1 / 39

Minőségmenedzsment 4. előadás

Minőségmenedzsment 4. előadás. Statisztikai folyamatszabályozás. A minőség létrehozásának 2 féle stratégiája. nyitott láncú beavatkozás : a tapasztalt eltérések kijavítására hivatott, különböző korrekciós tevékenységek elvégzésével.

sonora
Download Presentation

Minőségmenedzsment 4. előadás

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Minőségmenedzsment4. előadás Statisztikai folyamatszabályozás

  2. A minőség létrehozásának 2 féle stratégiája • nyitott láncú beavatkozás: a tapasztalt eltérések kijavítására hivatott, különböző korrekciós tevékenységek elvégzésével. • visszacsatolásos beavatkozás (szabályozás) : rendszeresen ismétlődő folyamatra a tapasztalatok alapján legyünk hatással, hogy a folyamat vizsgált pontján előre meghatározott szint valósuljon meg.

  3. A minőség létrehozásának módjai • 1. Minőség ellenőrzés: Olyan tevékenység, amely valamely egység egy vagy több jellemzőjének mérése, szemrevételezése, vagy vizsgálata és az eredmények összehasonlítása a követelményekkel a megfelelőség megállapítása érdekében. • 2.Minőségszabályozás. Eszközök módszerek és tevékenységek alkalmazása, amelyek a minőségi követelmények teljesítését szolgálják. (Nem egyenlő a minőség ellenőrzéssel!) Mint a folyamatfigyelése, a nem kielégítő teljesítőképesség okainak megszűntetése. • 3.Minőség irányítás: Az általános irányítási feladatköröknek minden olyan tevékenysége, amely meghatározza a minőségpolitikát, a minőségre vonatkozó célkitűzéseket és feladatköröket, és megvalósítja ezeket olyan eszközökkel, mint a minőségügyi tervezés, a minőségszabályozás, s minőségbiztosítás és a minőségfejlesztés. • 4.Minőségirányítási rendszer. Minden tervezett és módszeres tevékenység, amely megfelelő bizalmat hivatott kelteni arra, hogy a termék teljesíti a minőségi követelményeket.

  4. TQM, ISO, TQC Minőség ellenőrzés Minőség szabályozás Minőség irányítás Megakadályozza a hiba újbóli előfordulásának megakadályozása A hiba előfordulásának megakadályozása A selejt elkülönítése cél • Rendszer: • Folyamat • Erőforrás • Szervezet termék folyamat tárgy Előírásokkal való összevetés eszköz auditok PDCA A termék és a folyamatok eleget tesznek a fogyasztó igényeinek Megakadályozza a selejt fogyasztóhoz jutását Megakadályozza, hogy a hiba megismétlődjön eredmény

  5. A folyamatok változékonysága • Random – azaz véletlenszerű, nem tudjuk befolyásolni, véletlenszerű • Szisztematikus – valamilyen okra visszavezethető, és a folyamatjellemző átlagának eltolódását okozhatja • Szabályozott folyamatok – csak random hatások vannak • Szabályozatlan folyamatok – szisztematikus hatások is megjelenhetnek

  6. Adatgyűjtés • A szabályozó kártyák adatai mintavételezéssel kapjuk, melynek előnye: • Olcsóbb • Kevesebb időt igényel • Kevesebb beavatkozással jár (roncsolásos vizsgálatok) • Van ahol persze megvalósítható a mindendarabos ellenőrzés

  7. Mintavétel • Véletlen mintavétel • minden darabnak ugyanakkora esélye van a kiválasztásra • Legáltalánosabb • Nehezen megvalósítható • Szisztematikus mintavétel • Vagy idő vagy sorozat szerint • Racionális alcsoportok szerinti mintavétel • Alcsoportok logikailag homogének • Ha egyben kezelnénk, akkor a mérések változatosságában egy ismert hatás is szerepet játszana • Pl. kórházak reggeli esti mérése

  8. Az ellenőrzés vonatkozhat: • Folytonos, mérhető változóra (variable)  méréses ellenőrzés • Valamilyen megállapított minőségi tulajdonságra (attribute)  minősítéses ellenőrzés • Például az alkatrész méretezése folytonos változó lesz, míg a hibás darabok száma diszkrét változó

  9. Folyamatszabályozó ábra elkészítése • 1. kritikus műveletek - amelyek nem jól működnek és negatívan befolyásolják a termék minőségét • 2. A termék kritikus tulajdonságainak meghatározása – amelyek befolyásolják a termék használhatóságát • 3. Ezek vagy változók vagy attribútumok • 4. Kiválasztani a megfelelő folyamatszabályozó ábrát • 5. Meghatározni a határértékeket és folyamatosan figyelni • 6. Változtatni a határértékeket, ha a folyamat változik

