1 / 75

PTE, Modernkori Történeti Tanszék Rab Virág

A NEMZETGYŰLÉS KORSZAKÁNAK POLITIKATÖRTÉNETE. PTE, Modernkori Történeti Tanszék Rab Virág. Témák ismertetése. Bevezetés (Az INGY-től a NGY-ig) A nemzetgyűlési választások előkészületei (pártok és pártprogramok) A választások A Tildy-kormány megalakulása

Download Presentation

PTE, Modernkori Történeti Tanszék Rab Virág

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A NEMZETGYŰLÉS KORSZAKÁNAK POLITIKATÖRTÉNETE PTE, Modernkori Történeti Tanszék Rab Virág

  2. Témák ismertetése • Bevezetés (Az INGY-től a NGY-ig) • A nemzetgyűlési választások előkészületei (pártok és pártprogramok) • A választások • A Tildy-kormány megalakulása • A NGY összehívása, a NGY szabályozása (alkotmányjogi, ügyrend, házszabályok) • Pártfrakciók a NGY-ben • A NGY működése és tevékenysége • A Nagy Ferenc-kormány politikája • Az MKP III. kongresszusa

  3. Bevezetés Előzmények, vázlatosan 1944.09-1945.04. Régi és új Magyarország INK: fegyverszünet, közigazgatás, földreform. Ezekkel kapcsolatban az INGY 10 tv-t alkotott! 1945/I. a magyar állami szuverenitás gyakorlásáról. 1945/II. az államfő kinevezési jogköréről. 1945/III. a Nemzeti F-ról 1945/IV.Németországnak küldött hadüzenetről. 1945/V. a moszkvai fegyverszüneti egyezményről. 1945/VI. a nagybirtokrendszer megszüntetéséről. 1945/VII. népbíráskodásról, 1945/VIII. a ngy-i választásokról, 1945/IX. elesett szovjet katonák emlékének megörökítéséről, 1945/X. közterhekről és kiadásokról. Az INGY szakított minden jogfolytonossággal és a népszuverenitás birtokosának mondta magát Ám korlátozott szuverenitású: SZEB+a pártok nem a parlamentben, hanem egyéb fórumokon hozták döntéseiket

  4. Bevezetés • Közvetlen előzmények • A PB tevékenysége • Az INGY budapesti ülésszaka • Az INK beszámolója • Rendeletek törvényerőre emelése „A rendeleti kormányzás ideiglenességét fel kell váltani az alkotmányos törvényhozás véglegességének”

  5. Bevezetés a Politikai Bizottság tevékenysége 1945.01.26. A PB megalakította a Nemzeti Főtanácsot (kollektív államfői hatáskör, Zsedényi, Miklós, Gerő) A PB kezdeményezte a nemzetgyűlés kiegészítését: A PB kezdeményezte az INK többszöri átalakítását. Célja a végrehajtó hatalmat a baloldal egésze számára kedvezően alakítani. Bp: 1945.04.02. Nemzeti Sportcsarnok Dunántúli városokban (6): 1945.06.24. 1945.05.11. 5-7 fős szakbizottságok a szeptemberi ülésszakig albizottságként működnek

  6. A második (budapesti) ülésszak (1945.09.05- )

  7. D. Miklós Béla beszámolója az INGY-nek a kormány munkájáról:földreform közigazgatás intézményeinek átalakítása köztisztviselők igazolása közoktatás demokratizálása jóvátételi kötelezettségek teljesítése beszolgáltatási rendszer bevezetése Ipari- és mg-i termékek közvetlen cserekereskedelme erőfeszítések Mo nemzetközi elismertetésére Hozzászólók, vezérszónokok: Rákosi Mátyás(MKP), Tildy Zoltán(FKGP), Szakasits Árpád(SZDP), Veress Péter(NPP), Szent-Iványi Sándor(PDP), Kossa István(Szabad Szakszervezetek) Mindannyian támogatták a kormányfő beszédét, s biztosították további támogatásukról.

