1 / 87

Animáció

Animáció. Szakirodalom. Bokor Béla – Koltai Dénes (1995): Szociokulturális animáció JPTE, Pécs Claus Finger-Váczy Sándor (2002): Az animáció alapjai. KJF, Székesfehérvár. Claus Finger-Váczy Sándor (2003): Animáció - A szabadság iskolája. KJF, Székesfehérvár.

revelin
Download Presentation

Animáció

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Animáció

  2. Szakirodalom • Bokor Béla – Koltai Dénes (1995): Szociokulturális animáció JPTE, Pécs • Claus Finger-Váczy Sándor (2002): Az animáció alapjai. KJF, Székesfehérvár. • Claus Finger-Váczy Sándor (2003): Animáció - A szabadság iskolája. KJF, Székesfehérvár. • Grosz Pálma-Váczy Sándor (2003): Gyerek animáció. KJF, Székesfehérvár. • Pusztai Gabriella-Váczy Sándor (2002): Esti animáció. KJF, Székesfehérvár • Csider Sándor (2000) :Kulturális animáció 1-2. kötet. Jegyzet. BDTF • Csider Sándor (1997) :Játékalbum. Animációs játékok-drámajátékok vezetése NYTF, Nyíregyháza • Magyar Márton (2003):Turisztikai animáció BGF Bp. • Kollarik Amália: Animáció a turizmusban. • Barabás Zsolt (2002): Sport animáció. KJF, Székesfehérvár.

  3. Szakirodalom • Müller A. (2004): A wellness turizmus játékos - sportos programjainak összehasonlító elemzése Hazánk, Németország és Ausztria vonatkozásában. In: IV. Országos Neveléstudományi Konferencia kiadványkötete. Bp., MTA. 2004. okt. 20-22., 93.p. • Müller A. - Könyves E. (2004): Az animáció szerepe és jelentősége a wellness turizmusban. 34. Mozgásbiológiai konferencia, Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, Bp, 2004. dec. 2-3 • Müller A. - Könyves E. - Szabó R.:(2005): A wellnessturizmus sokszínű kínálatának bemutatása In: Iskolai testnevelés és sport. 27. szám. 2005. jún. 29-34.p. • Müller A. - Könyves E. (2004): A wellness turizmus játékos - sportos programjainak összehasonlító elemzése Hazánk, Németország és Ausztria vonatkozásában. In (Kalokagathia, megjelenés alatt a cikk.) • Könyves Erika: A falusi vendégfogadás főbb jellemzői Jász-Nagykun-Szolnok megyében. In Lovász Sándor – Székely Péter (szerk): A Szolnoki Főiskola Tudományos Közleményei. Economica II. Szolnok, 2000. Szolnoki Főiskola, 6.p. • Könyves Erika – Müller Anetta: Szabadidős programok a falusi turizmusban. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó. Budapest, 2001. 3-152.p. • Bögréné Könyves Erika: Szórakoztatási lehetőségek. In Zoltai Márta (szerk.): A falusi turizmus. Távoktatási tankönyv. Budapest, 1994. MTV OPÁL, 5-24.p. /Vendégvárók, 19-20./

  4. Téma választási lehetőségek • 1. A wellness, mint animációs lehetőség. • 2. Élményfürdők, élményparkok animációs lehetőségei. • 3. Népi hagyományok és játékok animációja. • 4. Egy kiválasztott szálloda animációs, szórakoztató lehetőségeinek elemzése. • 5. Borvidék és animáció, külső program, mint szórakoztató ajánlat. • 6. Gasztronómia és animáció, szórakozás és élmény. • 7. Animációs program lehetőségei a fizikai rekreáció eszközeivel. • 8. Turisztikai animáció. • 9. Szabadon választott téma.