  10. Sazbályozó határok • UCL – Upper Control limit (felső szabályozó határ) • CL – Central line (középvonal) • LCL – lower Control limit (alsó szabályozó határ) • Az szabályozó határokat magából a folyamatból számoljuk és nem tévesztendők össze a műszaki vagy specifikációs határokkal az ún. specifikációs határokkal

  11. Eloszlás • Egyedi adatok elvben bármilyen eloszlást követhetnek, a gyakorlatban azonban ezek legtöbbször normális eloszlást követnek • centrális határeloszlás tétele: nagy minta-elemszám esetén (mondjuk, n nagyobb, mint 30), az összes lehetséges mintaátlagokból álló populáció közelítően normális eloszlású lesz m átlaggal és σ/n standard deviációval

  12. Normális eloszlást követő adatok • 99,73%-kal az m± 3 σ • 95,44%-a az m± 2 σ • 68,26%-a az m± 1 σ határok között helyezkedik el • Ha valamennyi mért adatunk az m± 3 σ között helyezkedik el, akkor szabályozottnak tekintjük.

  13. Hipotézis vizsgálat • H0 = a folyamat kontrollált

  14. Az m± 3 σ szabályozó határok esetén az első fajú hiba 0,27%-os, ami azt jelenti, hogy átlagosan az esetek 0,27%-ban akkor is a szabályozó határok túllépését tapasztaljuk, ha a folyamat valójában ellenőrzés alatt van • Ez a téves riasztás esete (a szállító kockázata) • ha a folyamatot a minta alapján ellenőrzés alatt levőnek tekintjük, holott az valójában ellenőrizetlen, ezzel a hibás darabokat továbbengedjük a fogyasztónak. • Elmaradt riasztás esete (fogyasztó kockázata)

  15. Szabályozó diagramok

  16. Fajtái • Átlag - egy folyamat, vagy termékparaméter átlagértékének időbeli változását figyeli. A szélsőséges ingadozásokra érzékeny • Terjedelem - az adott paraméter időbeli ingadozásának csökkenését, vagy növekedését figyeli. Kézi kártyavezetéshez igen alkalmas. • Szórás - az adott paraméter időbeli ingadozásának csökkenését, vagy növekedését figyeli. Számításigényes, ezért főleg számítógépes kártyavezetésnél használják. (kis szórás esetén) • Egyedi érték - az adott paraméter időbeli változását és egyben az egyedi mérések közötti eltérés ingadozásának mértékét figyeli • Medián - egy folyamat, vagy termékparaméter közepes értékének(medián) időbeli változását figyeli. Kevésbé érzékeny a szélsőséges ingadozásokra. • Mozgó átlag – a mozgó átlag kártyával múltbeli adatok alapján előre tudjuk jelezni a folyamat mozgását • Mozgó terjedelem - az egyedi adatok ingadozásának kisimításával inkább a hosszú távú trendek kimutatására alkalmas.

  17. és R – átlag és terjedelem kártya • Mintanagyság – n=4 vagy n=5 jól kezelhető, rövid intervallumokkal, hogy a mintán belüli szórás kicsi legyen • Mintavétel gyakorisága – hogy tükrözzön minden változást, mint műszakváltás, gépkezelő csere, stb. • Minták száma – 25 vagy több minta

  18. Minta átlag • A minta terjedelme • Ahol n a mintanagyság • Minta átlagok átlaga • Terjedelmek átlaga • Ahol m a minták száma

  19. Szabályozó határok számítása Ahol A2, D3, D4 a mintanagyságtól függő állandók

  20. Feladat

  21. Átlag kártya • Kiugró értéke • Szándékos vagy nem szándékos változás a folyamatban • Új tapasztalatlan kezelő • Különböző nyersanyag • Gépalkatrész kisebb hibája • Trend • Eszköz elévülése • Eszköz fokozatos romlása • Páratartalom, hőmérséklet fokozatos változása • Ciklikusság: • Bejövő anyagok szezonális hatása • Hőmérséklet, páratartalom ismétlődő hatása • Bármely napi, heti kémiai, mechanikai, pszichológiai esemény • Az üzemeltetők időszakos rotációja