  8. Szentesítették a debreceni ülésszak határozatait • Az INGY a magyar állami szuverenitás kizárólagos képviselője • Törvényeket fogadtak el az INK államfő kinevezési jogkörét illetően • A Nemzeti Főtanács jogkörét is kiterjesztették • Mentelmi bizottság jogkörének kiterjesztése is felmerült, oka, hogy 1945. novemberéig nincs házszabály • 1945.09.06. Megválasztották a törvényhozás háznagyát, 7 jegyzőjét, kibővítették a PB-t (tagja lett a INGY elnöke, 2 alelnök és kormányfő) az FKGP egyel több helyet kapott a korábbiakhoz képest, de az MKP, SZDP, NPP megőrizte többségét 1945.09.07. A törvényhozás ügyrendjéről szóló tervezet beterjesztése (Molnár Kálmán) 1945.09.11. Törvényerőre emelték a Németországnak küldött hadüzenetet Amikor erről szavaztak, a Harmadik Birodalom már nem létezett. Eu-ban már 4 hónapja béke volt.

  9. Nemzetgyűlési választások • nemzetközi körülmények • A nemzetgyűlési választások célja • választási törvény

  10. Demokratikus, szabad választások 1. Ellentétek Potsdamban Albánia, Bulgária és Jugoszlávia Churchill: szovjetizálás, Kommunista uralom Népi demokratikus átalakítás 2. Bevin az angol alsóházban bírálta a bolgár, román és magyar kormányt (1945.08.20.)

  11. A belpolitikai erőviszonyok tisztázása A törvozás és végreh. ideigle-nességének meg-szüntetése • A nemzetgyűlési választások célja Nemzetközi elismerés, diplomáciai kap-csolatok felvétele

  12. Az új választójogi törvény előkészítése 1945.04.18 Az INK utasítására a belügyminiszter dolgozza ki tervezete de Vorosilov csak Potsdam után engedélyezte a választási előkészületek tényleges megkezdését 2 szakaszban: 1. Nagy-budapesti, törvényhatósági választások 2. Általános választások (MKP javaslata) Választási törvényjavaslat (09.11.) általános vitája, ahol a demokráciáról vallott felfogásukat fejtették ki: Révai József (MKP), Tildy Zoltán (FKGP), B. Farkas Ferenc (NPP), Rupert Dezső (PDP), Vas-Witteg Miklós (Szabad Szakszervezetek) Egyetlen javaslat (09.14.) 1945.VIII. törvénycikk

  13. 1945/VIII. tc. • A térség legdemokratikusabb jogszabálya jogosultak száma 2xesére nőtt, 5 millióra • A szavazás titkos • Eltörölték a szavazás kötelező jellegét • Eltörölték a cenzusokat (vagyoni, műveltségi) • 20 év felett mindenki szavazhat, aki • Egy helyben (1945.09.01-től az 1938-as határokon belül) lakik (ennyi csupán a korlátozás) • A parlamenti képviselők számát a törvény pontosan nem határozta meg. • 16 választási körzetben listákra lehetett szavazni • 12.000 érvényes szavazat 1 mandátum (+ 50 mandátum az országos listákról)

  14. „Felsőház” Szünetelő felsőházat helyettesítették A törvény 2 §-a szerint 12 közéleti személyiséget is behívtak a NGY-be. Bölöni Gy, Miklós B, Juhász Nagy S, Károlyi M, Kodály Z, Moór Gy, Pátzay P, Szent-Györgyi A, Szőnyi I, Tamási Áron, Vámbéry R, Zsedényi B, „Jelenlétük a NGY-ben a második kamara nemlétében feltétlenül indokolt” Kizáró ok: egykori szélsőjobb, német kollaboráns és „egymagában már az is kizáró ok, ha valaki magát német nemzetiségűnek vallotta” (1945. októberi belügymi-niszteri rendelet) Indulás a választásokon:az ONB engedélyéhez volt kötve. (Az ONB a koalíciós pártok képviselőiből alakult, a SZEB-bel történt előzetes egyeztetéseket követően. Így az MNFF koalíciót alkotó pártjai közvetett módon érvényesíthették akaratukat!) ONB: népfront 5 pártja + MRP, DNP. A NDP-ot, a Ker. Női Tábort elutasították

  15. Pártok, pártprogramok A korábbi időszak pártjai (kifejezetten konzervatív, keresztény, szélsőjobb) teljes egészükben széthullottak. A pártpolitikai szerkezet átformálódott. A jobboldalon helyezkedett el az FKGP, PDP és DNP A baloldalon helyezkedik el: MKP, SZDP, NPP,

