Masszázs elhelyezése a fizioterápiában

1. Masszázs elhelyezése a fizioterápiában Fizioterápia szó: „fizio” része „füzosz” (görög) szóból jelentése: természet természet energiáit használja fel a gyógykezeléshez

2. Fizioterápia gyűjtőfogalom, azokat a gyógymódokat foglalja magába, amelyek a természet energiáit alkalmazza a gyógyításhoz. Gyógyítás legősibb ága – Ősember Gyógyítás az ember megjelenésével kezdődött. Első természetes gyógymódok

3. Fizioterápia feladata: • megelőzés • tüneti kezelés • specifikus kezelés • kutatás • Fizioterápia felosztása • elektroterápia • termoterápia (hideg is) • balneoterápia • klímaterápia • inhaláció • diéta

4. mechanoterápia aktív: gyógytorna • passzív: masszázs • kimozgatás • trakció • UH • Masszázs fogalma: • A masszázs a test felületén meghatározott és kötött sorrendű fogásokkal kivitelezett, meghatározott kezelési céllal alkalmazott mechanikai inger. A masszázsra kialakuló szervezeti válaszreakció a fizikális gyógyhatás.

5. Történelmi áttekintés Legősibb gyógyeljárások közé tartozik emberiség történetével egyidős kéz az ember legrégebbi munkaeszköze i.e. 4000 India: • egészségügyi beavatkozásként ismerték el • jóga rendszere mellett alkalmazták

6. i.e. 3200 Ókori Egyiptom: • emberek egészséges életmódjához hozzátartozik a masszázs és a testmozgás i.e. 2698 Kína: • az első írásos emlék! – Huang Ti (sárga császár) belgyógyászati munkájában • Kong Fu gyakorlatsor • Tao papok oktatásával masszőröket képeztek • távolhatást is ismerték

7. i.e. 460 – 370 Görögország: • jó levegőt, masszázst, tornát és gyógyfürdőket ajánlottak • Hippokratész (i.e. 460-377) alkalmazta a masszázst - minden orvosnak értenie kell hozzá - masszázs és mozgás együttes hatása - De Officina Medici c. munkájában foglalkozott a témával - egyik legfontosabb ellenjavalatot (láz) ő fogalmazta meg

8. i.e. 199-130 Római Birodalom: • Galenus (i.e. 100) „Tripsis” c. műve - javallatokat állít fel a masszázsra • Aszklepiosz (i.e. 128-56): Julianus császárnál a gladiátorok masszázsával foglalkozott • Celsus: reumás betegek és sérült katonák kezelésében használta a masszázst IX. század Arabok: • Galenus tanát vitték tovább • masszázs és gimnasztika kombinálása

9. Avicenna (i.sz. 980-1037): „Orvosi törvények” c. könyve - masszázsról, és annak hidroterápiával, dietetikával való összekapcsolásáról Reneszánsz, Velence: • Hieronymus: „De artegimnastica” c. műve - testedzés egészségmegőrző hatását emeli ki - masszázs és fürdők összekapcsolása

10. XV. század: • Francis Fuller (brit orvos) masszázst már a gyógymódok között írja le • Nicolas Andry (francia orvos): - preventió! - tartó- mozgató szervrendszer funkciónális szerepe 1517-1590 AmbroisePare: - francia királyi udvar orvosa - fiziológiai és anatómiai ismeretekre alapozta a masszázst

11. - masszázsról, mint gyógyító eljárásról ír XVIII. század: A masszázs mechanoterápia néven válik ismertté. • masszázs szó gyökerei: görög, arab, szanszkrit eredetűek; a tulajdonképpeni masszázs szót a franciák alkották, franciából származik XIX. század: „Svéd korszak” • Pehr Henrik Ling (1776-1839) - masszázsfogások összegyűjtésével, rendszerezésével foglalkozott mai forma klasszikus svéd masszázs

12. Metzger és Mosengeil: fogások hatásmechanizmusát írták le, pontos javallatok megadása • Hoffa: - Ling módszerét fejlesztette tovább - masszázs helyi-, és távolhatásai - „Masszázs kézikönyve” c. munkája, újabb technikákat gyűjt össze • Gustav Zander: mechanikus gépeket szerkesztett a masszázs és a torna céljaira • Mosengeil 1875: reflexes idegi hatások felvetése

13. XX. század: • Head és Mackenzie - masszázs reflexes hatásai új speciális masszázsformák kialakítása reflexzóna masszázs • Glaser és Dalicho (1952) - szegmentmasszázs elmélete és gyakorlata • ElisabethDicke (német gyógytornász) - reflexzóna masszázs nagy művelője és leírója - 1929 Freiburg: kidolgozta a kötőszöveti masszázs elméletét és speciális technikáját

14. Prof. Dr. Kohlrausch és TeirichLeube: ElisabethDicke munkájának anatómiai és élettani hátterét adták meg • James Cyriax 1947 London St. Thomas Hospital - lágyrész elváltozások kezelésének technikája ún. „mély masszázs” - 1950 „Kezelés manipulációval és mély masszázs” c. könyve: indikációk és pontos technika; első könyv a fizioterapeuták részére

15. Magyarország: • középkortól írásos utalások • fürdőkultúra a török megszállásra masszázs • elterjedése

16. A masszázs tárgyi és személyi feltételei • Tárgyi feltételek: • megfelelő helyiség, helyiségek • megfelelő hőmérséklet • higiénés elvárások • megfelelő masszázspad • masszázs szék • sámli, zsámoly • kényelmi eszközök • vivőanyagok • mérőeszközök

17. 2. Személyi feltételek: • ápoltság – ruha, bőr, haj, köröm • megbízhatóság • udvariasság, empátia • igényesség önmagával, környezetével • jó kontaktusteremtő készség • csapatjátékos • tisztelet a beteg és a szakma iránt • kompetencia határok betartása!!

18. Masszázs általános szabályai • masszázs módszerének mindig a beteg szükségleteihez kell alkalmazkodnia • ritmus! • egyik kezünk mindig érintse a beteget (kivéve ütögetés) • masszázs lényege a célirányos kezelés • általában nem beszélgetünk közben a pácienssel • fogások hatását alkalmazásuk mikéntje határozza meg • masszázsnak kellemes érzetet kell keltenie a páciensben • „nilnocere”