1 / 14

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul. Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei. Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc

serena
Download Presentation

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei Gazdálkodási modulGazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

  2. 7. LeckeA vízmolekula

  3. . . . . O . . x x H H A vízmolekula szerkezete A vízmolekula két hidrogénatomból és egy oxigénatomból felépülő molekula, melyek 104,5°-os csúcsszöget zárnak be. A vízmolekulában a hidrogénatomok poláros kovalens kötéssel kapcsolódnak az oxigénatomhoz. A hidrogén felőli oldalon relatív elektronhiány (pozitív töltés), míg az oxigén felőli oldalon relatív elektrontöbblet (negatív töltés) lép fel.

  4. + - + - + - + - + - + - + - + - + - + - + - + - + - + - + - + - Dipólus kötés, fürt elrendezés A szomszédos vízmolekulák között fellépő másodlagos (dipólus) kötések egy lazább cluster (fürt) elrendezést eredményeznek

  5. hidrogén-híd kötés hidrogén-híd kötés H H H H x x x x . . . . O O . . . . . . . . H H H H H H x x x x x x . . . . . . O O O . . . . . . . . . . . . H-hídkötés a víztestben Megállapítottuk, hogy ha a molekula három feltételnek megfelel, úgy hidrogén-híd kötések jönnek létre. A hidrogén híd kötés során a relatív elektronhiánnyal rendelkező hidrogénatom magához vonzza a szomszédos vízmolekula oxigénatomjának nemkötő elektronpárjait.

  6. A víz fizikai tulajdonságai A víz fizikai tulajdonságai összehasonlítva más kémiailag hasonló vegyületek megfelelő tulajdonságaival, nagyfokú eltéréseket mutatnak. A víz és egyéb, a vízhez hasonló szerkezettel rendelkező, más vegyületek forráspontjának értékei: A vízhez hasonló szerkezetű molekulák forráspontja A táblázat adataiból jól látszik, hogy a víz forráspontja a többi vegyülethez viszonyítva rendkívül magas. Az említett vegyületek között a víz az egyetlen, amely szobahőmérsékleten nem gáz halmazállapotú

  7. Párolgáshő A párolgáshő (forráshő) azt az energiamennyiséget adja meg, amelyet közölnünk kell 1 g folyadék halmazállapotú anyaggal a forráspontján ahhoz, hogy gáz halmazállapotúvá alakuljon. A víz párolgáshője: 537 cal/g (100C°-on 40,7KJ/mol, 25C°-on 44KJ/mol).

  8. Fajhő A fajhő azt az energiamennyiséget adja meg, amelyet közölnünk kell, hogy a hőmérséklete 1C°-ot emelkedjen. A víz fajhője: 0,0754KJ/mol).

  9. Olvadáshő Az olvadáshő a halmazállapot változáshoz szükséges energiamennyiséget mutatja, amit a 0C°-os jégnek 0C°-os vízzé való felolvasztására kell fordítani. A víz olvadáshője: 6KJ/mol).

  10. A víz, mint oldószer • Az oldódás során az oldott anyag elméletileg molekuláris szinten „oszlik el” az oldószerben, gyakorlati szempontból oldott anyagnak minősülnek a 45 μm-nél kisebb vízben található részecskék. • Az oldódás során alapelv, hogy a „hasonló anyag jobban oldódik a hozzá hasonló oldószerben”. A hasonlóság itt arra utal, hogy az oldószer illetve az oldott anyag poláros vagy apoláros. • A víz poláros anyag, tehát a poláros és ionos jellegű anyagok oldódnak jól a vízben. Ez igaz a gáznemű anyagok, a folyadékok és a szilárd anyagok vízben való oldódására egyaránt.

  11. Gázok oldódása vízben

  12. Egyes gázok oldódása vízben • A klór oldódásának különös jelentősége van, hiszen ez a folyamat játszódik le az egyik legfontosabb vízkezelési lépésnél, az ivóvíz fertőtlenítésnél. Az adagolt klórgáz a vízzel reakcióba lép, és a keletkezett hipoklóros-sav játszik szerepet a baktériumok hatástalanításában. A reakcióegyenlet a következő: Cl2 + H2O  HCl + HOCl • A fluorral is ugyanez a helyzet, mint a klórral; az oldódás egyensúlyi folyamatként megy végbe, tehát a vízben meghatározott mennyiségű gáz is jelen van. • A kén-dioxid (SO2) és nitrogén-oxidok (NOx) jól oldódnak a vízben és reakcióba is lépnek a vízzel. • Az oxigén meglehetősen rosszul oldódik vízben, amelynek a vízi élővilágban különös jelentősége van, hiszen a heterotróf élőlények működéséhez az oxigén elengedhetetlen.

  13. Kérdések a leckéhez • A vízmolekula szerkezete • A víz mint oldószer • Szilárd anyagok és gázok oldódása vízben

  14. KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET!

More Related