A reflektív tanulás alkalmazásának egyes területei a szociális képzésekben

1. A reflektív tanulás alkalmazásának egyes területei a szociális képzésekben Szöllősi Gábor egyetemi docens a projekt szakmai vezetője TÁMOP 5-4-4-09/2-C-/2009-0008

2. Ismétlés • Reflexív szakember • Reflektív tanulás • Reflektív kompetenciák TÁMOP 5-4-4-09/2-C-/2009-0008

3. A reflektív tanulás a szociális képzésekben Több, mint tanulási módszer Alkalmazásának egyes területei: • Készségek fejlesztésének eszköze • Tereptanulás módszere • Felnőtt-tanulás módszere • Megszerzett kompetenciák beszámításának alapja • Tanulás integrálásának • és támogatásának kerete TÁMOP 5-4-4-09/2-C-/2009-0008

4. mint a készségek fejlesztésének eszköze … • Dilemma: a hallgatók készségeinek fejlesztése során meghatározhatók-e standardok, vagy pedig a fejlesztés az adott egyén tekintetében bír értelemmel? • A szociálisképzések a szakmáraorientáltak, szakmai céljaik kiterjednekazismeretek , készségekésértékekmegszerzésére, illetvekialakítására. A tartalmak explicitilletve implicit módon vannak jelen a képzésekben, illetve részeikben • a reflektív készségfejlesztési célok két típusa: • a szociális szakemberre jellemző készségek kialakítása • a reflexív szakember számára szükséges sajátos készségek kialakítása a reflexió tanulása-tanítása révén • Egy reflektív módszer: reflectiveskilllaboratory (Wong KamPun: Social Work Skills Laboratory in Action:Integrative and Reflective Learningthrough Students’ Participation. CriticalThinking.) TÁMOP 5-4-4-09/2-C-/2009-0008

5. mint a tereptanulás módszere … Dilemma: Mi a helyes arány a terepgyakorlaton lévő hallgatók önálló tanulása, illetve a hallgatók instruálása között? Különbségek a hallgatók között a reflexiószintje szerint (Wonget al. 1999.): • nem-reflektálók (megszokás, megértés,) • reflektálók(tartalom, folyamat, tartalom és folyamat) • kritikaireflektálók (előfeltevésekre való reflektálás) A kezdő és a gyakorlott hallgató eltérően reagál - Didaktikus folyamat vs. Reflexió facilitálása - A reflexió támogatása olyan helyzetben, ahol a hallgatónak kevés a tapasztalata és nagy benne a nyugtalanság - A függőség-autonómia kontinuum menedzselése (AllysonMary Davys; LizBeddoe(2009) 'The ReflectiveLearningModel: Supervision of Social WorkStudents', SocialWork Education, 28: 8, 919 — 933.) TÁMOP 5-4-4-09/2-C-/2009-0008

6. mint a felnőtt-tanulás módszere … • Dilemma: Hogyan egyeztethetők össze a megszerzendő (és tanúsítandó) szakmai kompetenciák a felnőttként tanulók helyzetével, tanulási stílusával? • A felnőttek a saját perspektívájuk átalakítása révén tanulnak, mégpedig úgy, hogy a tapasztalatszerzés,a reflektálás, a konceptualizálás és az aktív kísérletezés eredményeképpen átstrukturálódnak a tapasztalataik, és a már birtokolt tudásukba új tudás integrálódik. • Szempontok a felnőtt-tanuláshoz: • Figyelembe kell venni a megszerzett személyes tapasztalatokat • Az egyén maga felelős a saját tanulásáért • A tanulók magukkal hozzák saját erőforrásaikat • A szakma tanulásának adekvát formája a cselekvésből, a probléma-megoldásból történő tanulás • A dilemma feloldásához nélkülözhetetlen a felnőtt tanuló tanulását támogató környezet TÁMOP 5-4-4-09/2-C-/2009-0008