  5. Társadalmi helyzetkép • A WHO 2001. évi világjelentésének témája a lelki egészség volt. • Elsősorban a fiatal népességben a mentális megbetegedések és zavarok rendkívül gyakoriak világszerte • Amely kihat a közvetlen munkaképességre és az életminőségre. • Világszerte 450 millióra becsülik a mentális betegek számát: • 70 millió alkoholfüggőségben, • 24 millió skizofréniában szenved. • 10-20 millió öngyilkosságból 1 millióan meghalnak

  6. Társadalmi helyzetkép • WHO előrejelzés: • A XXI. Század vezető egészségügyi problémája a pszichiátriai, pszichológiai megbetegedések lesznek, • a depresszió és következményei. • A 15-44 éves korosztályban a depresszió járul hozzá a betegségek okozta veszteségekhez. • Az összes 30%-a származik a lelki egészség zavaraiból. • Ez ötször nagyobb mint a szív-érrendszeri, • hét és félszer több,mint a daganatos megbetegedések

  7. A depressziós tünetegyüttes gyakorisága a 16 évesnél idősebb magyar népesség körében a Beck-depresszióskála szerint

  8. A kezeletlen szorongás, depresszió összefüggései az önkárosító magatartásformákkal • A kezeletlen szorongás legfontosabb következményei: • a fokozott és krónikus alkoholfogyasztás • a dohányzás • a drogproblémák • másodlagos depresszió • az öngyilkosság • a munkaképesség nagyfokú csökkenése

  9. A kezeletlen szorongás, depresszió összefüggései az önkárosító magatartásformákkal • A mentőhívások 5-20%-ban szorongásos roham, pánikszindróma miatt történik. • A hívások 50%-a ismételt hívás. • A betegek 43%-a rendszeresen hívta ki korábban az ügyeletet. • 26%-nál történt teljes belgyógyászati kivizsgálás, ahol szervi elváltozást nem állapítottak meg.

  10. Öngyilkossági magatartás • 1988 óta Magyarországon jelentősen csökkent az öngyilkosságok aránya: • 40,3 százezrelék (1988) • 33,7 (1996) • 32,6 (2000) • 29,1 (2001) • Nemzetközi összehasonlításban ez még mindig igen magas arány.

  11. Öngyilkossági magatartás • 21,7%-ának vannak öngyilkossági gondolatai • 4,0% kísérelt meg öngyilkosságot élete során • 2,6% számolt be olyan öngyilkossági kísérletről,amely miatt orvosi kezelés történt • 1,1% két vagy több öngyilkossági kísérlete volt élete során • A legfontosabb szociális tényező a munkanélküliség volt. (1995-ös felmérés)

  12. Az animáció definiálása • Az animáció szó latin eredetű, alapja az „animo” szó, amelynek jelentései: • éltet, elevenít, élővé tesz, valakit bizonyos érzéssel vagy hangulattal tölt el, hangol, felhangol, lelkesít, feltüzel. • Animálni = lelket, szellemet tölteni egy közösségbe, egy társadalomba, mozgást, aktivitást idézve elő. Animálni annyit tesz, mint életet adni egy csoportnak, lehetővé téve, hogy értékelje, fejlessze, kiteljesítse önmagát. Az animáció megkönnyíti az egyének, illetve csoportok közötti kölcsönös megértést. Segíti az egyéni és csoportos önkifejezést, cselekvési szándékot, kreativitást.

  13. A rendezvény animáció • A rendezvény animáció kereskedelmi szálláshelyeken, szabadidő-centrumokban, sport-létesítményekben, faluházakban és egyéb idegenforgalmi helyszíneken megvalósuló szolgáltatás, amelynek célja a vendégeknek maradandó élményt nyújtani emberek közötti kapcsolatok kiépítésén és játékos programok lebonyolításán keresztül. Ennek érdekében a közös tevékenységre való ösztönzést, bíztatást, felhívást, ráhangolást tűzi ki elsődleges feladatául. • A rendezvény animációt megteremtő alkalmazott az animátor vagy játékmester, „az az életvidám, szellemes, szívélyes és ötletekben gazdag személy, aki jellemzően az üdülőfalvakban, a klubüdülőkben, a kempingekben, a szállodákban… gondoskodik a vendégek… jó hangulatáról. Segíti a közösségek, a csoportok és az egyének szabadidejének tartalmas eltöltését, a hasznos, értelmes és szórakoztató sport- és kulturális programok tervezését és megvalósítását.”

