Kontrasztív szemlélet az anyanyelvi nevelésben és a helyesírás tanításában

1. Kontrasztív szemlélet az anyanyelvi nevelésben és a helyesírás tanításában Kralina Hoboth Katalin

2. Anyanyelvi nevelés és a dialektológia kapcsolata • az anyanyelvi nevelés célja: a köznyelv + a mindenkori beszédhelyzethez igazodó nyelvhasználat elsajátítása a nyelvjárások stigmatizálása nélkül (l. Kiss 2002a: 265–266) • anyanyelv-oktatási koncepciók: • a nyelvjárás teljes mellőzése, a köznyelv kizárólagos használata az oktatásban • az oktatásban elérendő cél a regionális köznyelv • funkcionális-szituatív kettősnyelvűségre nevelés (kontrasztív szemlélet) • a köznyelv és a nyelvjárás oktatása mint funkcionális-szituatív kötöttségű nyelvváltozat (Kiss 2001: 150)

3. a nyelvjárás megbélyegzése -) anyanyelvváltozat feladása, kisebbségi helyzetben: anyanyelv feladása • A köznyelv eredményesebb oktatási módja: kontrasztív szemlélet, kisebbségi helyzetben: két presztízsváltozat: az anyanyelvi standard + államnyelv (kétszeresen kontrasztív szemlélet) • oktatási célok kisebbségi helyzetben: az anyanyelv már ismert beszélt nyelvi regisztereinek megerősítése, a standard nyelvváltozat és a szaknyelvek elsajátítása, a másodnyelv szükséges mértékű megtanítása, az anyanyelvi dominancia elérése és megtartása (Lanstyák 1966: 11–13)

4. A nyelvjárási háttér és a helyesírás • Kiss Jenő, Boda Annamária kutatásai: helyesírási hibák vizsgálata a fogalmazások • a vizsgált hibák 34%-a a helyesírási háttérrel függ össze, főként: a rendszeresen hallott jelenségek (nem érzik nyelvjárásinak), az. ún. elsődleges nyelvjárási jelenségek előfordulása: nem számottevő (Kiss 2002c) • a szóbeli nyelvhasználat hatása az írásbelire: az írott szöveg alkotása a beszélt szövegen alapszik (Sándor 2012) • kisebbségi helyzetben: az államnyelvi helyesírási szabályok hatása

5. a „két nyelv aszimmetrikus státusbeli helyzetéből fakad, hogy … a nyelvfelejtésnek, a nyelv visszaszorulásának és leépülésének, a nyelvi eróziónak el nem hanyagolható kísérő jelensége, hogy jelentős (és valószínűleg növekvő) az anyanyelvi írástudatlanság.” (Péntek 2002: 260) • a magyar–szlovák nyelvi interferencia a helyesírásban: - intézmény- és több elemű országnevek, ill. lapcímek szlovákos helyesírása (csak az első szó nagy kezdőbetűs), - köznévi betűszók nagybetűs írásmódja, • az idézés helyesírási hibái (Lanstyák 2000: 194)

6. A kutatás • 26 diák, 175 fogalmazási dolgozat, a helyesírási hibák évfolyamok szerinti vizsgálata: csökken-e a a nyelvjárási hátterű hibák száma a 4. évfolyamra • a nyelvjárási háttérrel magyarázható hibák elkülönítése a nem nyelvjárási hátterűektől • feltételezések: 1. Az anyanyelvi nevelés hatására a 4. évfolyamban csökken a nyelvjárási hibák aránya. 2. Az elsődleges nyelvjárási jelenségek előfordulása nem jellemző. 3. A fogalmazásokban megjelenő jelenségek: a felső nyelvállású magánhangzók rövidülése, ikes igék iktelen ragozása, intervokális mássalhangzók nyúlása

