1 / 276

Gazdaság és gazdálkodás

Gazdaság és gazdálkodás. A gazdaság : a társadalom anyagi szférája, az anyagi javak és szolgáltatások előállításával, elosztásával, forgalmazásával és fogyasztásával összefüggő jelenségek és kölcsönhatások összessége (az embernek, mint társas lénynek a viszonyai).

shaw
Download Presentation

Gazdaság és gazdálkodás

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Gazdaság és gazdálkodás • A gazdaság: a társadalom anyagi szférája, az anyagi javak és szolgáltatások előállításával, elosztásával, forgalmazásával és fogyasztásával összefüggő jelenségek és kölcsönhatások összessége (az embernek, mint társas lénynek a viszonyai). • A gazdasági tevékenységek két végpontja a termelés és a fogyasztás, mint végső felhasználás.

  2. A társadalomban élő embereknek különböző szükségleteik vannak. A szük­séglet, lényegét tekintve, az egyén és a közösség szubjektív hiányérzete, össze­kapcsolódva a megszüntetését biztosító javakkal és szolgáltatásokkal (pl. az éhség mint hiányérzet a megszüntetésére alkalmas élelmiszerrel összekapcsolód­va alkot szükségletet).

  3. Gazdaság és gazdálkodás(Alapfogalmak) • Szükséglet: valamely alapvető elégedettség hiánya. • Igények: a szükséglet kielégítésére irányuló vágy. • Kereslet: olyan termék iránti igény, amely mögött vásárlási képesség és akarat áll.

  4. Gazdaság és gazdálkodás(Alapfogalmak) • MASLOW-féle szükséglet hierarchia rendszer 2 alaptétele: • léteznek emberi szükségletek; • a különböző emberi szükségletek fontossági sorrendet alkotnak: hierarchikus felépítésű rendszert alkotnak.

  5. Gazdaság és gazdálkodás(Alapfogalmak) • A szükséglet (tágabb értelemben): az egyén és a közösség szubjektív hiányérzete, életfeltételeink elsajátítására irányuló belső igény, mely fogyasztásra serkent. • A gazdasági szükségletek: a közgazdaságtan tárgya (gazdasági tevékenységgel összefüggő szükségletek). • A gazdasági szükségletek kielégítésének eszközei:a javak. • A gazdasági szükségletek kielégítésének mozzanata:a fogyasztás. • Hasznosság:a javak azon fontos tulajdonságainak összessége, melyek alkalmassá teszik a szükségletek kielégítésére.

  6. Gazdaság és gazdálkodás(Alapfogalmak) JAVAK Szabad javak Gazdasági javak Termékek Magán-javak Közjavak Anyagi jell. Tárgyiasult termékek Szolgálta-tások Nem anyagi jell.

  7. A gazdaság • A gazdaság, vagy gazdasági rendszer a szükségletek kielégítésére alkalmas javak és szolgáltatások előállításának, szétosztásának és fogyasztásának mechanizmusát jelenti egy adott társadalomban. • A gazdaság magában foglalja az anyagi és szellemi erőforrásokat, a fizikai és szellemi javakat, a szolgáltatásokat, a gazdasági tevékenységeket.

  8. A gazdaság

  9. Termelési tényezők • Természet – föld, ásványkincsek, termelés helyszíne • Munka – munkaerő, munkabér a munka ára • Tőke – pénz, követelés, értékpapír • Vállalkozó, vállalkozás – a termelési tényezőket egységbe szervezi • Információ – modern kor követelménye

  10. A gazdaság szereplői • Háztartások: amelyek fogyasztó gazdaságok, vagyonközösséget létközösséget, és jövedelemközösséget alkotnak. A legkisebb gazdasági egység, amely minden szektor számára a munkaerő „termelője” és eladója. Olyan közösség, melynek tagjai rokoni vagy családjogi kapcsolatban vannak, egymás között laza munkamegosztás van, közös lakásban élnek és így egy fogyasztói egységet alkotnak. • Vállalatok: profitszerzés és tőkevagyon gyarapítás céljából termelést folytató és szolgáltatást nyújtó önálló gazdasági egység.

