A megújuló energiaforrások aktuális kihasználása és potenciális lehetőségei

1. A megújuló energiaforrások aktuális kihasználása és potenciális lehetőségei Dr. Barótfi István tanszékvezető, egyetemi tanár Szent István Egyetem Épületgépészet, Létesítmény- és Környezettechnika Tanszék Gödöllő „Hazai energiaforrásaink és azok hasznosítási lehetőségei” konferencia INDUSTRIA és ELCTROSALON 2010. május 4. Budapest

2. Előzmények • A technika fejlődése igényelte és egyben lehetővé is tette a nagy energiasűrűségű energiaforrások kifejlesztését. Ez háttérbe szorította az évszázadokon keresztül használt energiaforrásokat és új energiaforrások ill. energiahordozók alkalmazása vált általánossá. • Korszerű, kényelmes energia-ellátó rendszerek alakultak ki, így az energia a felhasználók részére könnyen hozzáférhetővé vált és ezzel nagymértékben hozzájárult az energiafelhasználás jelentős mértékű növekedéséhez. • Ez az elképesztő mértékű energiafelhasználás-növekedés a tudósok szerint mind a rendelkezésre álló energiakészletek, mind pedig ennek környezeti hatásai miatt nem tartható.

3. Sajátosság A megújuló energiaforrások alkalmazásának igényét nem a technikai fejlődés eredménye és nem a piaci viszonyok indokolják, hanem a szükségszerűség a fenntartható fejlődés érdekében ezért a használat, illetve a felhasználás minden kérdésében meghatározó az állam szerepvállalása. Az állam határozza meg a célokat és az eszközöket.

4. Az állami szerepvállalás feladata A megújuló energiaforrások alkalmazása szükségszerűség a jövőnk szempontjából, ezért mindent meg kell tenni • a szélesebb körű alkalmazásukért, • a gazdaságilag is alátámasztható megoldás megkereséséért, • az ésszerű megoldások társadalmi elismertetésért és terjesztéséért, • a helyi környezeti problémák megakadályozásáért .

5. Az aktuális kihasználás megítélése A megújulók aktuális kihasználása • az adottságainkhoz, • a lehetőségeinkhez, • a tehetősségünkhöz, • a szándékainkhoz képest.

6. Adottságaink A megújuló energiaforrások egy ország földrajzi helyzete által meghatározott. A potenciál meghatározásának nehézségei. Hazai potenciál.

7. Lehetőségeink A természeti adottságok mellett a lehetőségek korlátozottak: • Történelmi stereotípiák (mezőgazdaság élelmiszertermelés, geotermia fürdőhasználat, stb.) • Szemléletmód korlátai • Gazdasági korlátok

8. Tehetősségünk A gazdasági helyzetünk és szemléletmód együttes megnyilvánulása: A megújuló energiaforrások elterjesztését, hazai alkalmazásának növelését elsősorban és leginkább az Uniós támogatásával gondoljuk és próbáljuk megoldani.

9. A jelenlegi helyzet ellentmondása A támogatás a fenntartható fejlődés érdekében történik, ugyanakkor a támogatás nem fenntartható. Projektek valósulnak meg támogatással, de ezek üzemeltetése nehézkes, gazdaságilag nem vonzó, ezért a további hasonló projektekre nincs jelentkező (csak a további támogatások elnyerésére).

10. A jelenlegi kihasználás megítélése • mind az adottságaink, • mind a célokhoz képest lényegesen alul maradnak, és ezt igazolja vissza, hogy a terveinkben ezek a korlátok nem jelennek meg. A jelenlegi kihasználás értékelésében a tehetősség nehezen mérhető (vagyis mindent megtettünk-e a célokért?)

