A gyermekvédelmi rendszer működése és hiányosságai

1. A gyermekvédelmi rendszer működése és hiányosságai Solt Ágnes agnes.solt@okri.hu

2. Előadás vázlata • Előzmények – Peremen billegő fiatalok • Gyermekvédelmi felmérés ismertetése: • a jogszabályi háttér • jelzőrendszer • intézményi háttér • képzés • sztereotípiák • Konklúzió

3. Intézményi hiányosságok, diszfunkciók • megkésett beavatkozás • traumával járó, durva beavatkozás • gyermek megkérdezésének hiánya • deviáns pályafutás kezdete • intézet hiányosságai (specializáció) • kötődés hiánya, kapcsolati kudarcok

4. Tipikus életutak A törődés hiánya • Beavatkozás nem jellemző, hatásfoka elhanyagolható. Verés és agresszió a családban • Beavatkozás gyakoribb, ennek a kriminalizálódástól való megóvó hatása jelentős, de gyermekvédelem szempontjából hatásfoka csekély. Szigorból engedékeny közegbe kerülve • Gyors beavatkozás esetén a fiatal veszélyeztetettsége megszüntethető, a beavatkozás hatásfoka jó. Engedékenyből szigorú közegbe kerülve • Beavatkozás jellemző, hatásfoka rossz. A családi ártalmak hatására magatartászavarossá vált kiskamasszal szemben már eszköztelen a szakellátás.

5. A jelzőrendszerről A jelzőrendszer tagjai körében nem volt olyan, aki minden fenntartás nélkül állt hozzá jelzési kötelezettségéhez. • Bizalmatlanság, félelem, kételkedés • Tájékozatlanság • A veszélyeztetettség fogalmának különböző értelmezése • Felelősségre vonhatóság hiánya • Kellemetlenség kiküszöbölése A jelzőrendszer akkor válhat hatékonnyá, amikor az alapellátás hatékonnyá válik.

6. Szakma és ember – értelmezési problémák • Sztereotípia: „A legrosszabb család is jobb, mint az állami gondoskodás.” Nem jár pozitív hozadékkal. Okai: • a gyakorlatban sokszor passzív be nem avatkozást igazol • az alapellátás szűkös feltételrendszere miatt a félreértelmezés következményei megsokszorozódnak • A veszélyeztetettség fogalma • a veszélyeztető tényezők beazonosítása • hozzárendelt toleranciaszint milyen típusú veszélyeztető tényezők esetén milyen szintű toleranciának kell érvényesülnie

7. Konklúzió • Nincs harmóniában a magyar társadalmi helyzet és az ideológia. Ez • a szakemberre hárítja a problémákkal való megküzdést • a segítő személyének leértékeléseként, a megbecsülés hiányaként jelenik meg. • Hatékonyságnövelés érdekében: képzés, érzékenyítés, mentálhigiéné. • továbbképzések • szupervízió

8. Vitakérdések ● Milyen nem kívánt hatásai annak, hogy a gyermek családban maradásának fontosságát ilyen mértékben hangsúlyozzák a szakmabeliek? ● Vajon a negatív vagy pozitív hozadéka-e több ennek a sztereotípiának?