  11. A gazdaság szereplői • Nem profitérdekelt gazdasági egységek: olyan szervezetek, intézmények, melyek a gazdasági alanyok más csoportjában nem szerepelnek, pl.: alapítványok, érdekképviseleti szervezetek. • Állam:sok tekintetben különbözik az előbbi gazdasági szereplők csoportjaitól. Ide értendők a központi kormányzat és önkormányzatok, valamint azok szervei, intézményei. • Feladatuk hogy törvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal szabályozzák az összes gazdasági szereplő tevékenységét. • Külföld: mindazon önálló egységei amelyek aktív kapcsolatban vannak belföldi gazdasági egységekkel. Ezek helyzete, szerepe sajátos, ezért is sorolhatók külön csoportba.

  12. A vállalkozás fogalma „A vállalkozás valami új és értékes dolog létrehozásának folyamata, amelyben a vállalkozó biztosítja a szükséges időt és erőfeszítést, vállalja a felmerülő pénzügyi, pszichikai és szociális kockázatot, és megkapja az ennek következtében létrejövő pénzbeli és személyes megelégedettséget nyújtó jutalmakat.”

  13. A vállalkozások gazdasági szerepe • Társadalmi, gazdasági fejlődés biztosítékai • Termékeket, szolgáltatásokat állít elő • Fogyasztói igényeket elégít ki • Munkaerőt alkalmaz, munkahelyet biztosít • Központi költségvetéshez járul hozzá adók formájában • Részt vesz a közfeladatok megoldásában • Jelentőssége van az életszínvonal növelésében • Fejlődésük közös jövőnk zálogai

  14. Vállalkozások közös jellemzői • Az önállóság • Nyereségérdekeltség, profitorientáltság • Kockázatvállalás • Kockázatcsökkentés • Vevői igények felmérése, rugalmas alkalmazkodás • Versenytársak figyelése • Felelősségvállalás • Anyagi • Jogi • Erkölcsi

  15. Vállalkozások csoportosítása • Tevékenységük szerint • Termelő vállalkozások • Szolgáltatást végző vállalkozások • Kereskedelmi vállalkozások • Tulajdonformájuk szerint • Magántulajdonban • Szövetkezeti tulajdonban • Állami tulajdonban • Önkormányzati tulajdonban • Vegyes tulajdonban lévő.

  16. Vállalkozások csoportosítása • Vállalkozási forma szerint • Egyéni vállalkozások • Társas vállalkozások • Nagyságuk szerint • Mikrovállalkozás • Kisvállalkozás • Középvállalkozás • Makrovállalkozás

  17. A vállalkozási folyamat szakaszai • Helyzetértékelés • Önértékelés, ötlet • Információgyűjtés • Rendelkezésre álló erőforrások • A lehetőség felismerése és értékelése • Ötletértékelés • Kockázat, haszon elemzés • Fenntarthatóság, kiaknázhatóság értékelés • Versenytárs elemzés • Személyes képességek meghatározása

  18. A vállalkozási folyamat szakaszai • Vállalkozási forma meghatározása • Rendelkezésre álló erőforrások, tőke • Elvárt előnyök • Kockázatvállalás mértéke • Személyes célok, indítékok alapján • 4.Üzleti terv készítése • 5. Források megteremtése • 6. Vállalkozás létrehozása, alapítása • 7. Vállalkozás működtetése, irányítása • 8. Vállalkozás megszűntetése, befejezése

  19. Vállalkozások alapításának indítékai • Egyéni motiváció – ötlet megvalósítás, önállóság, önmegvalósítás, egyéni képességek kipróbálása, pénzügyi függetlenség • Környezeti motiváció – családi gondok, jövedelem, illetve kiegészítő jövedelem szerzés, munkahelyi elismerés hiánya (anyagi, szakmai) • Külső kényszer – elsősorban munkanélküliség

  20. Vállalkozói készségek és képességek • Szakmai készségek: minden szakmának megvannak azok az ismeretanyagai, amelyek tanulás útján megszerezhetők, illetve a gyakorlat során fokozhatók. • Vezetési készségek: ezek egy része elsajátítható, más része pedig fejleszthető: • vállalat irányításának képessége, • marketing-, piacismeretek, • pénzügyi ismeretek, • tervezési- és szervezőképesség, • kommunikációs képesség;

  21. Vállalkozói készségek és képességek • Vállalkozói belső jellemvonások: egy részük öröklött, más részük fejleszthető: • önállóság, • jó áttekintő, lényeglátó képesség, • jó megfigyelőképesség, • kockázatvállalási készség és döntéshozó képesség, • konfliktuskezelő képesség, • nyitottság, rugalmasság, • kezdeményező készség, kreativitás, • terhelhetőség, stressztűrő képesség, • önbizalom, optimizmus.