  16. Független Kisgazda, Földmunkás- és Polgári Párt • Taglétszáma 1945 nyarán 6-800 e. • 1945. október több mint 1 millió(1945-ben csatlakozott hozzá Nagy Vince Országos Kossuth Pártja, Dénes István Magyar Földműves- és Munkáspártja, Veér Imre Magyar Köztársaság Pártja) • 1945 közepére pártszervezetei az ország majd minden helységében megtalálhatók • Területi alapon illetve foglalkozások szerint épült fel • Laza szervezettség jellemezte, központi irányítás hiányzott, fegyelem úgyszintén • Anyagi helyzete zavaros (kevés jövedelemmel rendelkezik, 1947 őszére a rossz gazdálkodás következtében súlyosan eladósodott) • 1930-ban alakult • A háború előtti Horthy-rendszer ellenzéki agrárpártja • Alapvetően a kisbirtokos parasztság érdekeit képviselte

  17. Vezetősége demokratikus beállítottságú parasztpolitikusok • 1945 augusztusában a pártvezér Tildy, az elnök Nagy F., a főtitkár Kovács B., • A párt társadalmi jellege átalakult, a legkülönbözőbb társadalmi rétegek gyűjtőpártja lett. (újgazdák, szegényparasztok egy része, középparasztság többsége, nagyburzsoázia, gazdagparasztság, állami bürokrácia, polgári értelmiség, városi- és falusi kispolgárság egy jelentős hányada) • Stratégiai célja: a polgári demokrácia és parlamentáris többpártrendszer tartós megteremtése volt • Belső irányzatai a társadalmi és politikai értékrendnek megfelelően alakult: 1. baloldala (szegényparaszti érdekek) a „radikális népi demokráciát” (MKP) képviselte, Nagy F. és Kovács B. parasztcentruma (birtokos parasztság) „agrárdemokráciát” képviselte, polgári jobboldal a nyugati polgári demokráciák berendezkedését képviseli. • Nincs egységes ideológia: konzervatív katolicizmus, nemzeti liberalizmus, szocialista nézetek

  18. A kisgazdapárti listákon indult Demokrata Néppárt Barankovics István Keresztény Demokrata Néppárt

  19. létszáma 50 e fő tömegbefolyása Kicsi koalíciós években Polgári Demokrata Párt politikai súlya Elnöke:Teleki Géza (1945 tavasz-nyár), Szent-Iványi Sándor (unitárius teológiai tanár) társadalmi háttere: városi kispolgárság, polgári értelmiség, tisztviselőréteg Elvei: klasszikus liberalizmusra épülő polgári demokrácia 1945 nyarán az MKP már az MNFF-en kívüli pártként kezelte

  20. Magyar Kommunista Párt • 25 évi illegalitás • Létszáma a két világháború között max. 3 e., • 1945.02. 30 e., • 1945.05.  150 e., • 1945.10.  500 e. • helyi szervezetek száma 2 e. • Anyagi helyzete: szovjet hatóságok, üzleti vállalkozások, tagdíjak, adományok, • Tömegpárt szervezetét a demokratikus centralizmus alapján építették ki • Szigorú egység, fegyelem jellemzi, egy központból irányították • A legfontosabb döntéseket a volt moszkvai emigránsok hozták, az adminisztrációban a hazaiak is részt vettek

  21. megválasztása 5 tagú központi vezetőség 11 tagú politikai bizottság 3 tagú titkárság 1945.05. Pártértekezlet A hazaiak ezekben enyhe létszámfölényben voltak RákosiMátyás a vezér „4-es fogat” Gerő Ernő Révai József Farkas Mihály

  22. Ipari munkásság (arányuk nő) 40% körül Alapvető társadalmi bázisa Szegény- és kisparasztság (arányuk csökken) 30% körül Értelmiség, kispolgárság 4-5% Hosszabb távú célja: a szocializmus sztálini-lenini modelljének megvalósítása Rövid távon, átmenetileg: elfogadták a polgári erőkkel való összefogást, ám hosszú távú céljuknak megfelelően fontos politikai, gazdasági és rendőrségi pozíciók megszerzésére törekedtek kezdettől fogva.

