1 / 23

VIII. Nemzetközi Közlekedési Konferencia CSMKIK Szeged – 2006. november 16-17.

A közszolgáltatás, és annak nemzetközi finanszírozási gyakorlata, javaslatok a magyar megoldásra. Dr. Ruppert László Ügyvezető igazgató KTI - Közlekedéstudományi Intézet www.kti.hu. VIII. Nemzetközi Közlekedési Konferencia CSMKIK Szeged – 2006. november 16-17. Tartalom.

rene
Download Presentation

VIII. Nemzetközi Közlekedési Konferencia CSMKIK Szeged – 2006. november 16-17.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A közszolgáltatás, és annak nemzetközi finanszírozási gyakorlata, javaslatok a magyar megoldásra Dr. Ruppert László Ügyvezető igazgató KTI - Közlekedéstudományi Intézet www.kti.hu VIII. Nemzetközi Közlekedési Konferencia CSMKIKSzeged – 2006. november 16-17.

  2. Tartalom • Mobilitás – növekedés • Közlekedés és közszolgáltatás • Szabályozás, utazási kedvezmények • Következtetések, javaslatok

  3. Mobilitás - növekedés • Az elmúlt húsz évben a britek utazási teljesítménye (ukm) 61%-kal nőtt; éves átlag 2,4%. [P.Jones] • Az EU25-ben a szárazföldi személyközlekedési teljesítmény 1995-2003. között 15,8%-kal nőtt. Ezen belül a közforgalom közlekedés növekedése 7,8% volt. • Az utazási teljesítmények növekedést mutatnak; az egy főre jutó teljesítmény 2003-ban: • EU25 12 092 km/fő/év • Magyarország 7 647 km/fő/év [Eurostat:2005]

  4. A mobilitás ára • A háztartási fogyasztási mérleg szerint a közlekedési kiadások EU-25: 1 652 €/fő Magyarország: 620 €/fő • Becslések szerint évente a fogyasztói és termelői árkiegészítés a Magyarországon személyi jövedelemadót fizetőkre fejenként mintegy 50 ezer Ft adóterhet ró.

  5. Mobilitás és időráfordítás Forrás: Brög&Erl - ECMT

  6. Mobilitás - kiegyenlítődés Forrás: Brög&Erl - ECMT

  7. Közlekedés és közszolgáltatás • Közszolgáltatás: „üzleti tevékenység (pl.: elektromos szolgáltatás) olyan közösségi szolgáltatás végzésére, amelyet speciális kormányzati előírások szabályoznak” [Webster’s Dict.] Közszolgáltatás: A közművek szolgáltatása a lakosság részére.[Magyar értelmező kéziszótár] • A közlekedés fontos eleme a közszolgáltatásnak, amit a Római Szerződés kifejezetten kiemel. A közlekedés közszolgáltatások közötti jelentőségét az Európai Tanács a 2000. évi nizzai ülésen megerősítette. • Az Európai Bizottság a piac megnyitásával egyidejűleg szabályozott versennyel kívánja elérni a tömegközlekedés minőségi javulását, teljesítményének növekedését és a szolgáltatás átláthatóságát.

  8. Közszolgáltatás – Bizottsági alapelvek • Közösségi szinten meghatározott világos jogi keretbe illeszkedő versenytárgyalás lefolytatása • Mentességek és kizárólagos jogok biztosítása, ahol szükséges • Pénzügyi ellentételezés nyújtása a közszolgáltatási feladatok ellátásáért felelős üzemeltetőnek.

  9. Közszolgáltatás a gyakorlatban A személyszállítási közszolgáltatás piaca az Európai Unióban jellemzőik alapján lényegében négy csoportba sorolhatók: • Erősen szabályozatlan és privatizált piaccal rendelkező országok (Egyesült Királyság); • Versenypiac felé haladó országok, ahol a megvalósítást nyilvános pályázatok kiírása segíti (Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Olaszország és Svédország); • Kevert állami és magántulajdonú szolgáltatók, ahol nincsenek nyilvános pályázatok (Belgium, Görögország, Luxemburg, Németország, Portugália); • A decentralizáció és a privatizáció folyamatát átélő országok (pl.: a közép-európai országok). [Forrás: Pálfalvi, KTI]

  10. Szolgáltatás és kedvezmények I. A kezdeményezés lehetséges területe: • A menetrend szerinti közforgalmú személyszállítás minden közlekedési alágazatra vonatkozóan. A kedvezményeket biztosító szervezetek: • Központi költségvetés • Önkormányzat • Munkáltatók • Szolgáltatók • Egyéb gazdálkodó szervezetek A kedvezmény jogosultsági alapok: • Életkor alapján (pl. 6 évnél fiatalabbak, 26 éven aluli fiatalok, 65 évnél idősebbek) • Társadalmi csoporthoz tartozás alapján (pl.: tanulók, nyugdíjasok, munkanélküliek, katonák, tartalékosok, határon túli magyarok, stb.) • Alkalmazásban állás alapján (pl.: közalkalmazottak, tanárok, stb.) • Fogyatékosság alapján (pl.: vakok, siketek, hadirokkantak, stb.) • Eseményekhez kapcsolódóan (pl.: kiállítások, vásárok, kulturális rendezvények, stb. látogatói) • Utaslétszám alapján (pl. sportolók, természetjárók, családok, óvodások csoportjai.)

