1 / 118

Kétszer 90 perc munkajog

Kétszer 90 perc munkajog. 2013.IV.20. Dr. Horváth István ügyvéd, Dr. P. Horváth Ügyvédi Iroda c. egyetemi docens (phd) ELTE ÁJK. A témához – reggeli vércukoremelőnek….

tallis
Download Presentation

Kétszer 90 perc munkajog

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Kétszer 90 perc munkajog 2013.IV.20. Dr. Horváth István ügyvéd, Dr. P. Horváth Ügyvédi Iroda c. egyetemi docens (phd) ELTE ÁJK

  2. A témához – reggeli vércukoremelőnek… Egy pap felajánlja egy apácának, hogy elviszi kocsival. Az apáca beül és keresztbe teszi a lábát, ami miatt a ruhája felhúzódik, és így láthatóvá válik a combja. A pap ezt meglátja és kis híján karambolt okoz. Miután egyenesbe hozza az autót, a pap lassan az apáca combjára teszi a kezét. Az apáca azt mondja: „Atyám, emlékszik mit mond a 129. zsoltár?” A pap erre elveszi a kezét. De amikor sebességet vált, akkor a keze újra az apáca combjára téved. Az apáca megint azt mondja: „Atyám, emlékszik mit mond a 129. zsoltárt?” A pap elveszi a kezét és mentegetőzik: „Sajnálom, nővér, a test könnyen bűnbe esik.” Amikor megérkeznek, a nővér nagyot sóhajt és kiszáll. Amikor a pap visszaér a templomba, szalad, hogy megnézze a 129. zsoltárt. Meg is találja:

  3. …mit ír a Zsoltár? „Menj tovább és keresgélj, mert ott feljebb megtalálod a megdicsőülést.” Mi számunkra a történet tanulsága: Ha nem vagy jól informált a munkáddal kapcsolatban, akkor könnyen elszalaszthatsz egy nagyszerű lehetőséget.

  4. Munkajogi alapvetés - külföld Nyugat-európai kontinentális jog a szerződéses alapú munkaviszony (versenyszféra) és a hierarchikus közszféra szétválása a szabályozásban • Jogviszony keletkezése(szerződés – kinevezés) • A jogviszony tartalma és annak alakítása • A felek akaratának jogszabály általi korlátozásának foka Magánmunkajog: magánautonómia, önrendelkezés – szerződéses elv, diszpozitív szabályozási karakter Közszolgálat: az állam eltérő jogalkotói szerepe – a szabályozás eltérő általános karaktere: kógens

  5. Munkajogi alapvetés – külföld 2. Ami az elvi elhatárolást kikezdi • a magánjogi (és HR) elemek beszivárgása a közszférába – • a kollektív munkajog intézményeinek - dogmatikailag nem megalapozott - jelenléte Jogviszonyok – a „határesetek – célszerűségi szempontok – nincs egységes európai modell – a Kttv. és az Mt. Konstrukciója • sem a magánmunkaviszonyba, • sem a közszolgálati jogviszonyba nem tartoznak Köztulajdonban álló munkáltatók

  6. Nemzetközi tendenciák, jelenségek A globalizáció és az EMU (maastrichti konvergencia kritériumok): az érdeklődés fókuszába hozza a közszolgálatot Globalizáció – a hatékonyságra törekvés: ennek megjelenése a közszolgálatban A komparatív előnyök biztosíthatósága – a minőségi munkaerő megszerzésének és megtartásának képessége Mi tartozik a közszférába – differenciált jogviszonyok és kiszervezések A válság és kezelése – a kormányzatok lehetséges eszközei: • Privatizáció • Közterhek • … és közszféra – elbocsátások, bérbefagyasztás- vagy csökkentés és ezek hatása

  7. Munkajogi alapvetés – itthon • Munkajogi „rendszerváltozás” - elvi ellentmondásokkal Duális rendszer - trichotom szabályozás • Mt. – a pólus másik végén a Ktv. - • kizárja a kollektív szerződést, és a részvételi jogok gyakorlását, de aközigazgatási munkavállalók szakszervezetei az Mt. szerint köthetnek – dogmatikailag nem megalapozott a munkaszerződés • Mt. és Kttv. között félúton - Kjt. 2010. A Ktjv. életbe lépése – az indokolás nélküli felmentés 2012. A Kttv. és az új Mt. életbe lépése Jogalkotási pazarlás: Kttv. mellett - 1996: Hszt., 2001: Hjt. Kttv. és Hszt., Hjt – tartalmuk 3/4 –e azonos – prioritások biztosítására inkább differenciált szabályozás kellene – akadálya a díjazás Közalkalmazotti jogviszony más jogviszonnyal történő felválthatósága – közelmúlt és jelen: menekülés a munkaviszonyba

