3. A szalámitaktika: a Kisgazdapárt szétzilálása

1. 3. A szalámitaktika: a Kisgazdapárt szétzilálása Magyarország története 1944–1956

2. Új kommunista taktika 1945–46 telén • A választási eredmények „korrigálása” • nagykoalíció, a belügyi poszt megszerzése a SZEB segítségével • az FKGP egészének támadása hiba volt, mert egybekovácsolta őket • csak a kisgazdák jobbszárnyát kell támadni, egyre újabb csoportokat leválasztani (kizárni) a pártból [= szalámitaktika] • Vita az új miniszterelnökről és az új miniszterelnökkel • Tildy elnökké választása után az FKGP Sulyok Dezsőt jelölte kormányfőnek • a többi párt vétója után Nagy Ferenc lett a miniszterelnök • Nagy programja: arányosítás [rendőrségben, közigazgatásban az FKGP parlamenti eredménye alapján részesüljön a pozíciókból]; a földreform túlkapásainak orvoslása; a kisgazdák elleni kommunista támadások leállítása • az MKP programja: államosítás, földreform védelme, B-lista • Rákosi választaktikája: a tömegharc meghirdetése • „rúgjatok ki vagy negyven reakcióst a frakcióból!” – márc. 3.: ultimátum • „földet vissza nem adunk!” – „spontán” tömegtüntetések országszerte, helyenként véres népítéletekkel • márc. 7. „ki a nép ellenségeivel a koalícióból!” – óriási tömegtüntetés Budapesten a kisgazda „reakció” ellen (Vorosilov tanácsa ellenére)

3. A Baloldali Blokk (BB) • A koalíción belüli ellenzéki csoport megalakulása (márc. 5.) • MKP, SZDP, NPP és a Szakszervezeti Tanács részvételével • követelik a reakciós kisgazda jobbszárny kizárását, továbbá • a közigazgatás megtisztítását (B-lista), a földreform eredményeinek megóvását és a bányák, nagyüzemek államosítását • Sulyok Dezső és 20 társának kizárása az FKGP-ből • az FKGP kommunista puccstól tartott, de saját fegyveres ereje nem volt • önállóan kormányozni a SZEB és BB ellenállása, sztrájkjai miatt nem tudna • ezért meghajlott az MKP követelései előtt: a „hóhértörvény” elfogadásának napján kizárták Sulyokot és társait (később a csoport egy része Szabadságpárt néven új frakciót, majd pártot alapít) • cserébe Sztálin fogadja majd Nagy Ferencet Moszkvában • A kormányválság után • FKGP: cél a kitartás addig, amíg működik a SZEB • MKP: cél a kisgazda balszárny kommunista irányítás alá vétele • áprilisra az FKGP kiheveri a kudarcot, sorait újra összezárja • 1946. április végén új kisgazda követelés: önkormányzati választások (de továbbra is követelik az arányosítást) – ua. megegyezés a B-listáról

4. A Szabadságpárt története • A párt megalakulása, engedélyezése • az 1946. márc.-ban kizárt kisgazdák (Sulyokék) máj.-ban frakciót alakítanak • a SZEB engedélyezési folyamata lassú és vontatott, csak Nagy F. közben-járására adja meg Szviridov • Pártszervezés • aktív parlamenti politika, számos nagygyűlés, nemzeti demokrata program • a katolikus és a református egyházak támogatásának megszerzése • szűkös anyagiak, hiányzó párthelyiségek és sajtó ellenére nagy népszerűség • ifjúsági- és nőtagozat, rendezőgárda létrehozása • Támadások kereszttüzében (1947 első fele) • a nagygyűlések megzavarása kommunista provokatőrökkel • röplapok elkobzása, betiltása a BM által; több aktivistát letartóztatnak, másokat megvert az ÁVO, ill. felforgatta a lakásukat, párthelyiségeket • összehangolt sajtótámadás a „fasiszta” párt ellen • az 1947 márc.-ban alakult Holnap c. lap elhallgattatása (alig 10 száma volt) – az ÁVO hatására a nyomdászok megtagadták a szókimondó újság kiadását