  23. Szociáldemokrata Párt • Több mint 50 éves múlt • A német megszállásig legálisan, parlamenti ellenzéki pártként működött • Komoly befolyása volt az ipari munkásságra • Néhány hónap alatt tömegpárttá fejlődött • 1945.07. 1.2 e. alapszervezet 340 e. tag1945.10. 500 e összetétele értelmiség, városi, falusi kispolgárság 15% ipari munkásság 35-40% parasztság 25-21%-ra • Jövedelme: kicsi

  24. Szervezeti felépítése: lazább az MKP-nál • Belső légköre demokratikusabb • Vezetése hazai politikusokból került ki • 1945/XXXIV. pártkongresszus • Főtitkára Szakasits Árpád • Stratégiai célja: a szocializmus megteremtése, vegyes gazdasággal, a munkásság pedig demokratikusan gyakorolja a hatalmat • Feladata: demokrácia megteremtése, jelszava: ”Ma a demokráciáért, holnap a szocializmusért.” • Megosztottabb, mint az MKP. Bal- és jobboldala alakult ki. • Önálló listát állított, nehéz feladatuk volt, hiszen a munkásszavazatokért az MKP-val kellett megküzdenie 21 tagú pártvezetőség 11 tagú politikai bizottság

  25. Nemzeti Parasztpárt • 1939 nyarán alakult, a második vh alatt nem működött • 1945-ben szervezetileg hátrányban volt • 1945.08. 1400 szervezet 170 e. tag • Vezetői: Darvas József, Erdei Ferenc, Kovács Imre, Szabó Pál, Veres Péter (népi írók mozgalmából) • Elnök: Veres Péter • Bevételét a mozik adták, önálló vállalkozásaik nem voltak • Támogatói: szegény- és kisparasztság, népi származású értelmiség • Hosszú távú célt nem fogalmazott meg

  26. irányzatai Balszárny Erdei-Darvas szocializmus Jobbszárny Kovács Imre Paraszti demokrácia Köztes Veres Péter A szocializmust és a paraszti érdekeket próbálja összeegyeztetni

  27. Magyar Radikális Párt • A jobb és baloldal között helyezkedik el • Néhány ezer tag (fővárosi liberális értelmiség) • Politikai eszméit tekintve a munkáspártokhoz áll közelebb • Elnöke Csécsy Imre • Politikai mozgástere és szerepe korlátozott, a kormánykoalíciónak nem tagja

  28. A választások Választási főpróba meglepetés Oka, hogy a FKGP, csak 1943-ban hozta létre fővárosi szervezetét, s a háború alatt nemigen sikerült azt kiépítenie. Nagy Budapest: 1945.10.10.tör-vényhatósági választások FKGP 50,5% abszolút többség! MKP,SZDP 42,8%

  29. A Szeb követeli, hogy az MNFF-be tömörülő pártok jugoszláv mintára állítsanak közös jelölteket, s az eredményektől függetlenül, állapodjanak meg előre a mandátumok elosztásában Kampány Választási törvény kidolgozása Szavazások előkészítése Közös nyilatkozat 1945.10.19.javaslat FKGP, MKP, SZDP, NPP, 1945.10.25. Eredménytől függetlenül koalíció Az FKGP elfogadott bizonyos mértékű államosítást és a tervgazdálkodás bevezetését is. Megjelent a kényszerpálya lehetősége de tiltakozások Az MKP sem támogatta Angolszászok tiltakoztak FKGP tiltakozott

  30. 1945.11.04. • 92,56%-os részvételi arány (érdeklődés, érdekeltség) • 4 729 480 érvényes szavazat • 57,03% FKGP, 17, 41% SZDP, 16,96 MKP, 6,87% NPP, 1,62 PDP, MRP (6 e. szavazatával egyetlen mandátumot sem szerzett) • AZ ERŐVISZONYOK MEGVÁLTOZTAK

  31. FKGP 245 mandátum, abszolút többség 59,9% oka • A nemzeti konzervativizmus és a politikai katolicizmus támogatói nem rendelkeztek önálló politikai képviselettel, így ide csapódtak. • Minden radikális társadalmi változástól, a szovjetektől és a kommunistáktól tartó, polgári jobb GYŰJTŐPÁRTJA lett. • Katolikus egyház támogatása • Nagyszámú paraszti és női szavazat a legszámottevőbb

  32. MKP, SZDP • 33,98% • A parasztpárttal együt a mandátumok 40 %-a • Jelentős hátrány a kisgazdákkal szemben • De az is nyilvánvaló, hogy jelentős a tábora Az MKP politikájában szinte a választásokat követő naptól az erőviszonyok megváltoztatására törekedett. Ezt gyakran nem parlamentáris eszközökkel teszi.