  8. A „szentháromság” 1992 – 2013 1992. Mt. – Kjt. - Ktv. 2010. Mt. – Kjt. - Ktv. – Ktjv. 2012. Mt. – Kjt. - Kttv.

  9. Munkajogi alapvetés – itthon 2. A három munkajogi törvény • Mt. diszpozitív – eltérő megállapodási mozgástér kollektív szerződésben és munkaszerződésben • Kttv. és Kjt. kógens A Kjt. általános háttérjogszabálya az Mt. Problémás kollektív szerződéskötési felhatalmazás a Kjt-ben A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. 277. § (1) és (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy kollektív szerződés az e törvény, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek előírásaitól akkor térhet el, ha az eltérésre ezek a jogszabályok felhatalmazást adnak.

  10. Néhány fontos konkrétum Az Mt. hatálya • Versenyszféra • Nonprofit szféra (pl. közvállalatok, a Kjt. Hatálya alól kiszervezett intézmények, társadalmi szervezetek, egyházak) A Kjt. hatálya - ha törvény eltérően nem rendelkezik – • az állami és a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél, valamint • a helyi önkormányzat által (a továbbiakban: munkáltató) feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására foglalkoztatottak • közalkalmazotti jogviszonyára terjed ki. Személyi hatály – minden foglalkoztatott közalkalmazott

  11. Kttv. - szervi és személyi hatály A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény [Kttv.] hatálya Első csoport • Központi államigazgatási szervek - Miniszterelnökség, a minisztérium, a kormányhivatal, a központi hivatal • a kormányhivatal és a központi hivatal területi, helyi szerve, • a megyei, fővárosi kormányhivatal, valamint területi szerve, továbbá a megyei intézményfenntartó központ, • a rendőrség, a büntetés-végrehajtás és a hivatásos katasztrófavédelemi szerv központi és területi szervei kormánytisztviselőjének és kormányzati ügykezelőjének kormányzati szolgálati jogviszonyára „Gyűjtőnév”: a felsorolt munkáltatók a Kttv. szerint az „államigazgatási szervek”

  12. Kttv. - szervi és személyi hatály Második csoport - a szakmai vezetők • a Miniszterelnökség, a minisztérium • közigazgatási államtitkára és helyettes államtitkára kormányzati szolgálati jogviszonyára, Harmadik csoport – a képviselő-testület hivatala : • helyi önkormányzat képviselő-testületének hivatala és hatósági igazgatási társulása, közterület-felügyelete, • a körjegyzőség • az országos nemzetiségi önkormányzatok hivatala köztisztviselőjének és közszolgálati ügykezelőjének közszolgálati jogviszonyára terjed ki .

  13. A Kttv. – mint általános háttérjogszabály Törvény eltérő rendelkezése hiányában a fontos, de nem kormányzatihivatalok, hatóságok, felügyeletek: a Köztársasági Elnöki Hivatal, az Országgyűlés Hivatala, az Alkotmánybíróság Hivatala, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, az Állami Számvevőszék, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, a Gazdasági Versenyhivatal, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága, a Magyar Művészeti Akadémia Titkársága, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, az Egyenlő Bánásmód Hatóság, a Közbeszerzési Hatóság és az Országgyűlési Őrség köztisztviselőjének és közszolgálati ügykezelőjének közszolgálati jogviszonyára is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

  14. A Kttv. – mint általános háttérjogszabály Az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba • beosztott bíróra, illetve • ügyészre, ha törvény másként nem rendelkezik, a kormánytisztviselőkre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. A lista – A Kttv. hatálya alá tartozó szervek jegyzékét a Kormány teszi közzé. A Kttv. hatálya alatti munkavállalók – A 258. § alapján: hatálya kiterjed a közigazgatási szervnél kormánytisztviselőnek, köztisztviselőnek, kormányzati, illetve közszolgálati ügykezelőnek nem minősülő munkavállaló munkaviszonyára.

  15. Mt. A munkaszerződés Kötelező tartalmi elemek - 45. § - A munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk • a munkavállaló alapbérében és • munkakörében. És a munkavégzés helye? Márnem kötelező elem A munkavállaló munkahelyét a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában munkahelynek a munkáltatónak azt a telephelyét kell tekinteni, ahol a munkavállaló munkáját szokás szerint végzi (45. § (3) bek.) Lehetséges elemek: az idők – törvényi háttérrel • amunkaviszony időtartamát a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában a munkaviszony határozatlan időre jön létre. • a munkaviszony – eltérő megállapodás hiányában – teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre. • A próbaidő – hogyan számoljuk az időket?

