Új társadalmi szerződést! Hogyan tovább társadalombiztosítás? tudományos konferencia

1. Új társadalmi szerződést! Hogyan tovább társadalombiztosítás? tudományos konferencia 2006 október 17 KINEK AZ ÉRDEKE AZ EGYSÉGES TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS? Dr. Skrabski Árpád főisklolai tanár

2. 1. Közvélemény kutatás a társada-lombiztosítási és egészségügyi ellátásról. 2. A jelenlegi rendszer reformja az egészségvédelem és megelőzés erősítésével. 3. A decentralizáció és privatizáció csapdája.

3. Szükségletfelvétel a Hungarostudy1995 és 2002 keretében

4. Elégedettség az orvosi ellátással elégedett: teljes összesen: mértékben elégedett: Családorvosi 35,8 % 47,6 % 83,3 % ellátás Szakellátás 39,8 % 24,8 % 64,6 % Kórházi ellátás 33,7 % 22,4 % 56,1 % Súlyosabb esetek kezelése a szak és a kórházi ellátásban!

5. bizalmi szint nincs köze-pes magas NYUGDÍJ tb.1995 18% 6% 12% 11% 53% tb.2002 4% 3% 6% 15% 72% egpénzt. 1995 45% 12% 14% 14% 15% egpénzt. 2002 47% 8% 10% 18% 17% EGÉSZSÉG tb.1995 17% 6% 10% 12% 55% tb.2002 4% 2% 6% 20% 68% egpénzt. 1995 39% 13% 16% 15% 17% egpénzt. 2002 56% 9% 12% 14% 9%

6. A társadalombiztosítási reform

7. Egészségbiztosítási paradoxon. A kirekesztés gyakorlata! A vagyonbiztosításnál a fizetőképesség legtöbbször egyenesen arányos a kockázattal és a biztosítási díjjal. Az egészségfinanszírozásban azegyéni kockázat és ennek alapján megállapított díj fordítva arányos a fizetőképességgel. Ezen elvek alkalmazása tömegek kirekesztését jelenti az ellátó rendszerekből. Az egészségügyi ellátás finanszírozása terénnem egyénihanem az egész társadalomra kiterjedőbiztosításmatematikai módszereket és társadalombiztosítási eljárásokat kell alkalmazni!

8. A társadalombiztosítási reform Egységes központosított társadalombiztosítás megőrzése a nemzeti szolidaritás, teljeskörű lefedettség és azonos elérés biztosítása céljából. Gazdálkodás a népesség egészségi állapotával.Pfisterer Lajos az OTI főigazgatója

9. EGÉSZSÉGTERVEZÉS Egyéni szükségletekEgyéni egészségterv Korcsoportos közösségi szükségletekKöltséghatékony szolgáltatások Szolgáltatási naturáliákban tervezés Pénzügyi tervezés, gazdálkodás (gdp%) Egyéni hatáskörbe tartozó szükségletek kielégítése (ME) Egészségügyi, egészségvédelmi szolgáltatások igénybevételeÉletminőséggel felszorzott emberév (ME)

10. Intézmény fejlesztés Egészségnyereség maximálás biztosítottak egészségi kockázata szükségletek és szolgáltatások Egészség-alap hosszú-távú stabilitása Járulék fizetés Költségvetési befizetés Szolgáltatás vásárlás Szervezeti működési elvek Motivált személyzet Kommunikáció Stratégia VIR

11. Délamerikai neoliberális egészségügyi reform tapasztalatai, haszonélvezői

12. Reform Dél-Amerikában: PrivatizációHealth Policy 71. (2005) 83-96 oldal Brazilia: a TB és az ellátás privatizációja kudarccal végző-dött. Az új rendszer „kaotikus, elitista, korrupt, irracionális és kontrolálhatatlan”. A számlák 90 %-a hibás. (WB tanulmány) Minőség romlott, pl. anya és csecsemő halálozás. (WB közlés) Mexiko: A TB privatizációs kísérletek költségnövekedéssel jártak, a TB privatizációját meghiusították a szakszervezetek. Costa Rica Családorvosi szövetkezeti kísérlet leállt. Növekvő költségek, adminisztráció, hálapénz, gyógyszerár mellett a hatékonyság nem javult. Salvador: Két privát klinikával kísérlet. Az ellenőrzés nagy költségű és sikertelen.

13. Reform Dél-Amerikában: Decentralizáció Mexiko: Nemzeti decentralizációs megállapodás (1983-96) A pénzt szakszerűtlenül és más célra használták. Szegény falusi területek nagymértékű lecsúszása. Bolívia: A kormányzók az egészségügyi és oktatási kereteket útépítésre használták. Kolumbia: A keretekből felesleges kapacitás bővítés történt. Peru: Felesleges kapacitás bővítés és decentralizált gyógyszer beszerzés - eltértek a generikum programtól. Összefoglalva: Az ellátás decentralizá-ciójatönkretételt majd privatizációt eredményezett. A decentralizált gyógyszerbeszerzés igen nagy költségnövekedést okozott.

14. Reform Chilében A régió egyik legjobb, állami finanszírozású, mindenkire kiterjedő egészségügyi rendszere volt. Az 1973-as puccsot követően majdnem maradék nélkül végrehajtották a WB és az IMF neoliberális programját. Finanszírozást városi centrumok (alapellátás) és körzeti centrumok (kórházi ellátás) végzik. Privát biztosítók bekapcsolódtak: 65 éves kor felett és 1990-ig a rossz kockázatúakat visszautasítják, mindenki bármikor visszamehet az állami rendszerbe. A biztosítók profitja 20 % is lehet. Az ellátás extrém módon egyenlőtlen. E szempontból az ország a 191.-ik (World Health Report 2000) Most 56 legsúlyosabb betegségnél max. ár 1 havi kereset.

15. Reform Kolumbiában A WB követelések megvalósultak. Pl. „Egészségvédő” privát biztosítók szedik be és osztják szét a járulékot. Eredmény: költségnövekedés. 1984-97-ig 178%. Magas adósság. 6401 milliárd peso. A populáció lefedetlen. Városiak 79, falusiak 60 %-a Szegényeknél a költség hozzájárulás problematikus. Nővérmunka minősége csökkent. Bizonytalanság, másodállás. Mérhető hatékonyság növekedés nincs. A közegészségügy erodálódott. Fertőzések. Nincs egyenlő elérés.

16. Következtetések Az egészségügy privatizációja csökkenti az ellátás egyenlő elérhetőségét és hatékonyságát. Az USA-ban is ez történt. A latin-amerikai országokban a neoliberális reform következménye több egészségügyi ráforditás csökken a költség-hatékonyság egyre nagyobb %-ban csökken a hozzáférés nő az egyenlőtlenség több az adminisztráció nő a korrupció magasabb gyógyszerárak magasabb külföldi adósság

17. Haszonélvezők • Elsődleges haszonélvezők: * Nemzetközi társaságok, akik az irányított betegellátást végzik* Privát egészségbiztosító cégek* A WB és az IMF mögött az US kincstár áll* Az európai és japán nemzetközi társaságok függnek az amerikaiaktól • Nem támogatják, mert nem hoz profitot: *munkahelyi egészségvédő programok,*népegészségügyi feladatok, *generikumok támogatása, *alapvető gyógyszerek, *erőszak elleni programok, *az egészség oktatása. • Másodlagos haszonélvezők: *WB stáb * tanácsadó cégek * egyetemek kutatócsoportjai

18. Köszönöm a figyelmüket!