11. Cél és valóság az EU-ban

12. Új EU célkitűzések 2020-ra20 %-kal csökkenti az ÜHG kibocsátását20 %-ra növeli a megújulók részarányát20 %-kal csökkentia teljes primer energiafogyasztást 1. A szénszegény energiára való áttérés meggyorsítása Kötelező célkitűzésként 2020-ig teljes energiamixének 20 %-át fedezze megújuló energiaforrásokból. Abioüzemanyagoknak külön célkitűzésként legalább 10 %-os arányt el kell érniük. 2. Energiahatékonyság A Bizottság ismételten rámutat arra, hogy 2020-ig 20 %-kal kívánja csökkenteni a teljes primer energiafogyasztást.

13. Kötelezettségeink a lehetőségeinkkel kapcsolatban A 2009/28/EK Irányelv által előírt Megújuló Nemzeti Cselekvési Terv kialakításához a Bizottság 2009/548/EK bizottsági határozatban megadott formai követelmények (és számozás) alapján kér adatok.

14. Célok és kötelezettségeink

15. A megújuló energiaforrásokból előállított fűtés és hűtés részarányai

16. Célkitűzésekhez a jelenlegi hazai joganyagok • 40/2008. (IV. 17.) Országgyűlési határozat az új magyar energiapolitikáról (2007-2020) • 2148/2008. (X. 31.) Kormányhatározat az új megújuló energiahordozó felhasználás növelési stratégiáról (2008-2020) A fenti stratégiák fő célja, hogy Magyarországon 2020-ban a megújuló energiaforrások felhasználása érje el a 186,3 PJ/év mértéket. A stratégiai célkitűzésen (ez a stratégiában a „policy” szcenárió) belül: • a zöldáram-termelés 2020-ban érje el a 9470 GWh-t (79,6 PJ), • a hőtermelésen belül a megújuló energiafelhasználás érje el a 87,1 PJ-t, • az üzemanyag-fogyasztáson belül a bio-üzemanyagok energiaértéke – figyelembe véve az egyéb, megújuló energiahordozó bázisú üzemanyagokat – 2020-ra növekedjen 19,6 PJ-ra.

17. 1. Biogén tüzelőanyagokkal biomassza (fa) erőműves eltüzelésével 1200 GWh mezőgazdasági maradékok eltüzelésével 1800 GWh biogáz hasznosításával 300 GWh Összesen a biogén tüzelőanyagokkal 3300 GWh (6,2%) 2. Vízerőművekkel meglévő vízerőművekkel 200 GWh új nagy vízerőművel (pl. Bős-Nagymaros) 1400 GWh Összesen a vízenergia hasznosításával 1600 GWh (3,0%) 3. Szélerőművekkel meglévő szélerőművekkel 100 GWh új szélerőművekkel 2008-2010 között 500 GWh új szélerőművekkel 2011-2020 között 900 GWh Szélerőművekkel összesen 1500 GWh (2,8%) 4. Hulladékhasznosítással meglévő hulladékégetőkkel 150 GWh új hulladékégetőkkel 150 GWh Termikus hulladékértékesítéssel összesen 300 GWh (0,6%) 5. Napenergiával napelemekkel 130 GWh termikus naperőművel 70 GWh Naperőművekkel összesen 200 GWh (0,4%) 6. Földhő-hasznosítással Organikus Rankine-körfolyamatokkal 80 GWh egyéb módon 20 GWh Geotermikus energiával összesen 100 GWh (0,2%)

18. A célok és a hazai potenciál

19. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

20. A biomassza hasznosítás kérdései A biomassza-hasznosítás csak jelentős mezőgazdasági maradvány eltüzelésével növelhető az iparágban. Nagy kérdés, hogy a 2010-es években üzembe kerülő, első szalmatüzelésű erőműnek mik lesznek a tapasztalatai. Ha kedvező esetben el is éri a 300 GWh/a villamosenergia-kiadást, akkor is még legalább öt ilyen erőművet kellene építeni. Nagy kérdés, hogy mai áron a 26,5 Ft/kWh mennyivel fedezi a várható költségeket.

21. Vízenergia hasznosítás kérdései A vízenergia-hasznosításban döntő kérdés a Bős-Nagymarosi Vízerőmű-rendszer sorsa. Kockázatos feltételezni, hogy a jelenlegi vízerőműveken kívül még legalább 1,4 TWh/a adódik majd a következő évtized végére. Egyéb tervek – pl. Adonyi, Fajszi Vízlépcső – még nem látszanak ilyen reálisnak, de egy talán lehetséges.