  14. Érték és nevelési érték • A nevelés lényege az értékközvetítés vagy értékteremtés. • Milyen értékeket teremtünk illetve közvetítünk? • Mik a törvényszerűségek, eljárások, amelyek az értékteremtésben szerepet játszanak? • A bizonytalanság az értékek tekintetében, az értékzavar a nevelés elméletének és gyakorlatának visszatérő sajátossága!

  15. Konstruktív életvezetés mint nevelési érték • A konstruktív életvezetés alatt olyan életvitelt értünk, amely szociálisan értékes, de egyénileg is eredményes. • Megfelel az értékkel kapcsolatos kettős kritériumnak: közösségfejlesztő jellegű, de az egyén fejlődését is elősegíti (önfejlesztő). • A pedagógiai tevékenység által kialakított konstruktív életvezetés az egyik legfontosabb emberi érték. • Ennek ellenkezője a destruktív életvezetés.

  16. Konstruktív életvezetés • Két funkcionális komponense: • Közösségfejlesztő vagy morális • Az önfejlesztő,tehát az életvezetés sikerét biztosító összetevő • Mindkét komponens fejlesztése elengedhetetlen

  17. Konstruktív életvezetés • Egyoldalú életvezetésre felkészítés esetén • Közösségfejlesztő • Értékes, morális, altruisztikus beállítódás • Életvezetési kudarcok, egzisztenciális zavarok • Önérvényesítő • Egoisztikus beállítódás megerősítése, • Interperszonáls és szociális konfliktusok

  18. Konstruktív életvezetés értelmezése az EU-ban Az EU emberkép modellje • Dánia: tanulni vágyás,kultúrák megismerése • Németo.: esélyegyenlőség, tolerancia • Görögo.: erkölcsi, vallási, humanitárius értékek • Spanyolo.: a szolidaritás, másság tisztelete • Finno.: személyiségfejlesztés, együttműködésre nevelés

  19. Konstruktív életvezetés értelmezése az EU-ban • Az uniós társadalom elvárásainak megfelelő ember szocio-morális vonatkozásban: • altruisztikus • munkára orientált • kooperatív • toleráns • önérvényesítés tekintetében: • önképzésre motivált • adottságait gondozó • fejlesztő • alkalmazkodó • gyakorlatias • konvertábilis

  20. Konstruktív életvezetés értelmezése az EU-ban A konstruktív életvezetésű személyiség további operacionalizálása: • A konstruktív életvezetésű emberkép egy konstruktív magatartás- és tevékenység repertoárban tárgyiasul és nyilvánul meg. • Az egyéni életvezetést (életvitelt) attól függően értékeljük,hogy az illető mit tesz, mit alkot vagy mit követ el, vagyis magatartása és tevékenysége alapján.

  21. Magatartásformálás a nevelésben • Az ösztönös nevelés szintje • A szociális tanulás instrumentális kondicionálással • A konstruktív megnyilvánulásokat elismeri • A destruktív megnyilvánulásokat szankcionálja • A tudatos nevelés szintje • A szelektív hatásrendszer működtetésével • Alacsonyabb hatásfokkal • Jó hatásfokkal (felkészítés): • magasrendű szociális funkciók ellátására, • meghatározott minőségű társadalmi aktivitásra

  22. A morális magatartás- és tevékenységformák kialakítása • Szellemi, fizikai vagy közéleti munka • Értékóvó magatartás (a közösség): • Szellemi • Kulturális • Természeti • Segítőkészség vagy karitativitás • Toleráns magatartás • Fegyelmezettség