7. A fogalmazásokban megfigyelhető hibák aránya I.

8. A fogalmazásokban megfigyelhető hibák aránya II.

9. A nyelvjárási hátterű hibák típusai • nem jellemző: j/ly írásában előforduló hiba (2,85%), oka: a régió nyelvjárása l-ző • A vizsgált korpuszban megjelenő hibák: - a -ban/-ben határozórag helyett -ba/-be, pl. még háromszor voltunk Horvátországba, - magánhangzók rövidülése, pl. megbizok, - magánhangzók nyúlása, pl. bíztattak, - intervokális mássalhangzók nyúlása, pl. minnél, - mássalhangzók rövidülése, pl. benszülött, - mássalhangzók nyúlása, pl. szólljon, - az ikes igék iktelen ragozása, pl. Szabadidőmben a barátaimmal … játszok., - tájszavak használata, pl. mink ’mi’, - a módjel illeszkedése feltételes mód E/1.-ben (nákozás), pl. utaznák, - á utáni asszociatív o-zás, pl. láttom,

11. A leggyakoribb hibatípusok • a magán-, ill. mássalhangzók időtartamában bekövetkező hiba, egy részüknél (inteligenciám, áprílis, futbalista, terárium, futbalpálya, komunikáció) interferenciahatás • a hosszú magán- és mássalhangzók rövidülése, • a -ba/-be ragok használata a -ban/-ben helyett, • az ikes igék iktelen ragozása.

12. Interferenciahatás • többes szám használata egyes szám helyett, pl. A szemeim kék színűek., • szenvedő szerkesztésmód, pl. barokk stílusban van felépítve, • kölcsönzés, pl. futbalpálya, polgármesternő, • a tulajdonnevek írása, pl. Szenteste, Karácsony

14. Stilisztikai hibák • szokok használata a szoktam segédige helyett, pl. szokok neki segíteni, • a határozott/határozatlan névelő hiánya, pl. Nekem a teve tetszett legjobban., • stílusbeli hiba (helytelen szóhasználat, pongyola megfogalmazás), pl. nagyon vendéglátóak voltak, • az ami használata az amely vonatkozó névmás helyett, pl. Csokis torta volt, ami mindenkinek nagyon ízlett., • hiperkorrekció, pl. közepedte, • az egyeztetés elmaradása, pl. Szeretném … tanár lenni, • az –e kérdőszócska használatával kapcsolatos hibák, pl. itt e maradhatok.

15. A hibatípusok évfolyamok szerinti megoszlása

16. Kontrasztív szemlélet • „a nyelvjárási környezetből eredő hibatípusok intenzívebb gyakoroltatást igényelnek…” (Sándor 2012: 8) • Boda Annamária interaktív táblás feladatai a közép-dunántúli–kisalföldi, ill. nyugat-dunántúli tanulók helyesírás-tanításához (Boda 2011) • köznyelvi–nyelvjárási szópárok párhuzamba állítása (beszédhelyzettől függően mindkettő helyes) • a mássalhangzó-időtartam jelentésmegkülönböztető szerepe gyakoroltatása • kétnyelvű környezetben: a két nyelv helyesírási szabályainak párhuzamba állítása

17. Feladatok (Boda Annamária és Sándor Anna példáinak felhasználásával) • Magyarázd meg a következő szavak jelentését! áru – árú halott – hallott szurok – szúrok ara –arra huzat – húzat helység – helyiség irat – írat fogja – foglya hal – hall egyelőre – egyenlőre furat – fúrat mulat – múlat – mulatt

18. Alkoss mondatot a következő szavak segítségével! iskolába – iskolában szeretjük – szeressük játszom – játszok gombjuk – gomblyuk tanítjuk – tanítsuk fojt – folyt eszem – eszek lakáj/lakájos – lakályos bujtat – bújtat egyel – eggyel ál – áll Szlovákiába – Szlovákiában

19. Az alábbiak közül melyik kifejezést alkalmaznád egy iskolai dolgozatban? 1. Minden reggel teát iszom / iszok. 2. Délutánonként gyakran iszom / iszok egy csésze kávét. 3. Édesanyám a hétvégén kitakarítja / kitakarítsa a lakást. 4. Holnap takarítjátok / takarítsátok ki a lakást! 5. Gyakran szokok / szoktam segíteni a szüleimnek. 6. Miért kel / kell Péter ilyen korán? 7. Sajnos nem mehetek veletek, mert tanulnom kel / kell. 8. Szívesen elolvasnék / elolvasnák egy könyvet. 9. Nem szeretjük / szeressük, ha későn érsz haza. 10. Szeretjük / Szeressük és védjük az állatokat!

