VADTAKARMÁNYOZÁS

1. VADTAKARMÁNYOZÁS Tóth Tamás1 – Beke Károly1 – Marosán Miklós2 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR 1ÁLLATTUDOMÁNYI INTÉZET, TAKARMÁNYOZÁSTANI TANSZÉK 2KÖRNYEZETTUDOMÁNYI INTÉZET, ÁLATTANI TANSZÉK

2. Természetes és termesztett vadtakarmányok

3. Vadtakarmányozási feladatok • Területen élő vadállomány minél nagyobb létszámának és minőségének elérése a nemes és ősi sporttevékenység és szórakozás biztosítása mellett • Takarmányozási terv elkészítése a vadászterület természeti adottságainak, vadlétszámának, a vad takarmány- illetve tápanyagszükségletének ismeretében • Meglévő természetes vadtakarmányok mennyiségének felmérése • A vadföldeken termeszthető, a vad által szívesen fogyasztott takarmánynövények feltűntetése • Takarmánymérleg elkészítése az ismert és a várható adatokból • Vadetetők létesítése és fenntartása, sózók kihelyezése (minél több sózó, annál jobb) • Vízellátásról gondoskodni

4. Néhány fontosabb fogalom • Takarmányok: mindazon anyagok, melyeket az állatok energia-, fehérje-, ásványianyag- és hatóanyagszükségleteinek kielégítése céljából etetünk • Takarmánykiegészítők: ásványianyagok, vitaminok, hozamfokozók (zárttéri tartás esetén, 0,5-2,0 %, valamint agancsfejlesztéshez rászoktatással) • Vadföld: vadtakarmány termelésére szolgáló terület, illetve vadkár mentesítésre használt területek, lábon fogyasztható takarmányokkal • Vadtakarmányozás: állatorvoslásban vadetetés

5. eredetük szerint: növényi, állati, mikrobiális, ásványi. energia- és rosttartalmuk alapján: koncentrált, terimés. víztartalom alapján: kis víztartalmúak, lédúsak. eredet, kémiai összetétel és dietétikai hatás alapján: zöldtakarmányok, gyökér- és gumós takarmányok, silózott takarmányok, szénák, forró levegővel szárított takarmányok lisztje, cséplési melléktermékek, magvak, ipari melléktermékek és hulladékok, állati eredetű takarmányok, takarmánykiegészítők. Takarmányok csoportosítása

6. Természetes vadtakarmányok • Vadlegelők • Rügy-, gally-, lomb- és fakéregtakarmányok • Tölgy- és bükkmakk, gesztenye, és a vadgyümölcsök • Vadkármentesítésre használt vadföld

7. Vadlegelők I. • Legfontosabb természetes takarmányokat adják, nélkülözhetetlenek • Tulajdonképpen művelt gyep, 25 266 hektár • Erdőtisztások, nyiladékok, árterületek, védgátak, villanypászták • Minden évben gondozást és felülvizsgálást igényelnek • Minőségüket a rajta található növényfajok száma határozza meg • Ha 80 % gyom értéktelen • Ha 50 % fűféle + 50 % gyom javítható • Ha 50 % vadhere legjobb • Búvó és szaporodási hely

8. Vadlegelők II.

9. Vadlegelők III. • Mesterséges gyepek jellemzői: • 20 % szálfű, • 60 % aljfű, • 20 % pillangós • Legelők telepítése mindig tavasszal, vetőmag csíra-arány akkor jó, ha pillangósok 30-35 %-ban vannak képviselve • Alj- és szálfüvek aránya: 35-40:60-65, akkor kaszáló, ha fordítva, akkor legelő • Alkalmi legelők: • Betakarítás utáni szántóföldi növények területe

