1 / 13

Magyarország

Magyarország. HUNGARIKUMOK. Pálinka: A Magyarországon termett, húsos, magozott vagy mag nélküli, ill. bogyós gyümölcsből készül.

rendor
Download Presentation

Magyarország

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Magyarország

  2. HUNGARIKUMOK Pálinka: • A Magyarországon termett, húsos, magozott vagy mag nélküli, ill. bogyós gyümölcsből készül. • A pálinka kizárólag Magyarországon termett gyümölcsből készíthető el, amelynek cefrézését,erjesztését, lepárlását, érlelését, pihentetését és palackozását is Magyarországon végezték.

  3. Érzékszervi tulajdonságok: • Tükrösen tiszta, színtelen, esetleg halványsárga színű, az adott gyümölcsre jellemző ízű és illatú. • Csonthéjas gyümölcsök esetén a kellemes magzamatrésze a hagyományos ízlésvilágnak. • Érlelt és ópálinka esetén sárgás, borostyánszínű,a gyümölcs alapzamatát és illatát az érlelt jelleg mellett megőrző. • Az ágyas pálinka estén a gyümölcságyas érlelés által finomított zamatú, és a gyümölcsöknek megfelelő színű. • A pálinkát nem lehet ízesíteni, színezni, édesíteni még a termék végső ízének lekerekítése érdekében sem.

  4. Magyar gasztronómia Amagyar gasztronómia a magyar kultúra egyik kiemelkedő eleme, változatos, kreatív ételféleségekkel, egyedi és karakteres ízvilággal büszkélkedhet. A magyar ételkészítési szokásokat alapvetően jellemző sertéshús és zsír használatának oka a török időkre vezethető vissza. A halászlé különlegességét az adja, hogy míg Európában évente 22–24 kg halat eszik meg egy fő, addig Magyarországon ugyanez az éves adat kevesebb, mint 4 kg/fő. Ezt a kicsiny mennyiséget a karácsonyi halfogyasztási hagyományainknak, a dunai és tiszai halfőzési gasztronómiai örökségünknek köszönhetjük.

  5. Magyar borok A tokaji aszúvagy röviden aszú a Tokaj-hegyaljai borvidéken előállított aszúbor, vagyis aszúsodott szőlő felhasználásával készített desszertbor, borkülönlegesség. A tokaji borok közül a leghíresebb. Évszázados technológia alkalmazásával készül, amelynek alapja az aszúsodott szőlőszemek késői szüretelése és az ezt követő különleges borkészítési eljárás.

  6. pogácsa A pogácsa a magyar konyhában: Legelterjedtebb változatai a burgonyás, sajtos, tepertős, tejfölös, túrós, juhtúrós, káposztás. Általában az étkezés után, vagy tartalmasabb levesek (pl.: gulyás) mellé adják kenyér helyett. Hamuban sült pogácsa: Olyan pogácsa, amit nyílt tűzhelyen, hamuban sütnek. A magyar népmesék vándorútra induló hősének eledele, amit általában az édesanyja süt neki. A régi diákok is ezt kapták útravalónak, amikor elhagyták az iskolát, innen ered az a szokás, hogy a ballagók tarisznyájába egy-egy pogácsát is tesznek.

  7. Magyar szürkemarha A magyar szürke szarvasmarha vagy magyar szürkemarha a Magyarországon őshonos, törvényileg védett háziállatok egyike. Valódi hungarikum, amely szépségével, szilajságával, őserőt sejtető impozáns megjelenésével az Alföld világszerte ismert jellegzetességeihez tartozik. A 13–18. század között Közép-Európa legkiválóbb hústermelője volt, állománya átvészelt súlyos történelmi időket, és évszázadokon keresztül jelentős szerepet játszott a magyar gazdaság egészében.

  8. Mangalica Amangalica a Magyarországon őshonos, törvényileg védett háziállatok egyike, világhírű sertésfajta. A sertéstenyésztés a Felföldre és az erdélyi területekre szorult. Ennek ellenére már 1750-ből vannak adatok, mely szerint Sopron messze földön híres sertésvásárára az Alföldről hajtottak fel állatokat. A 18. század végén főleg a dunántúli területek és Ausztria között volt jelentősebb sertéskereskedelem, amelynek fő fajtája a bakonyi sertés volt, mert ez a fajta jól bírta a hosszú utat.

  9. Köszönöm a figyelmet!!!!

More Related