1 / 54

RT KPAP ROK RT KEL SE

K?TV?NY JELLEMZOI. Jellemzoi: - hitelviszonyt megtestes?to ?rt?kpap?r - k?z?p vagy hossz? lej?rat? - meghat?rozott j?vedelemre (kamatra) jogos?t - adott idopontban a toke visszafizet?s?t ?rja eloFajt?i: az szerint, hogy mire jogos?t fel a) kamatoz?sa szerint: - fix kamatoz?s? - v?ltoz? kamatoz

shelagh
Download Presentation

RT KPAP ROK RT KEL SE

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


    1. ÉRTÉKPAPÍROK ÉRTÉKELÉSE

    2. KÖTVÉNY JELLEMZOI Jellemzoi: - hitelviszonyt megtestesíto értékpapír - közép vagy hosszú lejáratú - meghatározott jövedelemre (kamatra) jogosít - adott idopontban a toke visszafizetését írja elo Fajtái: az szerint, hogy mire jogosít fel a) kamatozása szerint: - fix kamatozású - változó kamatozású - kamatszelvény nélküli (diszkont- v. elemi kötvény)

    3. KÖTVÉNY FAJTÁI b) jogosultságai szerint: - szolgáltatást nyújtó kötvény: pl. telefonkötvény, nyereménykötvény - átváltható: részvényre váltható adott áron - visszahívható: a lejárat elott a kibocsátó felmondhatja kötvény szerzodést c) törlesztés szerint: - végén egy összegben törleszto (vanília-kötvény) - folyamatosan, azonos összeget törleszto - változó törlesztésu (annuitásos kötvény)

    4. MI HATÁROZZA MEG ÉRTÉKÉT? Minden pénzügyi eszköz értékét foként jövedelem-termelo képessége határozza meg! Kötvény értéke is várható pénzáramlásának jelenértékétol függ! Kötvény pénzáramlása kétféle elembol áll: - kamat: I = Névérték x névleges kamatláb - toketörlesztés: egyösszegu, egyenletes v. változó

    5. KÖTVÉNY ÉRTÉKE (elméleti ára) P0 =

    6. KÖTVÉNY ÉRTÉKELÉSE Három alaptípust vizsgáljunk meg: A) Kamatszelvény nélküli B) Végtörlesztéses C) Egyenletes törlesztésu

    7. KÖTVÉNY ÉRTÉKELÉSE A) Kamatszelvény nélküli kötvény árfolyama: nincs kamat: I = 0

    8. KÖTVÉNY ÉRTÉKELÉSE B) Ha a névérték (Pn) a lejáratkor kerül egy összegben visszafizetésre: P0 = P0 =

    9. Példa Vásárolunk egy 10.000 Ft névértéku 10% névleges kamatozású és 10 éves lejáratú kötvényt 5 évvel a lejárat elott. A piaci kamatláb 8%, a törlesztés a lejáratkor történik. Mennyi a kötvény reális árfolyama? P0 = 1000 + 1000 + 1000 + 1000 + 1000 + 10.000 = 1,08 (1,08)2 (1,08)3 (1,08)4 (1,08)5 =1000*PVFA(8%, 5 év)+10.000*DF(8%, 5 év) = =1000* 3,993 + 10.000*0,681 = 10.803 Ft

    10. KÖTVÉNY ÉRTÉKELÉSE C) Egyenletes törlesztésu kötvény: I= (fennálló toketartozás) x rn Példa: 100.000 Ft névértéku, 5 éves lejáratú kötvény esetében hogyan alakulnak a jövoben elvárt pénzáramok, és mennyi lesz a kötvény árfolyama, ha a névleges kamatláb 15%, a piaci hozam 17% és a kötvény egyenletes törlesztésu?

    11. Példa

    12. KÖTVÉNY ÁRFOLYAMA Kibocsátási árfolyam: - amelyen kibocsátják az elsodleges piacra, - nagysága lehet: névérték felett ? prémiummal névérték alatt ? diszkonttal kerül forgalomba Piaci árfolyam: - amelyen a másodlagos piacon forgalmazzák - ha nagyobb, mint a kötvény elméleti értéke (P0), akkor a kötvény túlértékelt - gyakran kötvény névértékének %-ban fejezik ki: pl: 2010/D jelu államkötvény árfolyama 95,5%

    13. KÖTVÉNY ÁRFOLYAMA

    14. Példa Egy kötvény május 31-én 18% kamatot fizet. Ha a nettó árfolyam 91%, mennyi a bruttó árfolyam 130 nappal a kamatfizetést követoen? Pbruttó = 91% + 18% x 130 = 91% + 6,5%= 360 = 97,5%

    15. KÖTVÉNY HOZAMA Lejárati (v. tartási) idore számított hozam = lejárat elott eladott kötvény esetén: Pn = eladási ár

    16. Példa A Durvamechanikai Vállalat 2500 Ft névértéku kötvényt bocsát ki, melyet most, 4 évvel a le-járat elott 2315 Ft-ért megvásárolhatunk. A kötvényre évi 7,5% kamatot ad a kibocsátó. A visszafizetés az 4. év végén egy összegben névértéken történik. A tokepiaci kamatláb 9%. Mekkora a kötvény egyszeru és névleges hozama? Mekkora a tényleges hozam?