10. Rügy- gally-, lomb- és fakéregtakarmányok I. • Télen és kora tavasszal a legfontosabbak • A téli vadkárokból következtethetünk a vadeltartó képességére a területnek • Megengedhető-e a saját vadkár? • az a jó vadtartó erdő, ahol a vad csak lényegtelen kárt okoz! • Téli vágások szerepe nagy lehet • A leveles hajtások és a lombtakarmányok a vad táplálékának 1/3-át fedezik; kétfélék: erdőben állományt nem alkotó, illetve alkotó fajok; télen a cserjeszintnek elegendőnek kell lennie • Tekintélyes foszfor- és kálciumtartalom, ami fontos a szarvasfélék hímivarú egyedeinek táplálkozásában • Makro- és mikroelemekben gazdagok, de egyetlen lombtakarmány sem képes önmagában az összes ásványianyagot biztosítani a kérődző vadfajok számára, ez csakis vegyes botanikai összetételű növényzettel oldható meg, amelyben szerepet játszik a válogató ösztöne is az vadnak • Mérgező anyagok válogató ösztön segít ebben is

11. Rügy- gally-, lomb- és fakéregtakarmányok II. • Rágófelületek kialakítása, ha szegényes a cserjeszint (búvóhelyként is szolgál; rágást jól tűrő, gyorsnövésű és cserjefajok: gyertyán, akác, kecskefűz, szeder) • Ne hagyjuk kinőni a vad szája alól, szükség szerint visszavágást igényelnek • Gazdag cserjeszint esetén, nem túl magas vadsűrűség mellett eltekinthetünk a klasszikus hármas takarmányféleség kijuttatásától

12. Tölgy- és bükkmakk, gesztenye és vadgyümölcsök • Vaddisznó és szarvasfélék őszi-téli feljavító és kondíciófenntartó takarmánya lehet a tölgy- és bükkmakk, vadgesztenye; tápanyagtartalmuk az árpáéval közel azonos • A vadgyümölcsök dám és szarvasfélék kedvelt takarmányai; elbarnulás után magas a cukortartalma; 20 éves fa – 0,2 t vadkörte; igen kedveltek a felhagyott, elvadult öreg gyümölcsösök

13. Vízellátás lehetőségei • Minden faj számára nélkülözhetetlen, ivóvíz, dagonya • Folyó- és állóvízzel ellátott területen nem szükséges • Száraz, forrás nélküli területeken számos megoldás: • Csapadékból származó felszíni vizek hasznosítása völgyzárással, gödör kidózerolással (elszivárgás megakadályozása eliszaposítással) • Talajvíz felszínre hozása (hagyományos kézi kutak helyett kompresszoros megoldás, szélkerekes kút, lajtos kocsi) • Betondagonyák, műanyag fóliával bélelt dagonyák (nem igazán tájba illő jellegűek, nem töltik be funkciójukat)

14. Vadkármentesítésre használt vadföld • Többnyire nem magas aranykorona-érték • Termés előállítási költsége magas • Célja, hogy elvonja a vadat a mezőgazdasági területről, bent tartsa az erdőben • Erdők között megbúvó, művelhető területek a fontosak • Ne legyenek messze az erdő szélétől, legyenek a kiváltás útjában • Az elmúlt 5 év átlagában a vadászatra jogosult szervezetek éves működési költségének ötöde, negyede a vadállomány mezőgazdasági kultúrákban okozott kártételének ellensúlyozására fordítódott

15. Vadföldön termeszthető és ajánlott takarmányok • Termesztés szerepe: • Téli túlélés elősegítése • Erdei vadkár csökkentése • Vadászat segítése (etikai aggályok) • Termesztési szempontok: • Vadföld nagysága • Vadföl tagoltsága • Vadállomány faji összetétele • Bérelt vagy saját terület • Takarmányféleségek: zöldtakarmányok, leveles zöldtakarmányok, zöldtakarmány-keverékek, gyökér- és gumós növények, abraktakarmányok

16. A vadföld • Minél több jól kezelt vadföld van a területen, annál jobb • Szerepe kettős: • Vadkár mentesítés • Téli takarmány-kiegészítés • Járulékos szerepe a vadászat sikerességének elősegítése (bőgésre készült vadföld) • Támogatások a vadföldre: • EU (SAPS) • Nemzeti (ToPUP) • 50 %-os művelési költségtérítés más egyéb vadgazdálkodást, vadélőhely fejlesztést segítő tevékenységgel együtt