  33. Az új kormány megalakítása Előkészítő tárgyalások • Vorosilov személyesen jelen van! • Molotov utasításából tudjuk, hogy a szovjetek tudomásul vették Tildy miniszterelnökségét, s hogy koalíciós kormány alakul. DE ragaszkodtak • a belügyminisztériumhoz • Rákosi és Szakasits államminiszterek legyenek • A kormányba csak a SZU számára elfogadhatók kerüljenek

  34. 1945.11.15. 15 tagú kabinet (7+3+3+1) Miniszteri tárcák fele (7) FKGP Belügyminiszter 1946.03-ig Nagy Imre (majd Rajk) 22 államtitkárból 9 FKGP A rendőrség és a közigazgatás feletti felügyelet az MKP-é

  35. A kormány programja • Az MKP elsősorban gazdasági, gazdaságpolitikai követelések: • A dolgozók élelemmel és iparcikkekkel való ellátása • értékálló pénz megteremtését (állami bevételek növelése, állami kiadások csökkentése, gazdagok megadóztatása.) • A földosztás befejezése, • bányák erőművek államosítása • közigazgatás demokratizálásának folytatása • Állami beavatkozás szükségességének hangsúlyozása 1945.12. Gazdasági Főtanács (Elnöke Tildy, tagjai Gerő és Bán). Végreható szerve a Titkárság, élén Vas Zoltán. 1946. 01-től rendelet kibocsátási joga van. Hatásköre a gazdasági élet minden területére kiterjedt(pénz-, anyaggazdálkodás, ár- és bérszabályozás). GAZDASÁGIRÁNYÍTÁS AZ MKP-É!!!

  36. Tildy Zoltán kormánya 1945.11.15-1946.02.04. Miniszterelnök Tildy Zoltán Államminiszterek Dobi István Rákosi Mátyás Szakasits Árpád Belügyminiszter Nagy Imre Földművelésügyi Kovács Béla Honvédelmi Tombor Jenő Igazságügy Ries István Iparügy Bán Antal Ker- és szövetkezetügy Rónai Sándor Közellátásügy Bárányos K. Közlekedésügy Gerő Ernő Külügyminiszter Gyöngyösi Népjóléti Molnár Erik Pénzügyi Gordon F. Tájékoztatásügy Balla Antal Újjáépítési Antall József Vallás- és közoktatás Keresztúry D Tildy köztársasági elnökké választását követően (1946.02.01-04) Rákosi a minelnök.

  37. Az első NGY1945.11.29 • Zsedényi hívta össze, Malasits Géza (SZDP) nyitotta meg. • Ünnepélyes nyilatkozatok, pótbehívások. • 357 képviselőjelent meg. • A NGYelnökévéválasztottákNagy Ferencet(FKGP).Elnökhelyettessé Kossa Istvánt(MKP) ésKéthly Annát(SZDP) • Háznagy Vásáry István(FKGP)lett. • Jegyzők: Futó József, Vörös Vince, Szántó Vezekényi István (FKGP), Gyurkovics Károly, Malasits Géza (SZDP), Kiss Károly, Ratkó Anna (MKP), Hegyesi János (NPP).

  38. Bizottságok Politikai bizottság 36 taggal Házszabályok előkészítésére 9 tagú Mentelmi bizottság 14 taggal Gazdasági bizottság 10 taggal Állandó igazolóbizottság 10 tagú Közjogi- és alkotmányjogi bizottság 21 taggal

  39. A NGY alkotmányjogi szabályozása • Ideiglenes rendezés • Végleges házszabályok Törvényjavaslat 1945.12.05. Alkotmányjogi értelemben kijelölte a NGY helyét, hibája, hogy korlátozta annak jogait! Felhatalmazási szakasz:lehetőséget adott a kormányzatnak arra, hogy az államrend biztosítása érdekében rendeletekkel irányíthasson. (elvileg 1946.03.01-ig, gyakorlatilag 1947 őszig) • Ideiglenes rendezés • Az 1945/VIII.csak annyit mondott ki, hogy 4 év a NGY megbizatása, egyébként alkotmányjogi helyzete nem volt rendezve „a rendkívüli helyzetben szükséges bármely magánjogi, büntetőjogi, közigazgatási és törvényhozás hatáskörébe tartozó egyéb rendelkezést” tehet a kormány

  40. Egyéb jogkorlátozások Politikai Bizottság megkülönböztetett jellegének megőrzése. Korábban a háborús viszonyok, hatalom ideiglenes helyzete indokolta létezését.Ez azonban megszűnt. Nemzeti Főtanács Tagja a NGY elnöke, a miniszterelnök kikerült, a törvhozás választott be 2 tagot. Rajk László és Varga Béla.