  23. Az önfejlesztő magatartás- és tevékenységformák megerősítése • Intellektuális művelődési tevékenység • A tanulás megszerettetése • Az élethosszig tartó tanulás • Esztétikai tevékenység • Önmagára irányuló • Személyi kapcsolatok, a sikeresség feltétele • A környezetére irányuló • A környezet esztétikuma vonzó hatású • Az egészséges életmód normáit követő magatartás • Mozgásos programok • Higiénia

  24. Az animáció fajtái • Az animáció kialakulásában 3-féle vonulat különíthető el: • filmes és számítástechnikai animáció: • filmes iparban megjelent animáció: az élettelen rajzokból álló képsorozatokat keltik életre, a kamera megfelelő gyorsaságú mozgatásával (pl. rajzfilm) • animáció a számtech. területén: itt olyan rövid mozgó képsorról beszélünk, amely az interneten max. 10-20 mp-es, és egyszerű képekből, legtöbbször rajzokból áll.

  25. Az animáció fajtái • szociokulturális animáció: • A szociokulturális animáció olyan stabilizációs technika, amelyet a különböző társadalmi testületek, szervezetek, egyesületek keretében alkalmaznak, s amelynek legfőbb célja az állam szociális destabilizációs tényezőinek felszínre hozása, és közösségi körülmények közötti szakszerű alkalmazása. • Célja a szociális segítés illetve a kultúra közvetítés és művelődés. • Az animáció ellátja a krízishelyzetbe kerültek, valamint a tartósan hátrányos helyzetűek fejlesztését, stabilizációját. Ez azt jelenti, hogy a gazdagság és szegénység, a munkavállalók és munkanélküliek, a fiatalok és öregek, az alternatívok, deviánsak és a jól szocializáltak, valamint a fogyatékosok és az egészségesek között húzódó alapellentéteket (esélytelenség) megpróbálja feloldani.

  26. Az animáció fajtái • A rendezvény animáció: • kereskedelmi szálláshelyeken, szabadidő-centrumokban, sport-létesítményekben, faluházakban és egyéb idegenforgalmi helyszíneken megvalósuló szolgáltatás, • célja a vendégeknek maradandó élményt nyújtani emberek közötti kapcsolatok kiépítésén és játékos programok lebonyolításán keresztül, • közös tevékenységre való ösztönzést, bíztatást, felhívást, ráhangolást tűzi ki elsődleges feladatául.

  27. A szociokulturális animáció • Alapfogalmak: - szocializáció - nevelés - művelődés • A teljes, a kifejlett emberi-társadalmi létezésben, emberi ténykedésben a „szerves egész” mindegyik alkotóeleme fontos, jelentős, értékes, nélkülözhetetlen. • Az ember formáló tényezők magát az emberi életet alakítják, ami egy komplexum, sajátszerű komponensekkel, dimenziókkal, funkciókkal. Ezek elsajátítása differenciáltan történik meg.

  28. A szocializáció • A társadalomba való beilleszkedés folyamata. • Mai „kultúrfokon” csak a szocializáció útján lehetetlen. • Szakszerű, tudatos, tervezett, rendszeres előkészítés szükséges. • A mai ember nem „belenő” a társadalomba, hanem „bevezetik” őt abba. • Van egy szociokulturális meghatározottság. • A közvetlen környezet statikus fogalom,ennek dinamikája a mindennapi élet • A közvetlen környezetben lezajló mindennapi élethez kötött folyamat. Funkciója az egyén mindennapi életképességének a kialakítása.