22. Szélerőművek helyzete A szélerőműveknél az a legnagyobb kérdés, hogy valóban elérjük-e a jelenlegihez képest a 14-szeres növekedést, azaz kiépül e nálunk a 900-1000 MW-ot kitevő szélerőmű-park a következő évtizedben. A legjobb helyek, jó széljárások már hasznosultak vagy évtizedünk végére hasznosulnak. Nagy kérdés az is, hogy a már engedélyezett 330 MW mikorra épül meg. A tavalyi megtorpanás nem túl bíztató.

23. A napenergia perspektívája A napenergia gazdaságossá válása a világon a 2020-as évek második felében várható, így ma legalább 100-120 Ft/kWh támogatással lehetne addig elérni a napenergia nagyobb villamosenergia-ipari felhasználását.

24. Termikus hulladékhasznosítás A termikus hulladékértékesítést valahogy nem szeretik hazánkban, sőt, a szomszéd országok terveit sem. Nálunk a lerakást erőltetik, pedig ez sokkal kevésbé hatékony. A termikus ártalmatlanítás, térfogat-csökkentés (90%) és az energetikai hasznosítás a civilizáció maradványainál elkerülhetetlen, mégis kétséges, hogy a jövőben új, nagy hulladékhasznosító erőmű épül.

25. A megújuló energiaforrások tervezett szerkezete 2020-ra

26. Alapok a megújuló energiaforrások ok és ésszerű használatához A megújuló energiaforrások legfontosabb jellemzőinek figyelembevétele: • kis energiasűrűség, • időszaktól, időjárástól és földrajzi helyzettől függő megjelenés, • jelenleg nincs kialakult piac, ellátó rendszer.

27. Ok és ésszerű a használat, ha • helybeni felhasználás, • a lehető legkevesebb átalakítás, • a legrövidebb szállítás és • gazdaságilag megindokolható mely meghatározza a felhasználás fő területeit, és a célszerű használat mértékét.

28. Gazdaságossági ésszerűség az integrált energetikai rendszer • A megújuló energiaforrások különböző formáinak célszerű összekapcsolása • A fogyasztók ésszerű összekapcsolása • Új fogyasztók bekapcsolása

29. Az integrált energetikai rendszerektől várható előnyök Nő a rendszerek kihasználásának ideje, Javul a gazdasági megítélés, a megtérülési idő, Nő a megújuló energiaforrások felhasználásának mennyisége, Növekszik az energiaellátó rendszer biztonsága.

30. A változtatás mozgató ereje A szükségesség a fejlődést kényszerpályára állítja A szükségesesség miatt a változás, a fejlődés tehát nem érdek, hanem kényszerpálya, melyben a meghatározó a hit és az elkötelezettség, a jövő irántérzett felelősség. A szükségesség megvalósítása miatt az állam közreműködése közpénzek felhasználását ígényli, és az utóbbi időben a fejlődést a közpénzekhez való hozzájutás motíválja.

31. A kényszerpálya akkor lesz eredményes, ha • a hit és az elkötelezettség szakmai tudással párosul • a fejlődés nem a meglevő technológiák közpénzből való megvalósítására és működtetésére épül • a hit és közpénzfelhasználás együtt van jelen

32. Hit és elkötelezettség, a jövő iránt érzett felelősség • Hit és tévhit megkülönböztetése • A hangsúly a K+F+I-n • A referenciaüzemek tapasztalatainak értékelése • Az energiahatékonyság elsődlegességét

33. A szükségesség kényszerpályája azt jelenti, hogy mindent meg kell tenni • új technológiák kifejlesztéséért, • a gazdaságilag is alátámasztható megoldás megkereséséért, • a megújuló energiaforrások széleskörű alkalmazásáért, • az ésszerű megoldások társadalmi elismertetésért és terjesztéséért.