  41. Az államforma meghatározásáról szóló tv javaslat Köztársaság Vita a köztársasági elnök hatásköréről volt MKP, SZDP: a NGY elsőbbségéről regéltek, valójában azonban a PB és a kormány számára kívántak elsőbbséget biztosítani az elnöki hatalommal szemben FKGP: FKGP-s legyen, erős elnöki hatalommal bírjon.

  42. 1946/I. törvénycikk Politikai kompromisszum eredménye Kimondták újra: „a törvényhozó hatalmat a magyar nép a Nemzetgyűlés útján gyakorolja” Vagyis a főhatalom jellegében nem történt változás! • A köztársasági elnök megválasztása a NGY hatásköre • Nincs törvényszentesítési, vagy vétójoga • A törvényhozó hatalom a NGY-nél maradt (a törvényeket 15 napon belül ki kellett hirdetnie, egyszer küldheti vissza a tvjavaslatot, másodízben 15 napon belül ki kellett hirdetnie) • A parl. felhatalmazása kellett hadüzenet küldése, hadiállapot beállta, békekötés, a honvédség hatáson kívül vezényléséhez. • Élhetett a kegyelmezés jogával, de általános amnesztiát, vagy vád alá helyezett minisztert fel nem menthetett. • 1 ülésszak alatt 1szer max. 30 napra a ngy-t elnapolhatta, de ha az NGY elnöke + 100 képviselőtárs kérte 8 napon belül köteles volt újra összehívni.

  43. A törvényalkotás és a költségvetés alakításának joga a népakarat legfőbb alkotmányos biztosítékai. Azáltal, hogy a NGY széleskörű felhatalmazásokat biztosított a kormánynak, a döntések nagy része a végrehajtó hatalom kezébe került. Sőt a kormány nem egyszer még ezt a rendkívül széles hatáskört is túllépte, amikor olyan kérdéseket szabályozott rendeleti úton, amelyek a NGy hatáskörébe tartoztak.

  44. Végleges házszabály Az ideiglenes házszabály javaslatát 1945.12.05-én terjesztették be és 12.07-én fogadták el Csak egy ülésen volt érvényben 01.24-én ui. beterjesztették a végleges jogszabályt, amit másnap el is fogadtak.

  45. Pártfrakciók a NGY-ben Az országos nagyválasztmány és a PB után a frakció volt a 3. legfontosabb pártfórum FKGP: képviselőcsoportja 11.28-án tartotta első ülését a Semmelweis utcai párt-központban. Elnöke: Nagy Ferenc (egy kézben volt a párt és a frakció elnöki tiszte. 1946 04-09. Ekkor jött Szent-Iványi Lajos, majd Szabó Árpád 07.03-ig), Titkárai: Saláta Kálmán, Z. Nagy Ferenc. A titkári funkciót később megszüntették, szakmai testületek felállítását tervezték, de nem került rá sor. Sajátos tisztségük volt a vitarendező, feladata a frakció ngybeli munkájának irányítása volt. (1 fővitarendező + 4 vitarendező) Hetente üléseztek, katalógus volt, 180 fővel volt határozatképes. Összetétele változatos. Tildyt tisztelték, de nem népszerű, Nagy befolyása Tildy elnökkéválasztása után nőtt meg, Kovács B. kezdettől népszerű, Balogh-gal nem szimpatizáltak, Dobinak nem volt presztízse. Köztársasági elnöknek Nagy F-e szerették volna. Nagy lemondatása után a frakció az „alkotmányvédőket” támogatta, akik Nagy-Kovács politikáját akarták folytatni.

  46. Az MKP parlamenti frakciója • A NGY első ülése előtt már megalakult • A párt központi vezetőségének alá volt rendelve • Meghatározó személyiségei: Rákosi Mátyás, Rajk László, Gerő Ernő, Révai József (a párt meghatározó személyiségei) és Kossa István, Szobek András • Titkár: Révai József, adminisztratív vezető Obán László • Szigorú fegyelem jellemezte • Sem a NGY-ben, sem a pártban nem játszott önálló szerepet

More Related