  29. A nevelés • Abban különbözik a szocializációtól, hogy nem spontán, véletlen, hanem tudatosan vezetett, társadalmilag szabályozott és nem az egyed, hanem a társadalom fenntartásához szükséges képességek elsajátítása az elsőrendű feladat. • A képességek fejlesztése nem csoport, hanem társadalomérdekű tevékenység. • A szubjektum (cselekvő egyén) társadalmilag szükséges értékteremtő képességeinek intenzív fejlesztését szolgálja. • A társadalmilag szükséges tevékenységeket pedagógiailag megszervezett módon építi be a saját rendszerébe. • Cél az egyén társadalmi cselekvőképességének fejlesztése.

  30. A művelődés • Abban különbözik a szocializációtól, hogy nem tapasztalati, hanem tudatos – külön erőfeszítést igénylő elsajátítás. • A neveléstől különbözik, hogy nem kötelező, hanem önkéntes tevékenység. • Az általános műveltségnek - az egyéni érdeklődés által meghatározott irányban való - öntevékeny továbbépítése. • A művelődés terjedelmét, irányát és szintjét az egyén érdeklődése szabályozza.

  31. Egymásra épülve • A szocializáció elsősorban az egyed, a nevelés elsősorban a társadalom, a művelődés elsősorban az egyéni műveltség reprodukcióját szolgálja. • A művelődés feltételezi a képességek iskolázottságának egy minimumát, a képességek iskolázása feltételezi az egyén mindennapi életképességének - szocializáltságának – egy minimumát. • Mindegyiknek van valamely hozzárendelt intézménye: család, iskola, műv. intézmények.

  32. Rendezvény animáció • A rendezvény animációt megteremtő alkalmazott az animátor vagy játékmester, • „az az életvidám, szellemes, szívélyes és ötletekben gazdag személy, aki jellemzően • az üdülőfalvakban, a klubüdülőkben, a kempingekben, a szállodákban… • gondoskodik a vendégek… jó hangulatáról, • segíti a közösségek, a csoportok és az egyének szabadidejének tartalmas eltöltését, a hasznos, értelmes és szórakoztató sport és kulturális programok tervezését és megvalósítását.”

  33. Rendezvény animáció • A rendezvény animáció lényege: • feloldja a szabadidejével bánni nem tudó emberek gátlásait • összehozza az azonos érdeklődési körű embereket • lehetőséget biztosít a megszokottól eltérő kikapcsolódásra a családok, párok és egyedülállók részére egyaránt.

  34. Célok, tevékenységi körök, közös jellemzők • Az animációs munka céljai: • Minden embernek lehetőséget ad arra, hogy felfedezze önmagát, a csoport és a társadalom munkájában részt vegyen. • Segíti a különböző körülméynek között élő emberek egymás mellett éléséből adódó kapcsolatokat, egymás értékeit, véleményeit, szokásait elfogadva és tiszteletben tartva • Lehetőséget teremt mindenkinek, hogy elhelyezze önmagát, kibontakozhasson. • Területei, tevékenységi körei: • művészetek: irodalom, film, festés stb • tudományos tevékenységek: önképzés, konferenciák… • társas élet: bálok, szomszédok, egyesületek…. • test-kultúra: sport, horgászat, természetjárás….. • gyakorlati tevékenység: kertészkedés, barkácsolás… • A szocio kulturális animációs területek közös jellemzői: • munkaidőn kívüli nevelő jellegű tevékenység • az emberek szükségletei, szórakozási igényük alapján alakul • önkéntes részvételt feltételez • nyitott tevékenységek, tehát bárki csatlakozhat hozzá • általában csoportos keretek között zajlik • általában animátor segédkezik ezek lebonyolításában

  35. A szocio-edukatív animáció • Animálni annyit jelent, mint életet adni egy csoportnak, lehetővé téve, hogy értékelje, fejlessze, kiteljesítse önmagát. • Egy közösségen belül: - hovatartozásunk megtalálása, - az identifikáció megkönnyítése, - a találkozás, a beszéd, a megértés, a kölcsönösség, a társ. beilleszkedés szükségletének felébresztése, fejlesztése, - a csoportos önkifejezés, cselekvési szándék, kreativitás elősegítése, - a belülről fakadó aktivitás előidézése.