17. Zöldtakarmányok • Legtermészetesebbek, legfontosabbak • Növendékek, vemhes és szoptatós állatok számára nélkülözhetetlen • Áprilistól októberig, télen és kora tavasszal tartósítva • Télen idetartoznak a különböző fa- és cserjefajok rügyei, gallyai; keménylombúakat 3-5 mm hajtásátmérőig, lágylombúakat 9-10 mm hajtásátmérőig fogyasztják • Vegetációs víztartalmuk 70-85 % • Fehérjetartalmuk, szénhidráttartalmuk növényfajtól függően változik • Nyersrosttartalmuk a vegetáció előrehaladtával nő, általában 15-45 % • Ásványianyagtartalmuk függ a növényfajtól, agrotechnikától, talajtól és éghajlattól • Az emésztésre és a bélmozgásra előnyös hatással vannak

18. Legfontosabb termeszthető zöldtakarmányok I. • Fűfélék: (kevés fehérje, sok szénhidrát, szervesanyag zöme NMK és NYR) • Kukorica (35- 45 % sz.a. max. hozam, viaszéréskor silózás) • Szudáni és cukor cirok (szárazságtűrő, virágzásig etethetők, magas cukortartalom) • Muhar vagy mohar (minden talajon sikeres, másodvetésként) • Köles (igénytelen, szárazságtűrő, finom, dús levélzetű, állatok kedvelik) • Rozs (10-12 % fehérje, hamar elvénül, nagy a rosttartalma, borsóval vagy bükkönnyel nagyobb tömeget és jobb minőséget ad, N- műtrágyázás veszélyes lehet) • Zab (tejesérésig értékes, hamar vénül, önmagában, vagy bükkönnyel vethető)

19. Legfontosabb termeszthető zöldtakarmányok II. • Pillangósok: (fehérjében, karotinban, kalciumban és vasban gazdagok, egész évben értékesek nagy- és apróvadaknak egyaránt) • Lucerna (legértékesebb, minden vadfaj kedveli, évelő, 3-4 kaszálás évente, egységnyi területről a legnagyobb nyersfehérje-hozam, elsősorban vadlegelőnek kiváló, szenázsként, széna, liszt, a talajt jó erőben tartja, N-ben gazdagítja) • Vöröshere (járulékos növény, kiváló vadlegelőt ad, 2 éves, tiprást nem bírja, jó szénát ad) • Fehérhere (leghálásabb, leggyakoribb, vadtiprást és rágást a legjobban bírja, talaj iránt nem igényes, fagyot és szárazságot bírja, állandóan virágzik, így egész évben üde) • Baltacim (meszes talajokon, nagy fehérje- és karotintartalom, 3-4 éves, ízletes, rágást és tiprást bírja, beérlelve a fácán és fogoly téli vadrejtő- és táplálék bázisa) • Szarvaskerep (fagyálló, tápanyagokban gazda, ciánglikozidot tartalmaz) • Fehérvirágú somkóró (igénytelen, kumarintartalmú glikozidot tartalmaz, K-antivitamin hatású, belső vérzést és pusztulást okozhat)

20. Legfontosabb termeszthető zöldtakarmányok III. • Korcshere (vizes gyepeken fontos, rágást és tiprást nem bírja, dús levélzetű, puffasztó hatású) • Csillagfürt (gyenge talajokon jó, tartósan fogyasztva mérgezést okozhat alkaloidjai miatt) • Nyúlszapuka (igénytelen, keserű) • Mezei borsó (takarmánykeverékekben fontos) • Szegletes lednek (karotinban gazdag, magas fehérje tartalmú, szárazságtűrő) • Leveles zöldtakarmányok: (nagy tömeget adnak, dús levélzetűek, lédúsak) • répa- és káposztarepce (kedvelt vadlegelők, tavasszal jelentősek mind az apró- mind a nagyvadaknak, toxikózis veszélye) • Takarmánykáposzta (óriás, torzsás, ezerfejű, vetésükkel januárig meghosszabbítható a zöldtakarmányozás, mustárolajából goitrin képződik, mely akadályozza a pajzsmirigy jódfelvételét, ill. tiroxin képződést, a karotinfelszívást • Napraforgó (virágzás kezdetéig kedvelt, mezei borsóval társítjuk)