  22. Vállalkozási formák • Egyéni vállalkozás • Társas vállalkozás • Gazdasági társaságok • Közkereseti társaság /Kkt/ • Betéti társaság /Bt/ • Korlátolt felelősségű társaság /Kft/ • Részvénytársaság /Rt/ • Zártkörűen alapított /ZRT/ • Nyilvánosan működő /NYRT/ • Európai részvénytársaság /SE/ • Szövetkezetek

  23. Bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségek • Adóhatósághoz történő bejelentkezés • A gazdasági társaság cégbejegyzési kérelme alapján az adózás rendjéről szóló törvényben előírt adatokat a cégbíróság továbbítja az illetékes adóhatósághoz.

  24. Bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségek • Bankszámla nyitási kötelezettség • A gazdasági társaság köteles pénzeszközeit pénzforgalmi bankszámlán tartani, pénzforgalmát pénzforgalmi bankszámlán lebonyolítani, ezért bankszámlaszerződést kell kötnie. • A bankszámlaszámot a pénzintézet (bank) közli a cégbírósággal és az adóhatósággal. • Egy vállalkozás akár több bankszámlát is nyithat és tarthat fent.

  25. Bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségek • A székhely, illetve telephely szerinti önkormányzatok helyi adónyilvántartásához is 15 napon belül be kell jelentkezni. • társadalombiztosítási igazgatósághoz történő bejelentési kötelezettség. • A vállalkozás a tevékenységétől függően köteles a működéséhez szükséges engedélyeket beszerezni. • A telephely engedély és a működési engedély esetében a helyileg (területileg) illetékes jegyző jár el. Egyes tevékenységek végzéséhez további hatósági engedélyek szükségesek. • Bizonyos tevékenységek végzésénél bejelentési kötelezettség áll fenn.

  26. Telephely engedély • 1. A bejelentés-köteles ipari tevékenység folytatásáról szóló bejelentés kötelező adattartalma: • I. Az ipari tevékenység végzőjének adatai • 1. Az ipari tevékenység végzőjének • 1.1. neve: • 1.2. székhelye: • 1.3. cégjegyzékszáma, illetve vállalkozói nyilvántartási száma: • II. Telep adatai

  27. Működési engedély • A kereskedelmi tevékenység folytatásához a kereskedő bejelentési kötelezettségét a helyi jegyző felé teljesíti. • A jegyző a bejelentés másolatát a nyilvántartásba vételt követően a nyilvántartási számmal együtt megküldi az eljárásban részt vevő szakhatóságoknak.

  28. Működési engedély • A bejelentés köteles kereskedelmi tevékenység folytatásáról szóló bejelentés kötelező adattartalma • I. A kereskedő és a kereskedelmi tevékenység adatai • 1. a kereskedő neve, címe, illetve székhelye; • 2. a kereskedő cégjegyzékszáma, az egyéni vállalkozó nyilvántartási száma, illetve a kistermelő regisztrációs száma; • 3. a kereskedő statisztikai száma; • 4. a folytatni kívánt kereskedelmi tevékenység helye az alábbiak szerint: • 4.1. a kereskedelmi tevékenység címe (több helyszín esetében címek), • 4.2. mozgóbolt esetében a működési terület és az útvonal jegyzéke, • 4.3. üzleten kívüli kereskedés és csomagküldő kereskedelem esetében a működési terület jegyzéke, a működési területével érintett települések, vagy - ha a tevékenység egy egész megyére vagy az ország egészére kiterjed - a megye, illetve az országos jelleg megjelölése;

  29. Működési engedély • 5. a kereskedelmi tevékenység helye szerinti bontásban a folytatni kívánt kereskedelmi tevékenység formája; • 6. amennyiben a kereskedelmi tevékenység üzletben történik, az üzlet • 6.1. a napi/heti nyitva tartási ideje, • 6.2. tulajdonosa, • 6.3. címe, helyrajzi száma, • 6.4. használatának jogcíme, • 6.5. elnevezése, • 6.6. alapterülete (m2), • 6.7. vendéglátó üzlet esetén befogadóképessége, • 6.8. a vásárlók könyve nyomtatvány azonosító adatai és használatba vételének időpontja;