5. Élesedő koalíciós ellentétek • Kisgazda memorandum 1946. máj. 21. • fellép a tömegharc ellen, követeli az arányosítást és az önkorm. választásokat • Szovjetellenes merényletek és következményei • többnyire személyes bosszúk, melyekből az MKP koncepciós ügyeket kreált • p. Kis Szaléz ügye (1946. ápr.) – a pátert alaptalanul vádolják mint felbújtót, általa a „klerikális reakciót” és két kisgazda képviselőt akartak elítélni • az oktogoni merénylet (1946. jún.) a féltékenységből gyilkoló diák zsebébe a PRO KALOT-igazolványt rejtett, politikai indítékot „állapítva meg” • szovjet jegyzék (Szviridov) földalatti szervezkedések létét látja az FKGP-ben és követeli a „reakciós, fasiszta” ifjúsági egyesületeket (Rajk 1500-at betilt!) • Pártközi egyezmények • 1946. jún. 5. Nagy F. lemondással való fenyegetése után a BB meghátrál: „mielőbbi” önkorm. választás, 100 rendőri pozíció + polgármesteri és fő-ispáni helyek az FKGP-nek, amely cserébe a párton belüli tisztogatást ígér • miután a végrehajtás megakadt, júl. 16-n újabb megegyezés, garanciák nélkül • patthelyzet alakult ki, egyik nagy párt sem enged, az FKGP önállóan politizál (szervezni kezdi az önkormányzati kampányt, újjáalakítja a feloszlatott egyesületeket, az internálások és a B-lista felülvizsgálatát is megkezdi)

6. A patthelyzet folytatódása • 1946. szept. 7–9. kisgazda Országos Parasztnapok (Budapest) • a sokszázezres tömeg sokkolta az MKP-t • felmerült egy agrár-szakszervezet (Parasztszövetség) létrehozása • az NPP jobbszárnya (Kovács Imre) közeledett az FKGP-hez • az év végén az SZDP is ehhhez a blokkhoz kezd közeledni, fenyeget a BB felbomlása és az MKP elszigetelődése • 1946. szept. 29.–okt. 1. az MKP III. kongresszusa • meghirdetik a tervgazdálkodás szükségességét • felújítják az FKGP elleni harcot („ki a nép ellenségeivel a koalícióból!”) • újra felmerül a tömegek mozgósításának szándéka • Sikertelen tárgyalások az ősz folyamán • a kommunista követelések leperegtek az FKGP-ről (és viszont) • kormányátalakítások mindkét fél részsikereivel • az MKP az erőviszonyok lassú átalakítására törekedik • az FKGP kivárásra játszik: a békeszerződés után leszámolhat az MKP-val • Az ÁVO létrehozása, 1946. okt. • a két PRO egyesül, az ÁVO már nem a Főkapitányságok alá tartozik • valójában közvetlenül a BM szerve, vagy még inkább Rákosié

7. A Magyar Testvéri Közösség • Titkos, „szabadkőműves” jellegű szervezet • a 20-as évek végén alakult, nacionalista, enyhén „fajvédő”, de németellenes • célja, hogy tagjait az állami és gazdasági életben befolyáshoz juttassa • sejtszerű felépítés, a szervezet élén „Vezértanács” áll • 1944. márc.-ban működése megszűnt, a Vezértanács 1946 őszén újjáalakult • A „Hetes Bizottság” (az ÁVO elnevezése) • a Vezértanács mellett volt egy összejáró baráti társaság, amely megtárgyalta a politikai helyzetet és készült a szovjetek kivonása utáni helyzetre • de arra is, hogy a demokrácia bukása esetén külföldre menekülve emigráns kormányt hozzanak létre • külpolitikai téren Szentiványi Domokos volt a vezetőjük (angol orientáció) • belpolitikai téren pedig Saláta Kálmán, aki Nagy Ferenc (leendő) veje • néhány tagjuk álmodozott valamiféle restaurációról is (horthysták) • A „katonai összeesküvés” • a komm.-mentes hadsereg élére Szent-Miklósy István és Donáth György javasoltak vezetőket; fővezérnek dálnoki Veress Lajost választották • ők titokban megfogalmaztak egy hadparancsot is, melyben földalatti fegyveres erők fővezérségének megalakulását jelentik be, jogfolytonosságot hirdetve az 1944. márc. 19-e előtti helyzettel

8. A „Hetes Bizottság” letartóztatása • A HM Katpol. o. útlevélkérelme miatt megfigyelte Szent-Miklósyt • feltűnt, hogy sokakkal összejár, talán konspirál… • ismeretségi körében mozgott egy háborús bűnös, Pünkösti László • letartóztatták, majd a társaság többi tagját is őrizetbe vették (kivéve Salátát) • az ÁVO úgy látta, ők a „kisgazda reakció” szellemi agytrösztje, így az össze-esküvéssé felfújt ügy révén az FKGP-re is le lehetett sújtani • Letartóztatások 1946. dec. közepétől (összesen 260 fő) • Hetes biz., Vezértanács, MTK tagok, majd fiatal kisgazda képviselők (ún. „aprószentek”) és Mistéth Endre építésügyi miniszter őrizetbe vétele • Saláta külföldre szökése után az FKGP vezetői kiadták a képviselők mentelmi jogát (bízva a jogállamban) • de elzárták őket az őrizetbe vettektől, akiket brutálisan megkínoztak • Bartha Albert kisgazda honvéd. miniszter is hiába próbál beszélni a foglyokkal: fogdakomédia a Katpol.-on, hiábavaló kilincselés az ÁVO-nál és Rajknál (utóbbi meg is fenyegeti kisgazda minisztertársát) • uszító sajtó, eleve bűnösöknek tekintett letartóztatottak • koncepciós vallomásfelvételek, erőszak hatására tett vallomások