21. Termeszthető zöldtakarmány-keverékek • Kedvező az energia-fehérje arányuk • A különböző növények egymás tápanyagait jól kiegészítik • Ízletesebbek, nagyobb tömeget adnak, emésztési együtthatójuk jobb • Ősszel és tavasszal vethetők a komponensektől függően • Legfontosabbak: • Borsós csalamádé (tavaszi, nagy szénhidráttartalmú kukorica + nagy fehérje tartalmú borsó, silózható) • Borsós-zabos napraforgó (tavaszi, korán vethető, májusra jó vadlegelő, kis tiprás esetén silózható) • Keszthelyi keverék (őszi, rozs és repce, kiegyensúlyozott termőképességű őszi, téli és tavaszi takarmány, folyamatos növényborítást és egyenletes zöldtakarmány ellátást biztosít) • Füveshere (egyik legjobb keverék, kieső, nehezen művelhető területeken, jó választással több éven keresztül állandó legelőt ad, a pázsitfű lehet: angol perje, réti perje, holland perje, francia perje, tarackos tippan, réti komócsin)

22. Termeszthető gyökér- és gumós takarmányok • Könnyen emészthetőek, nehezen tárolhatóak • Magas víztartalmúak • Zsírban, fehérjében, rostban, ásványi elemekben szegények • Sok keményítőt és cukrot tartalmaznak • Legfontosabbak: • Csicsóka (csírázáskor mérgező, nedvdús, 75-80 % szénhidrát, vaddisznó és a szarvas kedveli) • Takarmányrépa (értékes, nagy hozamú, nedvdús, 35-40 % szacharóz, kérődző nagyvadak, nyúl, szárnyas apróvad és a vaddisznó is fogyasztja) • Cukorrépa (18 % jól oldódó, könnyen erjedő cukrot, szacharózt tartalmaz) • Murok- vagy sárgarépa (ízletes, jó étrendi hatású, nagy karotintartalmú) • Tarlórépa (nagy szarvas- és vaddisznóállomány esetén ajánlott, silónövény, nagy vitamintartalmú, ha dér éri édes lesz) • Burgonya (kedvező aminosav összetétel, sok keményítő, C-vitamint tartalmaz)

23. Abrakként értékesülő takarmányok I. • Táplálóanyagokban gazdagok, könnyen emészthetők, rostszegények • Termelési költségük jelentős • A jó minőségű abraktakarmány idegen anyagtól mentes, kellemes illatú, nem tartalmaz káros anyagokat, légszáraz állapotban 13-16 % nedvességtartalmú • Vitaminokban gazdagok • Legfontosabbak: • Kukorica (mindenhol ajánlott, nagy keményítőértékű, legnagyobb energiatartalom, legtöbb nyerszsír, karotint tartalmaz, téli etetésre és bőgésre, ill. bőgés utáni helyben etetésre) • „túrókukorica” (vaddisznók csalogatására, a már elvetett takarmánynövények irányában, 3-4 q/ ha, jó szemlélőhely) • Árpa (ízletes, kitűnő étrendű, mérsékelt zsírtartalmú) • Búza (háború óta használt, ízletes, szárnyasok szívesen fogyasztják) • Rozs (20-30 % arányban ajánlott, búzához hasonló) • Zab (kitűnő ízű, diétás hatású) • Cirok (árpa, kukorica helyett) • Köles (főként a fácán és fogoly kedveli)

24. Abrakként értékesülő takarmányok II. • Hüvelyes magvak (fehérje tartalmuk nagy, foszforban és kalciumban gazdagok) • Borsó (25 % fehérje) • Édes csillagfürt (fehérjetartalma kétszerese a borsóénak) • Lóbab (borsóhoz hasonlítható a takarmányozási értéke) • Szójabab (15-20 % biológiai értékű zsír, 35 % lizinben gazdag fehérje, olajat kivonva daráként használjuk) • Olajos magvak (25-40 % olaj, nagy energiatartalom) • Napraforgó (kedvező hatás a fehérje- és ásványianyag forgalomra) • Lenmag (kitűnő étrendi hatás, gyomor- és bélgyulladás tüneteit enyhíti)