    17. Példa éves kamat = 2500*0,075= 187,5 egyszeru hozam: 187,5 * 100= 8,1% 2315 névleges hozam: 7,5% tényleges hozam: 187,5 + (2500-2315)/4 = 9,7% 0,5 * 2500 + 0,5 * 2315

    18. Kötvények besorolása - kibocsátó hitelképességét, kötvény kockázatos-ságát fejezi ki, - a kibocsátó pénzügyi és üzleti kilátásai alapján befektetésre ajánlott kockázatos (bóvli)

    19. Kötvények besorolása - Moody’s Magas befektetési minoség Aaa: legjobb minoség, a legkisebb kockázattal, a kibocsátó stabil és megbízható Aa: magas minoség, a hosszú távú kockázat egy kissé magasabb fokával Átlagos befektetési minoség A: átlagos minoség, sok eros jellemzovel, de némileg sebezheto a gazdasági feltételek változása következtében Baa: átlagos minoség, aktuálisan megfelelo, de esetleg hosszú távon megbízhatatlan.

    20. Kötvények besorolása - Moody’s Alacsony befektetési minoség (spekulatív) Ba: Bizonyos spekulatív elemeket tartalmaz, mérsékelt biztonsággal. B: Most képes fizetni, de fizetésképtelenségi kockázat a jövoben

    21. Kötvények besorolása - Moody’s Nagyon alacsony befektetési minoség: (spekulatív/bóvli) Caa: Gyenge minoség, a fizetésképtelenség világos veszélye Ca: Magasan spekulatív minoség, gyakran fizetésképtelen C: A visszafizetés szegényes kilátásai, ámbár még fizethetnek D: Fizetésképtelen

    22. RÉSZVÉNY 1. magas kockázatú, magas hozamú értékpapír 2. részvényes tulajdonosi jogokat biztosít: - alaptokéhez való hozzájárulást igazolja - részesedésre (osztalékra) való jogot, és - vállalati döntésekbe való beleszólási jogot biztosít (közvetett módon a közgyulésen gyakorolható)

    23. RÉSZVÉNYEK FAJTÁI RÉSZVÉNYEK ÉRTÉKE - elméleti érték: a jövobeni pénzáramlásuk jelenértéke - piaci érték= árfolyam: elméleti érték körül ingadozik - hozam

    24. ELSOBBSÉGI RÉSZVÉNYEK Elméleti értékét két tényezo hat. meg: - fix hozamú papír: osztalék mértékét nyereségtol független, fix nagyságban kibocsátáskor rögzítik, - részvény lejárat nélküli papír ? pénzáramlása=osztalékok végtelen sorozat ? örökjáradék Elméleti értéke: P0 = DIV r

    25. Példa Mennyiért érdemes megvenni azt az 1000 Ft névértéku elsobbségi részvényt, amelynek osztaléka 150 Ft évente, ha a hasonló kockázatú befektetések által ígért hozam 12%? P0 = 150 = 1250 0,12

    26. TÖRZSRÉSZVÉNYEK ÁRFOLYAMA Ha befekteto rövid távú befektetésnek veszi: részvény pénzáramlása: osztalék + eladási ár Elméleti értéke/árfolyama : P0 = ár most P1 = ár jövore DIV1 = osztalék jövore

    27. Példa Egy vállalat részvényei után várhatóan 150 Ft osztalékot fizet. Az árfolyama jövore becslés szerint 3300 Ft lesz. Mennyiért érdemes megvenni, ha hasonló kockázatú részvények ígért hozama 15%? P0 = 150 + 3300 = 3000 1,15

    28. TÖRZSRÉSZVÉNYEK ÁRFOLYAMA Hosszú távú befektetés esetén P0 = DIV1 + DIV2 + … + DIVn + Pn (1+r)1 (1+r)2 (1+r)n (1+ r)n P0 = ? DIVn + Pn DIV = osztalék (1+r)n (1+r)n P = árfolyam Mivel Pn/(1+r)n ?0 ha n?8 r = kamatláb ezért P0 = ?1n DIVn Osztalékértékelési (1+ r)n modell

