Download
1 / 12
120 likes | 190 Views
Identitás és információs szerveződés. Regionalizáció és információs régió kapcsolata Pál Attila ügyvezető igazgató. Áttekintés.
E N D
Identitás és információs szerveződés. Regionalizáció és információs régió kapcsolata Pál Attila ügyvezető igazgató
Áttekintés A regionalizációs vitákkal, valamint a régió fogalmával kapcsolatosan célszerűnek látszik megvizsgálni, hogy az információs társadalom és annak része, az információs régió (nagy teljesítményű régió) kialakulása milyen hatással van a regionalizációs folyamatra, erősíti, vagy ellene hat. Mindenesetre az információs társadalom elméletének nagyjai, különösen Manuel Castells a területiség jelentőségének csökkenését vetítik előre.
A módszer • identitás és területiség viszonyának vizsgálata az információs társadalom tér átalakító, újraértelmező hatásának tükrében, különös tekintettel az identitás és régió (terület) fogalmának Bourdieu által képviselt kritikai megközelítésre, mely az „Az identitás és a reprezentáció” c. cikkében kerül részletesebb kifejtésre • Manuel Castells információs társadalom-felfogásából eredő társadalmi átalakulások vizsgálata • A kettő összevetése • konklúzió
Bourdieu szerint a régió • tudósok közötti harc tétje • hatással van rá a kormány regionalizációs politikája • tudomány úgy tud megismerni, hogy felosztja, osztályozza megismerése tárgyát • felosztás, a határ nem feltétlenül a realitásból ered, sokkal inkább egy tudományos aktus eredménye • performatív hatása van • a tudományos diskurzusba beemeli és valóságosként, a realitás részeként tünteti fel a régiót amelyhez azután objektív nézőpontból viszonyítja az elemzéseit
Bourdieu • Az ismérvek, melyek alapján elkülönítünk egyes területeket, népcsoportokat, mentális reprezentáció eredményei, amely, ha tudományos munka tárgya lesz, társadalmi reprezentációvá válik • realitás és társadalmi reprezentáció szembenállásának meghaladását javasolja, melyet szerinte leginkább úgy lehet megtenni, hogy tudatosítjuk, és vizsgálat tárgyává tesszük ezt a performatív aktust a vizsgálat tényleges tárgya mellett
Másik oldal: az információs régió • A tulajdonképpeni információs régió, mely az infokommunikációs eszközöket (kultúrát) hatékonyan képes a saját fejlődésének szolgálatába állítani. Ari Veikko Antirroiko (Tampere) szerint ez a „nagy teljesítményű régió”. Legfőbb ismérve a tudás, információ, adat kiaknázásának képessége, a rugalmasság és ezen keresztül a befektetésösztönzés. • Az új médium sajátossága, hogy átalakítja az idő és tér fogalmát. A hálózatokban töltött idő a folyamatos történések ideje. A hálózat az állandó történés helyéül szolgál és ilyen értelemben „időtlen idővel” rendelkezik, mely különbözik az egyének által megélt időtől és helytől. (Manuel Castells) • A hálózatban a jelenségek egymásra következése szűnik meg, több dolog történik egyszerre. Tehát a hálózati emberek, vezető cégek menedzserei, valamint a „netpolgárok” állandó időben élnek, állandó történések terében, mely nagyban különbözik a megszokott fizikai élettértől.
Másik oldal: az információs régió Így jön létre az információs társadalom, mint hálózati társadalom egyik alapproblémája, ugyanis a hálózatok elvont általános instrumentalizmusa és a konkrét, egyéni identitások igen nehezen egyeztethetők össze egymással. Az információs társadalomban való részvétel együtt jár a különböző hálózatokban való részvétellel is. Sarkítva a problémát, széles szakadék fedezhető fel egyfelől a tiszta funkcionalitás, másfelől a jelentés (tartalom) között.
Másik oldal: az információs régió szerveződése • Létrejönnek a regionális információs stratégiák, amelyek megvalósításához már szükséges lenne egyfajta regionális identitástudat, minden szinten • Digitális Mintarégió Stratégiák születnek, elektronikus regionális szolgáltatások tervezetével • Kezdenek létrejönni „virtuális regionális intézmények”
Az információs társadalom esetében (Castells szerint) a konkrét területiség visszaszorul és jelentőségét veszti (virtuális és fizikai tér elkülönülése). Ez azonban orvosolható a virtuális regionális intézmények létrejöttével.
Összevetés A virtuális és fizikai regionalizációban is kettősség alakul ki: • Egyfelől a tudomány létrehozza a régióit, aztán ezeket természetesnek veszi és elemzi. E felosztás mentén létrejönnek a közigazgatási régiók anélkül azonban, hogy valós tartalommal rendelkeznének. Csak a közigazgatás, területfejlesztés, tudomány, stb. területén dolgozók fogadják el ezt a tényt. • Másfelől kialakulnak a virtuális regionális intézmények és szolgáltatások, de ezeket csak a hálózati emberek tudják és veszik igénybe.
Konklúzió Mindkét esetben fellelhető egy szűk réteg, mely tudomásul veszi és elfogadja a regionalizáció tényét, és ennek megfelelően tevékenykedik. Az információs régiók kialakulása körüli kettősség nem erősíti a regionalizációs folyamatot.