  30. Működési engedély • 7. az egyes kereskedelmi formák és helyek szerinti bontásban a forgalmazni kívánt • 7.1. termékek megnevezése és sorszáma, illetve ebből • 7.2. a jövedéki adó alá eső termékek; • 8. az egyes kereskedelmi formák és helyek szerinti bontásban a folytatni kívánt kereskedelmi tevékenység jellege: • 8.1. kereskedelmi ügynöki tevékenység • 8.2. kiskereskedelem, megjelölve a vendéglátást, amennyiben ilyen tevékenységet folytat, • 8.3. nagykereskedelem; • 9. a kereskedő nyilatkozata kereskedelmi formák és helyek szerinti bontásban arról, hogy • 9.1. kíván-e szeszesital-kimérést folytatni, illetve • 9.2. kíván-e az üzletben vendégek szórakoztatására zeneszolgáltatást nyújtani, műsoros előadást, táncot, továbbá a szerencsejátékot szervezni rendezni .

  31. Működési engedély • A jegyző a működési engedély megadásával egyidejűleg az üzletet a nyilvántartásba veszi és a igazolást ad ki. A jegyző által vezetett nyilvántartás nyilvános, a jegyző a nyilvántartást az önkormányzat honlapján közzéteszi. • A kereskedő a működési engedély megadását követően az adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul, illetve a nyitva tartási idő változása esetén az azt megelőző öt munkanapon belül köteles bejelenteni a jegyzőnek.

  32. Szakhatóságok • Mind a telephely, mind pedig a működési engedély megadásánál a további szakhatóságok jár(hat)nak el és egyúttal ellenőrizhetik is a tevékenység folytatását: • Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) • Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség • Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal • Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal • Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség • Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (ha műemlék) • Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság • Rendőrkapitányság • Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság

  33. Számviteli kötelezettség • A gazdasági társaságok gazdálkodásukat a számvitelről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően kell hogy nyilvántartsák. • Kivételt képeznek ez alól azok a közkereseti és betéti társaságok, amelyek az EVA (egyszerűsített vállalkozói adó) törvény szerint teljesítik az adófizetési kötelezettségüket.

  34. Könyvvezetési kötelezettség • Könyvvezetési kötelezettség: az a tevékenység, amelynek keretében a vállalkozó vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére ható gazdasági eseményekről a kettős, vagy az egyszereskönyvvitel szabályai szerint, folyamatosnyilvántartást vezet. A könyveket, és azokat alátámasztó nyilvántartásokat a számviteli rendre és más jogszabályokban előírt bizonylatokra kell alapozni. • Az egyéni és társas vállalkozásokra is vonatkozik. • A gazdasági társaságok csak kettős könyvvitelt alkalmazhatnak.

  35. Könyvvezetési kötelezettség • A könyvek és nyilvántartások vezetésének legfontosabb követelményei: • A jogszabályban előírt bizonylatok alapján készüljön, • Időrendi sorrendben folyamatosan, • Az adót és költségvetési támogatásokat meghatározó adatokat (adókötelezettség, adó megfizetése, támogatások igénybevétele) és bizonylati hivatkozásokat tartalmazza. • Az ellenőrzés lehetőségét biztosítsa.

  36. Könyvvezetési kötelezettség • Alapnyilvántartások: NaplófőkönyvPénztárkönyv • Köteles vezetni: • Az ÁFA levonási jogot érvényesítő, • Tevékenységét egyéni vállalkozóként végző (kivéve az EVA szerinti adózást végzők, ők bevételi nyilvántartást vezetnek) • Alkalmazottat vagy segítő családtagot foglalkoztatók. • Vezetése az egyszeres könyvvitel szabályai szerint történik, pénzforgalmi szemléletű, csak a pénzmozgásokat rögzíti. (a pénzügyileg rendezett tételek kerülnek bele)

  37. Számviteli bizonylatok • Számviteli bizonylat minden olyan a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) - függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától -, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá.

  38. Számviteli bizonylatok • A számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. A bizonylat szerkesztésekor a világosság elvét szem előtt kell tartani. • A számviteli bizonylatotmagyar nyelven kell kiállítani. A bizonylaton az adatok más nyelv(ek)en is feltüntethetők. • Számviteli bizonylatként alkalmazható az elektronikus aláírásról szóló törvény szerinti legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus dokumentum, irat, ha megfelel a számviteli törvény előírásainak. • A gazdasági műveletekről készült összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell.