9. A Kovács Béla-ügy • Támadások az FKGP főtitkára ellen • „érintettsége” miatt az MKP a főtitkár lemondását követeli (1947. jan. 20.) • Kovács nem is tudott a Testvéri Közösség, vagy a Hetes Bizottság létéről! • a letartóztatottakból kényszerrel Kovácsra terhelő vallomásokat húztak ki • febr. elején kérik Kovács mentelmi jogának kiadását (de hiába) • az MKP meggátolja egy parlamenti vizsgálóbizottság felállítását • Elhurcolás a Szovjetunióba • febr. 25.: Nagy F. és Rákosi megegyezik, hogy mentelmi joga mellett Kovács vallomást tesz az ÁVO-n. Onnan csak ügyvédje, Pfeiffer Zoltán menti ki • aznap este a szovjet hatóságok saját lakásáról elrabolták a képviselőt • 1955-ben tért haza, megromlott egészségi állapotban • Következmények • Pfeiffer Zoltán + számos kisgazda kilép a frakcióból (újabb szalámiszeletek) • az MKP egyre jobban beleszólt az FKGP belső életébe (személycserékre utasítottak, minisztereket hívattak vissza) • márc. 11. megegyezés a hároméves tervről, az FKGP megtisztításáról • a Truman-doktrína közvetetten utalt Magyarországra (de nem vonatkozik rá)

10. Az FKGP felbomlasztását szolgáló perek • A vád alapja a hóhértörvény (jogtalan, koncepciós módon) • vád sokszor valós tényekre alapult, de azok nem bűncselekmények… • ügyvédek korlátozása, védenceiket csak a vádirat után látták • a vallomást visszavonó vádlottak visszakerültek az ÁVO-ra • Donáth-per, 1947. febr. 27-től • vádlottak: a Hetes Bizottság és a „fővezérség” tagjai • vád két fő pontja a hadparancs és a jogfolytonosság-elmélet, fegyverek, tanúk, bizonyítékok nem kerültek elő • Jankó Péter bíró jelentős fasiszta összeesküvéssé torzította az ügyet • ápr. 16-án a „fővezéreket” és Donáthot halálra ítélte. Donáth beszéde ellenvádakat fogalmazott meg, 8 órán keresztül az utolsó szó jogán… • másodfokon az ítéletek enyhültek, de Donáthot okt. 23-án (!) kivégezték • Mistéth-per, 1947. jún. 12-től • vádlottak: az aprószentek, ill. más kisgazda politikusok (Parasztszövetség!), az MTK a Vezértanács Hetes Bizottságon kívüli tagjai • egy részük nem is hallott a Testvéri közösségről • a per kisebb figyelmet keltett, eddigre az FKGP-t már szét is verték • ítéletek: zömmel hat hónap–négy év közti börtön, de felmentés is volt • másodfokon súlyosbítások

11. Nagy Ferenc lemondatása • Saláta apósa, Kovács barátja lenne ártatlan…? • 1947. márc. elejétől vallatták a szovjetek Kovácsot Nagy bűnösségéről • ápr.-ban Rákosi az MKP KV-ben és Moszkvában is vádolta Nagyot (Molotov letorkollja, de Rákosi tovább konspirál) • máj. 14-én a miniszterelnök svájci szabadságra utazott • máj. 23. a kormányülésen Rákosi színjátéka: „kiderült” Nagy bűnössége • most már a szovjetek is bűnösnek vélik Nagyot (bosszúból, mert Ny-Eu.-ban kiestek a kommunista pártok a kormánykoalíciókból; ugyanekkor leplezik le Petkovot, Maniut és Mikołajczykot – Bg., Ro., Lo.) • Két kormány egyszerre • Nagyot „hazahívják”; a „népharag” ellen az ÁVO majd „megvédi” • Nagy inkább lemond, ha kisfiát és titkárát kiengedik az országból • Dinnyés Lajos kormánya előbb megalakul, mint a lemondás (máj. 31–jún. 1.) • Következmények • Varga Béla házelnök emigrál, ezzel az FKGP centruma megsemmisült (utóvédharcai élén B. Szabó István alkotmányvédői állnak 1947 nyarán) • a párt elnöke (Nagy Ferenc helyett) a kriptokommunista Dobi István lett • számos nyugatra akkreditált magyar nagykövet lemond, emigrál