  16. A kormányzati szolgálati jogviszony létesítése – a határozott idő Általános szabály Kormányzati szolgálati jogviszony • tartósan távollevő kormánytisztviselő helyettesítése céljából • vagy esetenként szükségessé váló feladat elvégzésére, illetve • tartós külszolgálat ellátására létesíthet ő határozott időre. Mennyiben más mint a meghatározott feladat? Hogy nem lehet határozott időt kikötni? A jogviszony megszűnésének időpontja nem függhet kizárólag • az államigazgatási szerv, illetve a kormánytisztviselő akaratától, • ha a felek a jogviszony időtartamát nem naptárilag határozták meg. A kormányzati szolgálati jogviszonyt határozatlan idejűnek kell tekinteni, ha a határozott időre történő kinevezés nem felel meg a törvényi feltételeknek .

  17. A közalkalmazotti jogviszony létrejötte, a határozott idejű kinevezés 21. § A közalkalmazotti jogviszony határozatlan időre történő kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. A kinevezést és annak elfogadását írásba kell foglalni. Közalkalmazotti jogviszony - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a) helyettesítés céljából, vagy b) meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására létesíthető határozott időre történő kinevezéssel. EBH2009. 1991. Nem felel meg a Kjt. 21. § (2) bekezdése szerinti feltételeknek, ha a közalkalmazott határozott időre történő helyettesítésre alkalmazásának időtartama nem igazodik a helyettesített személy távollétéhez.

  18. A kinevezés tartalmi elemei A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a közalkalmazott munkakörét, a besorolásának alapjául szolgáló fizetési osztályt és fokozatot, az illetményét és a munkavégzés helyét. Bérkorlát - A tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó havi illetmény és a havi rendszeres illetménypótlékok együttes összege nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét. A kinevezési okmányban más, a közalkalmazotti jogviszonyt érintő kérdés is meghatározható. Határozottból határozatlan - A közalkalmazotti jogviszonyt határozatlan idejűnek kell tekinteni, ha a határozott időre történő kinevezés nem felel meg a (2) bekezdésben foglaltaknak.

  19. Az illetmény a kinevezésben EBH2006. 1544. A garantált illetmény összegét meghaladó, munkáltatói döntésen alapuló illetményrész a kinevezésben meghatározott illetmény része. Ebből következően a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész akkor csökkenthető vagy vonható meg, ha ez nem jár a kinevezés szerinti illetmény összegének csökkenésével Apropó: hogy van ez a Kttv-ben?

  20. A próbaidő 21/A. § A kinevezésben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor - a (4)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - három hónap próbaidő megállapítása kötelező. A kinevezésben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor három hónapot meghaladó próbaidő köthető ki, melynek tartama legfeljebb négy hónapig terjedhet. A próbaidő meghosszabbítása tilos. A próbaidő tartama alatt a közalkalmazotti jogviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal indokolás nélkül megszüntetheti.

  21. Kttv. A próbaidő Általános szabály - A kinevezésben a kormányzati szolgálati jogviszony létesítésekor legalább három, de legfeljebb hat hónapig terjedő próbaidőt kell kikötni . A próbaidő nem hosszabbítható meg . A próbaidő tartamát a pályakezdőnél a gyakornoki időbe be kell számítani . A próbaidő alatt a kormányzati szolgálati jogviszonyt bármelyik fél indokolás nélkül azonnali hatállyal megszüntetheti . A három hónapnál rövidebb idejű kinevezés esetén a felek megállapodhatnak a próbaidő kikötéséről azzal, hogy a próbaidő legfeljebb a határozott idejű kinevezés időtartamának a fele lehet .