  39. Számlaadási kötelezettség • Az adóalany köteles az általa teljesített értékesítésről és szolgáltatás nyújtásáról számlát, illetve egyszerűsítettszámlát, kézpénzes fizetésnél egyes esetekben nyugtát kibocsátani. • A nyugta olyan szabvány szerinti adóigazgatási azonosításra alkalmas bizonylat, amely legalább az alábbi adatokat tartalmazza: • Sorszám • Kibocsátó neve, címe, adószáma • Kibocsátás kelte • Fizetendő összeg • (Aláírás – nem kötelező) • Az NAV által érvényesített pénztárgépek pénztári blokkja nyugtának felel meg.

  40. A számla • A számlának a számviteli törvény bizonylatokra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. • Fel kell tüntetni: • Sorszám (a szigorú számadású számlatömbön már eleve szerepel) • Kibocsátó neve, címe, adószáma • Vevő neve, címe

  41. A számla • Teljesítés időpontja, számla kelte, fizetés módja és határideje - készpénzes fizetéskor azonnal, átutalással történő fizetés esetében a teljesítést követően maximum 15 napon belüli ki kell állítani a számlát. • Termék, vagy szolgáltatás megnevezése (termékeknél az úgynevezett VTSZ szám (vámtarifaszám) feltüntetése, a szolgáltatásoknál pedig az SZJ (szolgáltatási jegyzékszám) feltüntetése –nem kötelező elem, ha a normál (27%) ÁFA körébe tartozik, de megkönnyíti a könyvelést és az esetleges NAV ellenőrzést.)

  42. A számla • Mennyiségi egység (Pl: db, m2, fm,) és egységár • Termék, vagy szolgáltatás adó nélkül számított ellenértéke (azaz a mennyiség egység és egységár szorzata) • A felszámított adó százalékos mértéke (amennyiben a számlakibocsátó adó fizetésére nem kötelezett, vagy pedig az ÁFA törvény szerint az adott tevékenység adó mentes, a számlában nem tüntethet fel áthárított adó összeget) • A számla végösszege számmal és betűvel • Aláírás

  43. A számla • A számlatömbök általában három laposak: • Az első példány (zöld színű) illeti meg a termék megvásárlóját, illetve a szolgáltatás igénybevevőjét, • A második példány (piros színű) kerül a könyvelésre, • A harmadik példány (fekete színű) pedig a tömbben marad. • Amennyiben a vevő igényli, úgy két példányban is megkaphatja a számlát, ebben az esetben négylapos tömböt kell használni,

  44. A számla • Amennyiben átutalási számla kerül kiállításra, akkor a számlán külön megjelölésre kerül az a bankszámla szám, melyre az utalást teljesíteni kell. • A kézzel írt számla kitöltése esetén a fel nem használt sorokat ki kell húzni. • A kézpénzes számla kiállításakor a számlán fel kell tűntetni a „Fizetve” feliratot. • Számlát kell kiállítani az ügyfél (vevő, szerződő fél) kérésére.

  45. A számla és nyugta javítása • Kézi számla és nyugta esetén a javítás az eredeti példánynak a tőpéldányokra való visszahelyezésével, és így történő javítással oldható meg. • Az eredeti bejegyzést át kell húzni úgy, hogy az eredeti bejegyzés olvasható maradjon, és a helyes új adatot az áthúzott szám vagy szöveg fölé kell írni. • Több jegyből álló szám javítása esetén, ha csak egy számjegy hibás, akkor is az egész hibás számcsoportot át kell húzni, és fölé kell írni a helyes teljes számcsoportot. • A hibás bejegyzést minden példányon javítani kell, fel kell tüntetni a javítás dátumát, és a helyesbítést végzőnek alá kell írnia.

  46. A számla és nyugta javítása • Hiányosan kiállított, szabálytalanul javított vagy olvashatatlan számlát vagy nyugtát (bizonylatot) vissza kell küldeni a kiállítónak. • A javítás történhet úgy is, hogy érvénytelenítjük a számlát, vagy nyugtát (bizonylatot), és új számlát, vagy nyugtát (bizonylatot) állítunk ki. • Ilyenkor az eredeti példányt vissza kell tenni a tömbbe, és ott kell megőrizni a tőpéldányokkal együtt. A teljes számlát át kell húzni és „Rontott” felirattal ellátni.

  47. Az elektronikus úton kibocsátott számla • Számlát elektronikus úton kibocsátani, kizárólag abban az esetben lehet, ha a számla és az abban foglalt adattartalom sértetlensége és eredetiségének hitelessége biztosított. • Ezért az elektronikus számlát: • az elektronikus aláírásról szóló törvény rendelkezései szerinti, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minősített szolgáltató által kibocsátott időbélyegzővel kell ellátni; vagy

More Related