Jól-lét deficit a magyarországi szocialista újvárosokban (Kazincbarcika, Komló, Ózd)

1. Jól-lét deficit a magyarországi szocialista újvárosokban(Kazincbarcika, Komló, Ózd) Halász Levente Ph.D hallgató Társadalmi konfliktusok – Társadalmi jól-lét és biztonság – Versenyképesség és társadalmi fejlődés (TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069)

2. Szocialista (ipar)városok: Ajka, Dunaújváros, Kazincbarcika, Komló, Martfű, Tatabánya, Tiszaújváros, Várpalota (Beluszky) • Ajka, Bátonyterenye, Dunaújváros, Kazincbarcika, Komló, Martfű, Oroszlány, Ózd, Paks, Salgótarján, Százhalombatta, Tatabánya, Tiszaújváros, Várpalota (Beluszky) • Bizonyosan szocialista város: Ajka, Dunaújváros, Kazincbarcika, Komló, Oroszlány, Százhalombatta, Tiszaújváros és Várpalota (Beluszky) • Ajka, Dunaújváros, Kazincbarcika, Komló, Oroszlány, Ózd, Salgótarján, Százhalombatta, Tatabánya, Tiszaújváros és Várpalota (Germuska) • Ajka, Dunaújváros, Kazincbarcika, Komló, Oroszlány, Ózd, Paks, Százhalombatta, Tatabánya, Tiszaújváros és Várpalota (Szirmai) Szocialista (új)városok/iparvárosok

3. Gazdaságpolitika kiemelt települései, redisztribúció kedvezményezettjei, létrehozás mögött centralizációs szándék; • Urbanizálatlan térségek ipari fejlesztése monofunkciós iparvárosokkal; • Iparban foglalkoztatottak túlsúlya (60% körül); • Hiányoznak vagy jelentéktelenek a városi tradíciók, területileg és társadalmilag integrálatlanok, hiányzik a városközpontjuk, többségük újonnan létesített város; • A régi városok átlagát többszörösen felülmúló népességnövekedés jellemezte, magas volt a fiatalkorú népesség aránya; (Germuska, 2000) Szocialista újvárosok 5 fő jellemvonása

4. Magyar szocialista újvárosok népességszám-alakulása (1990-2013) Adatok forrása: ksh.hu

5. -23% -20% -21% Lakosságcsere látszólag elfedi a súlyos népességszám-csökkenést. Lakosságszám a „hőskorban”, 1980-ban Ózd: 48500 lakos (-30%) Kazincbarcika: 37000 lakos (-27%) Komló: 34000 lakos (-30%) Adatok forrása: ksh.hu/nepszamlalas

6. Adatok forrása: ksh.hu/nepszamlalas

7. Népesedési folyamatot kétirányú mozgás jellemzi: „őslakosok” között tényleges szaporodás csökkent. Cigányok aránya exponenciálisan nő. Népesség drasztikus csökkenése ezáltal pótlódott. Lakossági struktúra részben megváltozott, kicserélődött. (hvg.hu) Komló: Legsúlyosabb demográfiai válság: 18-60 év közöttiek legkisebb arányban Adatok forrása: ksh.hu/nepszamlalas

8. Legrosszabb helyzet: Ózd, Komló (munkásváros-attitűd megmaradt) Kazincbarcika: Vegyipar nagyszámú magasan kvalifikált dolgozót foglalkoztat. Adatok forrása: ksh.hu/nepszamlalas

9. Adatok forrása: ksh.hu/nepszamlalas

10. tankonyvtar.hu

11. polgariszemle.hu

12. Vati.hu

13. www.terport.hu

14. Ózd: 1949: 2000 cigány (24000 lakos), 2013: 13400 cigány (34000 lakos) (13-14%) Adatok forrása: ksh.hu/helysegnevtar

15. Szegregátumok száma: Ózd: 11 db (7000 fő) Kazincbarcika: 2 db (1600 fő) Komló: 2 db (1100 fő) Hetivalasz.hu

16. 160 évig magyar nehézipar egyik legfontosabb városa • Kohó max. foglalkoztatottainak száma: 13400 fő (közvetve: 27000 fő)Kétgyermekes családmodellel számolva 50000 főt volt képes „ellátni”. 1981: 48500 lakos (jóslat: 70000-es nagyváros) • 1992: Acélgyártás megszűnik • 1995: Rehabilitációs jelleggel • ipari park létrehozása (pl. német miniacélmű, • betonacélgyártás) • Újvárosokat sújtó szerkezeti válság itt a legerőteljesebb. Ózd

17. Ózdi Kohászati Üzemek 1989 2013 Googlemaps.com

18. „Házlopások”: 1990 óta 700 házat bontottak el illegálisan. Jelenleg az 1014 darabos önk. lakásállomány 34 házát bontják (óvoda kerítését is) (hvg.hu) • Országban lakosságra vetítve itt a legmagasabb a gettósodás mértéke. • 20 év múlva cigányság abszolút többségbe fog kerülni • „Tűzoltás-jelleg”: Egykori Törzsgyár helyén Nemzeti Kulturális Dokumentációs Logisztikai Központjának építése (ipari műemlékek védelemét figyelembe véve!) 3-400 munkahely • Trendek alapján társadalmi-, demográfiai-, gazdasági válság folyamatosan súlyosbodik az egész térségben (összefüggő tömböt alkot) Hétes-telep

19. Borsodchem: 1970: 5500 dolgozó, ma 2000 fő • Berente önállósodása (IPA 2/3-ának elszívása súlyosbító hatású) • Egyre inkább Miskolc alvóvárosa. Funkcionális gyengülés • Vegyipar fennmaradása enyhíti a válságfolyamatokat, gazdasági világválság kevésbé rendítette meg. • Lakhatási integrációs program (lépcsőházanként két lakást lehet erre használni). Félő, hogy Miskolc-avasi „fészekrakó-hatás” megismétlődik. Elsőszámú helyi konfliktus. • Törekvések: KolorCity Kazincbarcika megvalósításában 2013 és 2015 között 30 kazincbarcikai lakó- és középület egy-egy homlokzata újul meg modern nagyméretű műalkotásokkal Kazincbarcika

20. Mecsekben 1753-2002 között folyt szén- és uránbányászat; • Komló-Zobákbánya: 2000-ben bezárt; • Hőskorban a bányák 110000 embernek adtak munkát; • Anno terv: 40-50000 lakosú középváros; • Leginkább izolált szocialista újváros; • Domborzati akadály hátráltatja a beruházásokat (város ingyen ad területet, felújítaná az ipari épületeket); • Pécs elő és/vagy alvóvárosává fejlődött vissza; • Demográfiai krízis; • Vájárképzés újraindítása (2014 szeptemberétől) Igény (?) felnőttképzésre is. VISZONT oktatógárda hiányzik; • Szén föld alatti elgázosításán alapuló • 50 MW-os erőmű. Komló

21. Adatok forrása: ksh.hu

22. Szociális, infrastrukturális, gazdasági, társadalmi, foglalkoztatási mutatócsoportok alapján komplex mutató képzés, majd csoportosítás. • Tömbösödés, területi autokorreláció figyelhető meg • Fejlődő: Paks, Százhalombatta, Tiszaújváros • Stagnáló: Tatabánya, Dunaújváros, Várpalota, Ajka, Oroszlány • Leszakadó: Ózd, Komló, Kazincbarcika