7. mint a validáció alapja … • Dilemma: A szakembert a szakmai tapasztalat teszi szakemberré, és/vagy a tanulás? • Validáció: a megszerzett ismeretek, készségek, értékek formális elismerésének aktusa • Elv: önmagában a szakmai gyakorlat nem ad okot az elismerésre, hanem csakis a tapasztalat révén megszerzett tudás (ismeret, készség, érték) • A validáció logikai folyamata: • Validáció jogi, intézményi kereteinek meghatározása • Tapasztalat bemutatása és igazolása • A tapasztalat alapján megszerzett tudás demonstrálása • A dokumentum formai és tartalmi értékelése • A tudás (kredit stb.) formális elismerése • A validáció természetes eszköze a reflektív írás: • igazolja, hogy készítője visszatekintett egy eseményre, és a reflexió révén új tanulásra tett szert • elősegíti a reflexív folyamat véghezvitelét • lehetővé teszi a reflektív tanulás folyamatának és eredményének értékelését. TÁMOP 5-4-4-09/2-C-/2009-0008

8. mint a tanulás integrálásának eszköze … • Dilemma: a hallgató az előírt tantervi követelmények teljesítése, vagy a megfogalmazott kompetenciák elsajátítása révén válik szociális szakemberré? • Zárt struktúrájú képzési rendszer vs. Autonóm módon tanuló ember • A szociális munkások képzésének egyes problémái: • Az oklevél megszerzésének szükséges és egyben elégséges feltétele az, ha a hallgató megszerzi a szükséges krediteket. • A tantárgyak között jól eloszthatók az ismeretek, viszont sokkal kevésbé a skillek és az értékek • Sem a hallgató, sem az iskola nem tudja, hogy a hallgató hol tart az egyes készségek megszerzésének folyamatában. • Sem a hallgató, sem az iskola nem tudja tervezni, illetve módosítani az egyedi hallgató szociális szakemberré válásának útját • A szociális munkás hallgató tanulmányait integrálhatja a reflektív tanulás, illetve annak formális eszközei (ld. tanulmányi portfólió, reflektív portfólió) • Tanulmányi portfólió : Formális dokumentum, mely azonosítja és igazolja, hogy a személy milyen ismereteket és készségeket szerzett) • Reflektív portfólió: A tanulmányok szerves részét képező dokumentum a tapasztalatok és az annak alapján történt reflektív tanulás segítésére, illetve bemutatására TÁMOP 5-4-4-09/2-C-/2009-0008

9. mint a tanulás támogatásának eszköze … • Dilemma: az, hogy a hallgató miként képes végigmenni a képzési programon, pusztán a hallgató autonómiájára tartozik, vagy a felelősség megoszlik a hallgató és az iskola között? • A szociális képzések a tanulmányok megtervezésénél csekély fokú autonómiát biztosítanak a hallgató számára, a képzés folyamatán való sikeres túljutást viszont szinte teljes egészében a hallgatón múlik • A tanulmányait megkezdő személy előtt álló feladatok (túl az anyagi, családi és egyéb gondokon): • Megtervezni és megszervezni a tanulmányait • Megtanulni (az adott helyen szükséges módon) tanulni • Tanulni • Mentorálás, tutorálás: problémacsoport vs. minden hallgató • Mentorálás célja: • tájékoztatás • A tanuláshoz szükséges általános készségek gyarapítása • A tanulás megszervezéséhez szükséges kompetenciák fejlesztése TÁMOP 5-4-4-09/2-C-/2009-0008

10. Megfontolásra ajánlott kérdés … • Kockázat-kerülő stratégia: Lemondok az esetleges előnyökről, és maradok a kevesebb változást igénylő, kevesebb meglepetést magában rejtő módszereknél • Siker-orientált stratégia: Az esetleges előnyök érdekében, hajlandó vagyok bizonyos mértékű változtatásra és kockázatvállalásra • Mediáló tényező: A projekt keretet ad a kísérletezéshez Köszönöm a figyelmet! TÁMOP 5-4-4-09/2-C-/2009-0008