PÁRTOK, PÁRTRENDSZEREK

1. PÁRTOK, PÁRTRENDSZEREK • Párt eredete= pars (rész)- a társadalomban elkülönült csoport • Nálunk „pártoskodás” = negatív • Ma: a politikai rendszer intézményes összetevőihez tartozik • Politikai párt= társadalmi szervezet, mely az egyesülési és gyülekezési jog alapján szerveződhet

2. PÁRTOK, PÁRTRENDSZEREK • A politikai párt az a szervezet, amely megjeleníti a társadalmi érdektagoltságot és ezeket az érdekeket a hatalmi döntések tárgyává teszi • Cél: a hatalom és ezzel az állami intézmények feletti irányítás

3. PártokPártok típusai R. Michels • protopártok – előpártok,elitpártok (nincs pártszervezet, nincs ideológia) • szervezett pártok (nincs ideológiájuk, de programjuk igen) • tömegpártok (XX. sz.)

4. : Max Weber • 1. szakasz: honorácior pártok (összekötő kapocs a patronázs- a kölcsönös ellenszolgáltatás) • 2. szakasz: elvpártok (nézetazonosság alapján)

5. Tömegpártok megjelenési formái • világnézeti párt • osztálypárt (munkásmozgalomból indul ki) • érdekpárt (érdek alapján alakul) • regionális (helyi szerveződések, pl. városvédők; a város önkormányzatába bejuthatnak) • néppárt (több, mint tömegpárt; mindenkit meg akar szólítani; van egy karizmatikus vezetője) Európában a nagy pártok néppártok • totalitáriusok (demokráciába nem illeszthetők)

6. A pártok általános vonásai(9 jellemző) 1. szerveződés • hol nem lehet? – állami intézményekben, munkahelyeken • ki nem lehet? – bíró, ügyész, rendőr ügyvédeknél nincs kikötés • működési terület: Parlament, helyi önkormányzatok

7. 2. nincsenek közhatalmi jogosítványaik • politikai szankciókat nem alkalmazhatnak 3. önkéntesen szerveződnek • a belépés kritériuma: értsen egyet az irányvonallal, az eszmékkel

8. 4. tevékenység/működés szabályozása • tiltó rendszer: a párt nem alapíthat céget, pénzt nem mozgathat, titkos adományokat nem fogadhat el • /bár nem vallják be, de működik a titkos adományozás (pl. Fidesz-, illetve MSZP-közeli cégek); vannak olyan cégek, akik több, vagy minden pártot támogatnak/

9. 5.minden pártnak van programja, ideológiája, értékrendje 6. jelöltek kiválasztása, kiképzése 7. pártstruktúra

10. Pártstruktúra • élén a vezető áll – elnök • alatta: alelnökség, kongresszus, konferencia, országos nagygyűlés (ez választja meg az összes képviselőt, fogadja el a programokat; a helyi szervezetek delegáltjai alkotják) • ha a pártnak erős vezetése van, akkor csak kis szerepet játszik (ld. Fidesz)

11. apparátus – fizetett, országos és helyi • tanácsadók (nem muszáj belépniük a pártba) • tagok • pártfrakció (függetlenedhet a párttól, a párt akaratát közvetíti a parlamentben) 8. stabilitás (pl. a Centrum párt túl gyenge volt → feloszlott) 9. cél: a hatalom

12. A pártok funkciói • harc a hatalomért (harc a választókért → választási csalás, az alsóbb néprétegek manipulálása) • mobilizáció, toborzás (kit kell? – szimpatizánsokat, szakértőket, hivatásos politikusokat) • érdekek artikulációja, integrációja (az érdekeket fel kell tárni, összegyűjteni és integrálni → ebből lesz a pártprogram

13. közvetítő (az alrendszerek felé kell közvetíteni, oda-vissza csatolás) • döntés (törvényjavaslat-készítés → vitázás → döntés) • kormányzati • ellenzéki • választó (jelölteket keresek, állítok, készítek fel)

14. közvéleményt befolyásoló (médiával való viszony → SZDSZ, MSZP, Fidesz) • szocializációs (a pártok hatnak a kultúrára) • nemzetközi

15. Pártrendszerek pártrendszer = politikai pártok összessége M. Duverger • erős párt (erős parlamenti képviselet, lehetősége van hatalomhoz jutni) • közepes párt (van parlamenti lehetősége, de csak koalícióban tud hatalmat szerezni) • gyenge párt (éppen bekerül a Parlamentbe, már ha egyáltalán bekerül)

16. A pártrendszert meghatározó tényezők • kultúra, tradíciók • társadalmi struktúra • politikai tagoltság (pártosodási hajlam) • hatalmi szerkezet (két- vagy többpólusú) • állam-/uralmi forma (monarchia vagy köztársaság; Magyarország: parlamenti, egykamarás) • egységállam/szövetségi állam (Németországban pl. van tartományi parlament)

17. Pártrendszerek típusai • M. Duverger • Kétpártrendszer • Többpártrendszer (3-6) • sokpártrendszer szervezettség szerint: • lazán (liberális) • közepesen (szocialista, konzervatív) • erősen (radikális)

18. koncentráltság alapján: • merev kétpártrendszer (pl. Anglia) • rugalmas kétpártrendszer (pl. USA) • többpártrendszer (áltöbbpárt, vagy valódi) polarizáltság alapján – Sartori: • versengő • nem versengő (totális-, autoriter-, pragmatikus egypárt)

19. Versengő: • kétpártrendszer • predomináns többpártrendszer (több párt van, de huzamosabb ideig vannak hatalmon) • mérsékelt többpártrendszer (több párt, de két pólus) • polarizált többpártrendszer

20. Választási rendszer szerint: • Duverger • „angol” egyfordulós egyéni („orhossz”) = 2 párt • küszöb nélküli egyfordulós egyéni, vagy listás (sok párt is bekerülhet) • kétfordulós listás, egyéni küszöbös (négy vagy öt párt → mérsékelt többpártrendszer