25. Egyéb takarmányok • Tartósított takarmányok (télen és kora tavasszal van jelentőségük, vadkár csökkentő szerepük lehet) • Silózás (tejsavas erjesztéssel történő tartósítás) • Szénakészítés (takarmány víztartalmának csökkentésén alapul) • Mezőgazdasági és ipari melléktermékek (szalmák, pelyva- és törekfélék, malom-, növényolaj-, cukoripari és konzervgyári melléktermékek, olcsó és jól használható takarmányok) • Állati eredetű takarmányok (fiatal állatok nevelésére, sok biológiai értékű fehérje, A-. D- és B12-vitaminban gazdagok; hal a vaddisznónak) • Tejipari takarmányok (táplálóanyagban gazdagok, könnyen emészhetőek) • Takarmánykiegészítők (antibiotikumok, probiotikumok, ízanyagok, szintetikus aminosavak, antioxidánsok, tartósítószerek, pelletkötő anyagok)

26. Mezőgazdasági- és ipari melléktermékek • Hüvelyesek szalmája (nagy rosttartalom, jelentősebb Ca- és fehérjetartalom) • Kukoricaszár (betakarítás idejétől függően) • Napraforgótányér (közvetlenül cséplés után) • Pelyva- és törekfélék • Ipari melléktermékek (sokfélék) • Magtisztítási hulladékok (szárnyasfélékkel, magas energia- és fehérjetartalom) • Őrlési melléktermékek (korpák, takarmánylisztek, granulált takarmányok alkotórészei) • Növényolajipari melléktermékek (értékesek, könnyen avasodnak, extrahált darák, granulált takarmányok alkotórészei) • Cukoripari melléktermékek (nedves és száraz cukorrépaszelet, melasz, sokoldalú felhasználhatóság, nagy cukortartalom) • Szeszipari melléktermékek (biológiailag értékes fehérje, szeszélesztő, malátacsíra, sörtörköly) • Keményítőipari melléktermékek (törkölyök, moslékok, romlékonyak) • Konzervgyári melléktermékek (ha közel van a gyár, gyorsan romlanak)

27. Állati eredetű takarmányok • Tejipari takarmányok (táplálóanyagokban gazdagok, könnyen emészthetők; lefölözött tej, sovány tejpor, író, savó; abrakkeverékek alkotói lehetnek) • Húsipari takarmányok (széles skála, csak egészséges állatból; nyersvér, vérliszt, vegyes állatifehérje-liszt, baromfi állatifehérje-liszt, húspép, tepertő) • Egyéb állati eredetű takarmányok (halliszt, terméketlen és befulladt tojások)

28. A takarmánytermesztés tervezése • Termelési terv elkészítése a természeti adottságok és az elérhető termésátlagok mérlegelése alapján • Lehető legpontosabb állatszámlálás • Zöldtakarmány-szükséglet vadföld igényének a megállapítása • A téli takarmányok előállításhoz szükséges vadföldterület felmérése • Takarmánymérleg elkészítése a szükséglet és a fedezet alapján • Termesztési technológiák megválasztása • Termeszteni csak akkor szabad, ha a költségek nem nagyobbak, mint a vásárlásé

29. Különböző területekre ajánlott növényfajok • Apróvadas terület, jó vízgazdálkodású termőhely: takarmánybúza, őszi-, tavaszi takarmányárpa, tavaszi zab, köles, fénymag, tavaszi takarmányborsó magnak, kukorica, lucerna v. vöröshere, lódihere • Apróvadas terület, száraz termőhely: rozs v. tritikálé, mohar, szemescirok, szudánfű magnak, napraforgó, fehérhere • Nagyvadas terület, jó vízgazdálkodású termőhely: takarmánybúza, őszi-, tavaszi takarmányárpa, tavaszi zab, kukorica, silócirok, tavaszi takarmányborsó, őszi-, tavaszi takarmánykeverékek, görögszéna, lucerna v. vöröshere, lódihere, ápolt ősgyep v. telepített gyep, takarmánytök v. olajtök, takarmányrépa, sárgarépa, tarlórépa, csicsóka, rágósáv (juhar, nyár, fűz, bodza) • Nagyvadas terület, száraz termőhely: rozs v. tritikálé, szemes cirok, mohar, tavaszi takarmányborsó v. édes csillagfürt, silócirok, gyep, javított ősgyep v. telepített őszi rozsos keverék, tavaszi napraforgós szudánifű, csicsóka, lucerna v. baltacim, rágósáv (gyertyán, berkenye, szeder, bodza) forrás: Dr. Késmárki István- Dr. Gergely István