  11. Szolgáltatás és kedvezmények II. A kedvezmény indokok szerint: • Társadalompolitikai • Szociális • Gazdasági • Környezetvédelmi • Egyéb A kompenzáció forrása lehet: • Saját • Nem saját A kompenzáció vonatkozhat: • Jegyre • Bérletre

  12. Tanulók kedvezménye • Legmagasabb: Észtország (100%)(helyközi és helyi szinten bérletre és jegyre) • Legalacsonyabb: Németország (25%)Svédországban helyközi közlekedésre csak 10-20% • EU-15 átlaga: ≈ 50% • Magyarország: ≈ 68% (A szolgáltatók a helyi közlekedésben fix összegű árkiegészítést kapnak, míg a helyközi közlekedésben 100%-os a kompenzáció.)

  13. Hallgatók kedvezménye • Legmagasabb: Litvánia (bérletre 50%; jegyre 80%) • Legalacsonyabb: Ciprus (helyközi közlekedésben 17%) • EU-15 átlaga: ≈ 45% • Magyarország: helyi 68%; helyközi 67,5-90%

  14. 65 éven felüliek kedvezménye • Legmagasabb: 100% Írország, Ciprus, Észtország, Szlovákia, Magyarország(Lengyelországban 70, míg Litvániában 75 éves kor felett.) • EU-15 átlaga:≈ 50%, de Svédországban a helyközi közlekedésben csak 10-20%

  15. Támogatási arányok 122 európai városban A szubvenciók mértékét figyelembe véve a városoknak három kategóriája különböztethető meg: • Az ír és angol városokban a buszszolgáltatások jelentős súlya, és az általában alacsony támogatási szint figyelhető meg (üzemeltetési költségek kevesebb, mint 10%-a) • A portugál és a görög városokra a városi közlekedési szolgáltatások szélesebb skálája és a támogatások átlagos szintje jellemző (a városi rendszer 20-25%-a) • A többi európai városra a tömegközlekedési szolgáltatások még szélesebb köre jellemző (busz, helyiérdekű vasút, metró, villamos, trolibusz). A közlekedési rendszer szubvenciója igen jelentős ezekben a városokban, főképpen regionális szinten 40-45%-ra tehető.

  16. UITP ajánlás I. • A tömegközlekedés támogatásának szükségességét a legtöbb esetben egyértelműen el kell ismerni. • A tömegközlekedési szolgáltatók célkitűzései között legyenek elismerve a közforgalmú közlekedés területének különböző hozzájárulásai (a mobilitáshoz, a város gazdaságos működéséhez, a város környezetéhez és a szociális elzártság kiküszöböléséhez való hozzájárulás). • A tömegközlekedést finanszírozni kell, hogy a politika által kitűzött célok teljesüljenek. Az igényelt forrás nem egy támogatás, hanem fizetség a közösségnek nyújtott szolgáltatásért. • A fizetségnek elegendőnek kell lennie a - jegybevételből már nem fedezhető – szolgáltatások nyújtásának költségeire. Ennek tartalmaznia kell azokat a díjakat, amelyek a szolgáltatók ösztönzéséhez és a megfelelő beruházás elősegítéséhez szükségesek.

  17. UITP ajánlás II. • Minden lehetséges finanszírozási forrást igénybe kell venni. Az olyan finanszírozási források, mint például a torlódási díj felszámolása, amely személyautók használatának mellőzésére ösztönöz, különösen ajánlottak. • Az üzemi költségek támogatására a munkáltatók által fizetett adók preferáltak viszonylagos stabilitásuk miatt.

  18. UITP – Transzperencia és gazdálkodás • A szolgáltatók és a hivatalos szervek közötti kapcsolatok szerződésbe foglalása • Tartalékalapok a szolgáltatók ösztönzésére és a szerződések módosítására, hogy a szolgáltatók hatáskörein kívül eső költségek változásai fedezve legyenek. • Intézkedések (pl.:benchmarking), amelyek bizonyítják, hogy a pénzért a megfelelő értéket kapják.

  19. „Tiszta elvek a gyakorlatban”

  20. Következtetés • A nemzeti szabályozások terén nagy szabadságfok • A magas egy főre jutó GDP-vel rendelkező országoknál a kedvezmények aránya általában alacsonyabb és fordítva • Az államok társadalompolitikai céljaik mellett; részben beruházási terheik csökkentése (útépítési, torlódási költségek megtakarítása), részben környezetvédelmi, egészségügyi szempontból támogatják a közösségi közlekedés használatot, és a közforgalmú közlekedésen való takarékosság érdekében szorgalmazzák a gyalogos és kerékpáros közlekedést.

  21. Igénybe vehető források: • A közszolgáltatást igénybe vevők által fizetett díj • Az egyes társadalmi csoportok számára biztosított állami árkiegészítés • A bizonyos célcsoportokat támogató gazdasági és társadalmi szervezetek hozzájárulása A források igénybe vételének feltételei: • Közvetlenül igénybe vevőjük jusson hozzá • Legyenek egyetlen adathordozó használatával elérhetők • Az adathordozó legyen a közszolgáltatások minél több területén használható A közös adathordozó használatának előnyei: • Az állam kapcsolódó rendszerei közötti elszámolás automatizálása • Az állampolgár által preferált fizetési mód általános használhatósága

  22. Javaslatok • A hazai „barokkos” szabályozás, tarifarendszer korszerűsítése • Új tarifarendszeren nyugvó tarifaközösségek létrejötte • Közlekedési szövetségek létrejötte: • Integrált jegyrendszer • Közlekedési módok összehangolása (intermodalitás) • Szolgáltatások egységes megjelenése (image, design) • P+R parkolók menedzselése • Közlekedési tervek az önkormányzatok, régiók, kormányzat számára

  23. Köszönöm a figyelmet!www.kti.hu

More Related