20. Pótold a hiányzó betűt! odú (u/ú), feltűnő (ü/ű), kísér (i/í), színes (i/í), húgom (u/ú), árboc (o/ó), áruház (u/ú), lámpabura (ú/ú), búza (u/ú), gyanúsított (u/ú), hígít (i/í), kíváncsi (i/í), megbízatás (i/í), szívesen (i/í), háló (l/ll), szakáll (l/ll), szalag (l/ll), szőlő (l/ll) bizalom – megbízás (i/í) bűn – büntet – bűntett (ü/ű) kultúra – kulturális (u/ú) óvoda – óvónő (o/ó) rúgó – rugózik (u/ú)

21. Hogyan írnád helyesen magyarul és szlovákul a következő szavakat? magyar:szlovák: allergia alergia intelligencia inteligencia asszimiláció asimilácia asszisztens asistent asszociáció asociácia autó auto beton betón egzisztencia existencia futballfutbal kolléga kolega kilogrammkilogram kollektív kolektív kommunikáció komunikácia modellmodel • Állítsd össze a Dunaszerdahelyen található intézmények (iskolák, hivatalok stb.) magyar és szlovák nyelvű listáját! • Nevezd meg az ünnepnapjainkat magyarul és szlovákul!

22. A felhasznált szakirodalom jegyzéke Boda Annamária 2011. A helyesírás tanítása nyelvjárási hátterű tanulók számára. In. Anyanyelv-pedagógia. Szakfolyóirat magyar nyelven tanító pedagógusoknak. Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári tagozat. 2011/3. http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=333 Letöltve: 2011. 11. 25. Hoboth Katalin 2012. Helyesírási hibák vizsgálata a diákok fogalmazásaiban nyelvjárási és kétnyelvűségi helyzetben. FSŠ UKF. Nitra. Atesztációs munka. Kiss Jenő 2001. Magyar dialektológia. Budapest. Osiris Kiadó. Kiss Jenő 2002a. Társadalom és nyelvhasználat. Budapest. Nemzeti Tankönyvkiadó. Kiss Jenő 2002b. A nyelvjárások és az anyanyelvi nevelés. In. Magyar Nyelvőr 126/3. 263–269. http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1263/126302.pdf Letöltve: 2012. 05. 23. Kiss Jenő 2002 c. Az anyanyelvoktatás, a nyelvjárások és a nyelvjárási hátterű iskolások. In. Jászó Anna szerk. Szociolingvisztikai szöveggyűjtemény. Budapest. Tinta Könyvkiadó. 234–241. Kontra Miklós 2010. Hasznos nyelvészet. Somorja. Fórum Kisebbségkutató Intézet. Laczkó–Mártonfi 2005. Helyesírás. Budapest. Osiris Kiadó.

23. Lanstyák István 1996. Anyanyelvi nevelés határon innen és túl. In. Csernicskó István–Váradi Tamás szerk. Kisebbségi magyar iskolai nyelvhasználat. Budapest. Tinta Könyvkiadó. 11–15. Lanstyák István 2000. A magyar nyelv Szlovákiában. Budapest–Pozsony. Osiris Kiadó–Kalligram Könyvkiadó. Menyhárt József–Presinszky Károly–Sándor Anna 2009. Szlovákiai magyar nyelvjárások. Nyitra. Péntek János 2002. A nyelvi környezet és a helyesírás. In. Magyar Nyelvőr 126/3. 257–263.http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1263/126301.pdf Letöltve: 2012. 05. 30. Sándor Anna 2012. A helyesírás tanítása nyelvjárási és kétnyelvű környezetben. Az Implom József helyesírási versenyen elhangzott előadás kézirata.

24. Köszönöm a figyelmet!