    29. TÖRZSRÉSZVÉNYEK ÁRFOLYAMA Speciális esetek A) Ha az osztalékban nincs növekedés: Példa: Mennyiért venné meg annak az áram-szolgáltatónak a papírját, amely 420 Ft osztalékot fizet, és ezt nem tervezi növelni. A várt piaci hozam 12%. P0 = 420 = 3500 Ft 0,12

    30. TÖRZSRÉSZVÉNYEK ÁRFOLYAMA Speciális esetek B) Ha osztalék egyenletesen növekvo: Gordon modell C) Ha osztalék növekedési üteme változik: a) g-tol függo szakaszokra osztjuk a cash flow-t b) meghatározzuk PV(DIV) minden szakaszra c) összegezzük a szakaszok PV-jét

    31. Példa Az Esernyo-részvények 1 év múlva 50 Ft osztalékot fizetnek, majd az osztalék várhatóan 4%-kal növekedni fog évente. A piaci hozam 8%. Mekkora a részvény árfolyama? P0 = DIV = 50 = 1250 r-g 0,08-0,04

    32. OSZTALÉK NÖVEKEDÉSI ÜTEME (g) két dologtól függ 1) Mennyivel no a saját toke? A saját toke növekedését meghatározza az, hogy a nyereségbol mennyit forgat vissza a vállalatba, vagyis újrabefektetési hányad, illetve osztalékfizetési hányad Nyereség felhasználása: Újrabefektetési = 1 – osztalék = 1 – DIV = 1-b hányad hányad EPS

    33. OSZTALÉK NÖVEKEDÉSI ÜTEME (g) két dologtól függ 2) Mennyire nyereséges a saját toke? Saját tokére jutó nyereség: ROE = nyereség = 1 részvényre jutó eredmény (EPS) saját toke 1 részvény könyv sz. értéke Osztalék növekedési üteme: g = (1-b) x ROE

    34. Példa Egy vállalatnál a sajáttoke-arányos nyereség 16%, a nyereség 50%-át a cég nem osztja ki, hanem visszafekteti tevékenységébe. Milyen ütemben fog a vállalat nyeresége és a kifizetheto osztaléka növekedni? ROE = 16% DIV/EPS = 0,5 g = ROE X (1 – b) =0,16 X (1-0,5) =0,08

    35. RÉSZVÉNYEK HOZAMA Osztalékhozam: r = DIV P0 Piaci hozam (belso megtérülési ráta) r = DIV1 + g P0

    36. Példák A Synergon részvényeit ma 1000 Ft-os árfolyamon jegyzik. A következo évi osztalék 50 Ft, ami jövoben 7 százalékkal no Mekkora lesz a piaci hozam? Piaci hozam = DIV + g P0 r = 50 + 0,07 = 0,12 = 12% 1000

    37. Pénzügyi befektetések értékelésének módjai Hagyományos elméletek: csak a cash flow alapján értékelték a befektetéseket Modern pénzügyi elméletek bizonyították, minden pénzügyi befektetés értékét két dolog határozza meg: 1. Várható cash flow 2. Kockázat A kutatások megmutatták, hogy a várható hozamot befolyásolja a kockázat mértéke is: a kockázatosabb befektetések ? nagyobb hozamot realizálnak

    38. Mi a kockázat? Bizonytalanság: befektetés hozama eltérhet a múltbéli, várt hozamtól Kockázat: - a hozam, cash flow eltérhet a várttól, és - ismerjük ennek bekövetkezési valószínuségét Példa: MOL részvény hozama -14% lesz normál gazdasági körülmények esetén, ennek valószínusége 50% - 11% lesz gazdasági visszaeséskor, ennek valószínusége 20% - 18% lesz gazdasági fellendülés esetén ennek valószínusége 30%

    39. Befektetési kockázat típusai attól függoen milyen tényezokkel függ össze: - egyedi kockázat: csak adott befektetést (részvényt) érinto események (pl: sztrájk) okozzák a hozameltérést - piaci / szisztematikus kockázat: az egész gazdaságot érinto, mindenkire ható tényezok hatása (pl: olajár emelkedés, infláció) miatti hozameltérés - teljes kockázat = piaci + egyedi kockázat

    40. Csökkentheto-e a kockázat? Egyedi kockázat: elkerülheto, csökkentheto a befektetok számára a részvények gondos megválasztásával Piaci kockázat: nem kerülheto el, akármelyik részvényt veszi meg, a befektetés hozamára hatással lesz a piaci tényezo

    41. Cash flow alapú meghatározása: r = DIV + P1 P0 Kockázat figyelembe vételével : rN: hozam normál esetbe E(r)= rN pN + rR pR + rJ pJ pN: normál eset valószin. rR: hozam rossz esetben pR: rossz eset valószinu r = Sri pi rJ: hozam jó esetben pJ: jó eset valószínusége Részvény hozamának kétféle meghatározása