  36. A szociokultúrális animáció • Művészeti (irodalom, film, festészet, stb.) • Tudományos (önképzés, konferenciák, sajtó) • Társas élet (családi élet, ünnepek, bálok, egyesületek) • Testkultúra (sport, természetjárás, horgászat) • Gyakorlati tevékenység (kertészkedés, barkácsolás)

  37. A szociokultúrális animáció • Nevelő jellegű tevékenység a munkaidőn kívül. • Megfelel az emberek kezdeményező kedvének, szükségleteinek, szórakozási igényeinek. • Önkéntes részvételen alapul. • Nyitott, bárki részt vehet rajta. • Elvileg nem támaszt előzetes követelményeket. • Általában csoportban valósul meg, sokoldalú lehetőségeket kínáló intézményekben. • Általában animátor segítségével.

  38. Az animátor személye • Hogyan jellemezhető a munkája? • Mi a szerepe a közösségben? • Milyen magatartást, szemléleti-cselekvési koncepciót testesít meg?

  39. Az animátor személye, tevékenysége • Az egyének és csoportok fejlődésének az ügyvivője. • Tevékenységet, aktivitást keltsen életre. • Fejlesszen továbbnevelő célzattal a kultúra és a sport területén. • A tevékenység az egész lakossághoz szól a minél teljesebb folyamatos művelődés (önművelés) felé nyit.

  40. Az animátor személye, tevékenysége • Segít az embereknek megérteni a társadalom mechanizmusát, az újrateremteni úgy, hogy az emberek maguk vállaljanak felelősséget benne. • Szenzibilizálja a csoportot a fejlődés perspektívái iránt, a jobb teljesebb élet a társadalomban való szocializáció, a közösségi szelem és az egyén tisztelete iránt. • A csoport meg tudja határozni céljait, és meg tudja választani a legmegfelelőbb eszközöket azok eléréséhez.

  41. A non-direktív irányítás • Az animátor tagja a csoportnak sajátos egyedi stílusban. • Feladja privilegizált vezető szerepét, melyben minden tőle függne, nem kívánja helyzetét arra felhasználni, hogy saját nézőpontját, értékrendjét és céljait erőltesse rá a csoportra. • Segítse a csoporton belül: • megvilágosodást (helyzet, probléma) • objektivitás realitás) • alkalmazkodóképességet (élet és egyén igazodása) • kreativitást (állandó megújulás)

  42. A non-direktív irányítás • Nem a vezető hiányát jelenti vagy a beavatkozás kiküszöbölését. • Inkább tartózkodó magatartás, tiszteletadás a mások személyisége iránt. • Minden olyan manőver visszautasítása, amely más gondolkodásmódot vagy életmódot akar az egyénre vagy csoportra kényszeríteni.

  43. Ami nem az animátor • Nem élharcos (aki vezeti a csoportot) • Nem helyi ügyintéző (v.mi hatalom szolgálatában) • Nem szent mártír (nagylelkűen feláldoz) • Nem túlbuzgó (aktivista) • Nem elvont idealista (népboldogító) • DE! • Nem lehet közömbös, sem színtelen. • Kell, hogy legyen elkötelezettsége, személyes állásfoglalása.

  44. A rendezvény animáció története • Az 1950es évek közepéig az emberek olyan helyeken töltötték a szabadságukat, amelyek a tömegturizmust szolgálták ki. Olaszországban pl, Rimini és környéke kilómétereken át elnyúló, széles homokos stranddal és a szórakozóhelyek ( diszkók, bárok, játéktermek, sport- és kultúrlétesítmények) százaival várta és fogadta a kikapcsolódni, a pihenni vágyó vendégeket. Idővel azonban a vendégek egyre inkább keresték az olyan üdülőhelyeket, ahol színvonalas szolgáltatásokat, nyugalmat és kényelmet kínálnak. • A tömegturizmus negatívuma, hogy nincs házigazda-vendég kapcsolat illetve a nyaralók között is felszínes a kapcsolat, vagy ki sem alakulnak az interakciók. Erre a problémára jelent megnyugtató és minden igényt kielégítő választ a turisztikai animáció.

