédőszer, trágya stb.) származó szennyeződés.

11. Ellenőrzések, Növényi termékek • Még „tisztának” számít: • a föld minden olyan termék esetében, amely a földből származik (burgonya, cukorrépa, zöldség stb.); • „rendes por”; • elrothadt/megpenészedett termékek, ha válogatási/tisztítási/feldolgozási folyamat kapcsolódik hozzá, tehát még ezt elvégzik.

12. Ellenőrzések, Növényi termékek • A kártevők okozta szennyeződések miatt csak akkor emelnek kifogást, ha azok az élelmiszerről (nem takarmányról) nem távolíthatók el az elkövetkező válogatási/tisztítási/feldolgozási folyamatok során.

13. Ellenőrzések, Növényi termékek • A hulladékok és veszélyes anyagok okozta szennyeződéseket • elkülönített tárolással, • zárt tárolóedényekkel, • a csomagolások megfelelő megjelölésével stb. kell megakadályozni.

14. Ellenőrzések, Növényi termékek • A mosóvíznek, amit azoknál a zöldségeknél használnak, amelyeket leszedés után megmosnak, mint pl. saláta, retek stb., (optikailag) tisztának kell lennie. • A föld eltávolítására használt mosóvíz optikailag piszkos lehet.

15. Ellenőrzések, Állattartás • Csak azokat az istállóépületeket ill. szállító pótkocsikat és szállítóládákat ellenőrzik, amelyek éppen használatban vannak. • Az állatokat akkor sorolják a „tisztátlan” kategóriába, ha pl. • gennyes sebek vagy fekélyek veszélyeztetik az élelmiszer-biztonságot; • az istállókban az elpusztult (rothadó) állatokra figyelnek (pl. egy tojótyúkokat tartó gazdaságban).

16. Ellenőrzések, Állattartás • Ha az istállókban patkányok vagy egerek okozta szennyeződések vannak, az ellen intézkedéseket kell hozni. • Ez történhet például csapdák/csalétek kihelyezésével, vagy egy macska segítségével. • A meglévő építészeti megoldásokat, mint pl. rács a hígtrágya-/lefolyóterületen, ugyancsak elfogadják.

17. Ellenőrzések, Állattartás • A hulladékok és veszélyes anyagok állatgyógyszer(maradékok), különböző vegyszerek)) okozta szennyeződések megakadályozása céljából célszerűelkülönített tárolást (állatok számára elérhetetlen), zárt tárolóedényeket és/vagy megfelelő jelölést alkalmazni.

18. Ellenőrzések, Állattartás • Személyi egészség: az állattartásban a legfontosabb emberi betegség, ami átterjed az állatokra és veszélyeztetheti azok egészségét: a TBC. • Meg kell említeni a különféle parazitózisokat és a Salmonellát is.

19. Ellenőrzések, Állattartás • A tejgazdaságokban ellenőrzik azoknak a felületeknek a tisztaságát is, amelyek a tejjel érintkeznek: ezeket tisztán és kifogástalan állapotban kell tartani, a karbantartásukról gondoskodni kell.

20. Ellenőrzések, Állattartás • A tej megfelelő hűtési hőmérsékletét • 6 °C kétnaponta, • 8 °C naponta történő elvitel esetén) a rendelkezésre álló hőmérővel, és megfelelő lehűlési idő elteltével (nem közvetlenül fejés után) ellenőrzik. (853/2004/EK IX. szakasz)

21. Ellenőrzések, Állattartás • A tisztításra használt víznek a tejtermelésben is alkalmasnak ill. (optikailag) tisztának kell lennie. • „Nem tisztának” számít a barna/barnás/rozsdás vagy rossz szagú víz. Kétséges esetben az elszállított tej minősége számít

22. Ellenőrzések, Állattartás • A tojásoknak nem szabad beszennyeződniük a tojótyúkokat tartó gazdaság tároló- vagy szállítóeszközeitől (a válogatásig, de válogató berendezés nélkül – akkor is, ha a mezőgazdasági üzem egyben rakodóhely is). • Az idegen szagokat (istállószag, oldószer stb.) kerülni kell, a kártékony rágcsálók bejutását pedig vagy építészeti megoldásokkal (ajtók, ablakok, rácsok stb.) kell megakadályozni, vagy csapdákat/csalétket kell kihelyezni.

23. Nyomonkövethetőség • Ellenőrzik az árubevételről/-kiadásról szóló írásos dokumentációt (az elektronikus formában megtalálható dokumentumok egyenértékűek, ha ki lehet nyomtatni őket). • Rögzítendő paraméterek: • termék neve, • mennyisége, • időpont, • átvevő/szállító.

24. Nyomonkövethetőség • Nincsenek formai előírások, így használhatók a meglévő • számlák, • szállítólevelek, • tejpénzelszámolás, • mázsajegyek stb.; a saját bizonylatok ugyancsak elfogadhatók. Állattartóknál az állományjegyzéket is elismerik.

25. Nyomonkövethetőség • Az árubeérkezésnél csak az állatok (borjú, tojótyúk, húsmalac, tenyészállatok stb.) és a takarmány vásárlását ellenőrzik. • A trágyák, növényvédőszerek, állatgyógyszerek és vetőmag vásárlása a nyomonkövethetőségre nézve nem dokumentációköteles.

26. Nyomonkövethetőség • Árukiadás esetén bizonyítani kell, hogy mit adott el a mezőgazdasági üzem és kinek. • Fontos: a végfelhasználónak történő eladást (közvetlen értékesítés) nem kell bizonyítani a keresztmegfeleléshez. • A hiányzó bizonylatok utólag is benyújthatók, amennyiben máshol van róluk másolat.

27. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!