    42. Példa: MOL várható hozama

    43. Hogyan mérjük a kockázatot? A részvény teljes kockázatot méri: - variancia: várható hozamtól való eltérés négyzetének várható értéke var = s2 = E[(ri – E[r])2] - szórás: s = vvar

    44. MOL részvény hozamának szórása var = s2 = 0,2 x (11 – 14,6)2 + 0,5 x (14 - 14,6)2 + 0,3 x (18 – 14,6)2 = = 6,24 szórás = vvar = 2,5%

    45. PORTFOLIÓ Portfólió: többféle értékpapírból (vagy más pénzügyi termékbol) álló befektetés csomag Kialakításának célja: kockázat csökkentése Hogyan tudjuk befektetésünk kockázatát csökkenteni? Olyan értékpapírokból hozzuk létre a portfoliót, amelyek ára ill. hozama nem együtt mozog. Pl: autógyár és bányavállalat részvényeibol álló portfolió ha az alumínium ára felmegy ? rautó csökken, rbánya no Diverzifikáció: kockázatok csökkentése azzal, hogy többféle értékpapírba fektetünk

    46. Portfolió hozama Def: portfolióban levo értékpapírok várható hozamának súlyozott számtani átlaga rp = x1 r1 + x2 r2 + … = = S xi*ri xi: adott értékpapír súlya a portfolióban ri: adott értékpapír várható hozama Példa: MOL hozama 10%, OTP hozama 13%. Portfoliójában MOL 2/3, az OTP 1/3 súllyal van jelen rp = 2/3*10% +1/3*13% = 11%

    47. Portfolió kockázata A portfolió kockázatát a varianciájával mérjük: var = portfolióban levo papírok varianciájának súlyozott átlaga plussz együttmozgásuk hatása sp2 = (xAsA)2 + (xBsB)2 + 2xAxB sAB xA, xB: A ill. B értékpapír súlya a portfolióban sA2, sB2: A ill B értékpapír varianciája sAB: A és B értékpapír hozamának együttmozgása, kovarianciája sAB = ?AB sA sB ahol ?AB= A és B hozamának korrelációja

    48. Példa Három részvény hozama közötti együttmozgást a következo variancia-kovariancia mátrix mutatja: Tegyük fel, egy befekteto pénzének egyik részén kincstárjegyet vesz, másik részén MOL és OTP részvényekbol álló portfóliót vásárol. Mekkor a részvényportfólió kockázata, ha a MOL papírok aránya 60%?

    49. Markowitz portfolióválasztás elmélete: Hogyan választunk a befektetések között? - a befektetések mindkét jellemzojét (hozam, kockázat) figyelembe vesszük - nem egy, hanem többféle értékpapírba, azaz portfolióba fektetünk, - a választást befolyásolja kockázathoz fuzodo viszonyunk (preferenciánk) is - a kockázat/szórás csökkentheto, ha olyan részvényekbe befektetünk, amelyek nem mozognak együtt (lásd következo ábra)

    51. Miért csökken a variancia? Hozamok korrelációja miatt Pozitív korreláció esetén (?AB>0) a két részvény hozama egyirányba mozog Negatív korreláció esetén (?AB<0) a hozamok ellentétes irányba mozognak Ha ?AB=0, akkor nincs együttmozgás Korreláció elojele meghatározza a kovarianciát, kovariancia pedig meghatározza a portfolió varianciáját: ha ?AB negativ ? portfolió varianciája kisebb, mint elemeinek varianciája

    52. Markowitz portfolióválasztás elmélete: Hogyan találjuk meg az optimális portfoliót? Hasonló szórású értékpapírok esetén a befektetok azt választják, aminek magasabb a várható hozama. Hasonló hozamú befektetések esetén azt választják, aminek kisebb a szórása? hatékony portfoliók közül választanak Befektetok az szerint választanak a hatékony portfoliók között, hogy mennyire kockázat kerülok.

    53. Tokepiaci árazás modellje (CAPM) Markowitz elméletét továbbfejlesztette és kiterjesztett Lintner, Sharpe és Treynor. Sharpe: „A portfólióelemzés egy egyszerusített modellje” (1963) nem csak kockázatos befektetésekkel, hanem a kockázatmentes befektetés lehetoségét is figyelembe vette. Közgazdasági Nobel díjat kapott

    54. Kockázat és hozam kapcsolata Tokepiaci árazás modellje (CAMP): részvény kockázat mentes kockázati hozama = papírok hozama + prémium r = rf + ß (rm –rf) rf : kockázat mentes befektetés hozama (pl: államkötvény hozama) rm: piaci portfolió hozama (pl: BUX-ban lévo részvények hozamának átlaga) ß: adott befektetés kockázata mennyire mozog együtt a piaci ingadozásokkal

More Related