  45. A rendezvény animáció története • Az első animátorok Franciaországban kezdtek el tevékenykedni egy új üdülési forma beindításával, amelynek lényege az volt, hogy a vendégek mellé diákokat is hívtak abból a célból, hogy a vendégeket szórakoztassák. A turistafalvakkal párhuzamosan született meg a turisztikai animátor, aki felelős pl. a vendégek szabadidejének megszervezéséért, egymással való ismerkedésük elősegítéséért. Viszonylag elismert és keresett szakemberei, bázisai, a falun belüli élet „ szívélyes szervezői”.Ilyen volt a Club Mediterranée 1950-ben, amely mára a világon az első számú klubüdültetővé vált – mond az egyes kínált animációs, szabadidő-eltöltést segítő programokat vizsgálva, mind azok professzionalitását tekintve. • Egyéb híres klubok: Robinson, Aquaris, Fram, Club Aldiana • A legtöbb animációs szolgáltatással rendelkező szálloda Tunéziában, Törökországban, Görögországban és Olaszországban található. Hazánkban először a Club Tihany kialakítása történt 1987-ben. Ezt a filozófiát követve további szálláshelyek is létrehozták saját animációs szolgáltatás-bázisukat, főként a nyári turistaszezonra koncentrálva.

  46. Az (rendezvény) animáció típusai • Rekreációs animáció A felfokozott életritmusnak, a stressznek, a mozgásszegény életmódnak köszönhetően – szellemileg és fizikailag egyaránt –fáradt ember energiáinak újratermelését, felfrissítését célozza meg. • rekreációs parkok • élményfürdők • Animáció az egészségmegőrzés jegyében • gyógyturizmus • sportanimáció • Animáció a lelki kondicionálás jegyében • thai-chi • jóga • meditáció • autogén tréning • Kulturális animáció • múzeumok, kastélyok animációja • Látvány animáció • természetjárás (nemzeti parkok, sivatagok, lakatlan szigetek) • Gasztronómiai animáció • borkóstoló • főzőtanfolyam • gasztronómiai fesztiválok • A tipikus szórakozások animációja • presztízs jellegű animáció (sarki expedíció) • kaland animáció (katasztrófa turizmus, túlélő túrák)

  47. Az animáció csoportosítása a szabadidős tevékenység jellege szerint • Mozgás, sport • helyszín szerint ez lehet szabadban (íjászat, strandröplabda) vagy házon belül (fitness) • életkor szerint gyermekek tevékenységei (számháború, bújócska), felnőttek tevékenységei (lovaglás, sziklamászás, jet-ski) • Társas tevékenységek • gyermekeknek: jelmezbál, kis kertész program • felnőtteknek: casinó, kvíz-műsorok • családoknak: társasjáték, piknik • Hobbi és kreatív tevékenységek • gyurmázás, üvegfestés, fényképezés, lufi hajtogatás • Művelődés, felfedezés • gyermekeknek: bábszínház, erdei iskola • felnőtteknek: olvasói estek, pódiumbeszélgetések • családoknak: óriás játékok, múzeumlátogatás • Kaland • gyermekeknek: kincskeresés, arcfestés • felnőtteknek: szabadban éjszakázás, ejtőernyőzés, dzsip-túra • Pihenés, nyugalom • gyermekeknek: szieszta, mesedélután> • felnőtteknek: thai-csi, kisebb gyalogtúrák • családoknak: templom látogatás orgona koncerttel

More Related