  22. Terjedelem kártya • Kiugró érték • Tapasztalatlan operátor • Bejövő anyag nagyobb szórása • Trend • Javul a munkavállaló képzettsége • Csökken a munkavállaló képessége, fáradtság, unalom, figyelmetlenség • Fokozatosan javul a bejövő anyag egységessége • Periodikusság • Hibás gyártóeszköz • Karbantartási hiba

  23. Minősítéses jellemzők szabályozókártyái

  24. p-kártya: hibás darabok aránya, állandó és változó mintanagyságnál is használható • np-kártya – hibás darabok száma, állandó mintanagyságot igényel • c-kártya – hibák száma, egy termékegységre eső hibák száma, állandó mintaméretet igényel • u-kártya – hibaarány, egy termékegységre eső átlagos hibaszám szabályozókártyája, mind állandó mind változó mintaméretnél alkalmazható

  25. p-kártya • p – a hibás darabok aránya • Mind a p-t mind a σ-t lehet becsülni a mintákból is • k>25 • 50<n<100 • Eltérő minta nagyságnál is használható • Átlagos mintanagyságot veszem (könnyű számolni) • minden mintanagyság esetére ki kell számolni a szabályozó határokat (precízebb eredmény) • Ha az alsó hibaarányra negatív számot kapunk, akkor értelemszerűen 0-t kell annak tekinteni

  26. Feladat • Egy ellenőr feladata egy telefontársaság hibásan kiállított számláinak ellenőrzése. Az alábbi táblázat 20 mintára vonatkozó hibás darabok számát tartalmazza (mindegyik minta 100 elemű volt). Állítsa össze a p-kártyát, amely 99,74%-kát a véletlen hibáknak leírja, ha a folyamat szabályozott.

  27. z=3,00 • p=220/(20*100)=0,11 • σ=(0,11(1-0,11)/100)1/2=0,03 • UCL=0,11+3*0,03=0,2 • LCL=0,11-3*0,3=0,02

  28. Folyamatképesség

  29. Folyamat stabilitás vs folyamatképesség • Ha a folyamat szabályozott, az nem jelenti azt, hogy az előállított termékek megfelelőek, vagy selejtmentesek • A folyamatképesség annak mértéke, hogy a folyamat a termék minőségi specifikációit, illetve előírt tűréshatárait mennyire tudja tartani • Ez a kettő független egymástól

  30. Specifikációs határ • USL – Upper specification limit (felső specifikációs határ) • LSL – lower specification limit (alsó specifikációs határ) • A tűréshatárok nem magából a folyamatból számítjuk, hanem külső műszaki, üzleti, biztonsági vagy adminisztratív szempontok alapján állapítjuk meg

  31. Folyamatképesség vizsgálat - sokaságra • A teljes sokaságra vonatkozóan, ahol •  - a populáció átlaga • - a populáció szórása

  32. Folyamatképesség vizsgálat - mintából • 1. válasszuk ki a kritikus folyamatot • 2. határozzuk meg az n nagyságát • 19<k<26 • n>50 (ha attribútum) • 1<n<11 (folytonos változó) • Határozzuk meg, hogy a folyamat kontrillált-e • -Hasonlítsuk össze a természetes szabályozó határokat a sapcifikációs határokkal • Számítsuk ki a folyamaképesség mutatókat: Cpl, Cpu, Cpk • - határozzuk meg a folyamatátlagot a mintavételek átlagának átlagaként • - becsült folyamat szórás

  33. USL LSL Cp=1 Cpk=1 6σ

  34. A folyamat központosításáért a gépvezető tehető felelőssé, de amikor a szórás nagyobb mint a megengedett tűréshatár a vezetőség döntése szükséges  a gép felújítására lehet szükség

  35. Feladat • Egy vetítő egyik alkatrészének méretezési határértékei 30 és 40 milliméter. 30 mintavétel eredményeként a mintavételi átlagok átlaga ( ) 34 mm, a szórás pedig ( ) 3,5 mm. Határozza meg a folyamatképességet. Ha a folyamat nem magas szinten megfelelő, akkor hány százaléka az alkatrészeknek nem lesz megfelelő?

  36. Feladat megoldása • Cpu=(40-34)/3*3,5=0,57 • Cpl=(34-30)/3+3,5=0,38 • Cpk=0,38 • A folyamat nem megfelelő • A selejt meghatározásához a normális eloszlás tábla szükséges • Z=(x-)/ =(30-34)/3,5=-1,14 • Z=40-34/3,5=1,71 • 0,1271+0,0436=0,1707 17,07% nem megfelelő

  37. Köszönöm a figyelmet!

More Related