  22. Egyoldalú kinevezés-módosítás A közszolgálati tisztviselő munkakörét, munkavégzésének helyét a munkáltató a kormánytisztviselő hozzájárulása nélkül módosíthatja. Nincsen a munkáltató működésével összefüggő törvényi előfeltétele Feltételek: A munkakört és a munkavégzés helyét abban az esetben módosíthatja a munkáltató egyoldalúan, ha • az új munkakör megfelel a kormánytisztviselő iskolai végzettségének, képzettségének, • az új munkahely és a lakóhely között - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje naponta a két órát, illetve 10 éven aluli gyermeket nevelő kormánytisztviselő esetében a másfél órát nem haladja meg

  23. További feltételek A kinevezésben a munkakört és a munkavégzés helyét abban az esetben módosíthatja a munkáltató a kormánytisztviselő belegyezése nélkül, • ha a kormánytisztviselőre nézve • különösen beosztására, besorolására, egészségi állapotára vagy családi körülményeire tekintettel • aránytalan sérelemmel nem jár. A vezetőre ez a szabály nem alkalmazandó. Kérdés:Hol van „beosztás” a közszolgálatban? Kiállja-e a különös szabály az egyenlő bánásmód próbáját?

  24. Ha nem tetszik az új munka vagy munkahely Felmentési kérelem - A kormánytisztviselőt a kinevezés-módosítástól számított öt munkanapon belül írásban benyújtott kérelmére fel kell menteni. Kérdés: Kimenthető-e a határidő elmulasztása? Mi jár? A kormánytisztviselő felmentése esetén a kinevezés-módosítást megelőzően betöltött korábbi munkakörében megállapított illetményét kell alapul venni a felmentési időre járó kereset, a végkielégítés összegének, valamint az egyéb kifizetések összegének meghatározáskor.

  25. Nyugdíj vagy közalkalmazotti/szolgálati jogviszony 1. Tny. 83/C. § (1) Az öregségi nyugdíj folyósítását – • a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig - szüneteltetni kell, • ha a nyugdíjas – többek között - közalkalmazotti jogviszonyban áll. (3) Az öregségi nyugdíj szüneteltetésének időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül. (4) Az öregségi nyugdíj a nyugdíjas kérelmére akkor folyósítható újból, ha a jogosult igazolja az (1) bekezdés szerinti jogviszony megszűnését. (5) Az öregségi nyugdíj újbóli folyósítása során a 83/A. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

  26. Nyugdíj vagy közalkalmazotti/szolgálati jogviszony 2. Tny. 83/A. §(3) Az újbóli folyósítás során a jogosultat az ellátás szüneteltetést megelőző összegének a 22/A. § szerinti növeléssel, továbbá az időközben végrehajtott emelésekkel - a növelés időpontjának és az egyes emelések esedékességének figyelembevételével - növelt összege illeti meg. Az indokolásból: módosítás alapján a közalkalmazotti jogviszony tekintetében bevezetésre kerül a dupla ellátás tilalma.

  27. Akik újév napján nyugdíjasként közalkalmazotti jogviszonyban álltak Tny. 102/I. § (1) A 2013. január 1-jén a 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszonyban álló, öregségi nyugdíjban részesülő személy a 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszony fennállásának tényét a nyugdíjfolyósító szervnek. 2013. április 30-áig köteles bejelenteni (2) A 2013. január 1-jén a 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszonyban álló személy öregségi nyugdíját - ha a 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszonya továbbra is fennáll - 2013. július 1-jétől kell szüneteltetni.

  28. Nyugdíjasok az Mt. szerint 1. Nyugdíjas munkavállaló, aki • az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság), • az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül, • a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül, • Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban részesül, • öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,

  29. Nyugdíjasok az Mt. szerint 2. • gf) növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy • gg) rokkantsági ellátásban részesül,

  30. Az 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozata közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről 1.1. A Kormány felhívja a minisztereket és a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó költségvetési szervekkel közalkalmazotti vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban álló azon személyek jogviszonyának megszüntetése vagy a megszüntetés kezdeményezése érdekében, akik a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötték és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idõt megszerezték; • Határidő: 2013. január 31., és azt követően folyamatosan Kérdés: és akik már részesülnek öregségi nyugdíjban? Nem áll-e ellentétben a Tny-el? Folyamatosan? Aki öregségi nyugdíjra lesz majd jogosult, fel kell menteni?

  31. A kivételek Az e határozatban foglaltak nem vonatkoznak a központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményekben oktatói, tanári vagy tudományos kutatói munkakörben foglalkoztatott személyekre; Abban az esetben, ha azt a munkáltató különösen fontos érdeke vagy a költségvetési szerv alaptevékenysége indokolja, a munkáltatói jogok gyakorlója a Kormány véleményének kikérését követően dönthet az 1.1. pont szerinti közalkalmazott, továbbfoglalkoztatásáról azzal, hogy a Kormány véleménye köti a munkáltatói jogok gyakorlóját a döntésének meghozatalában;

  32. Létszámleépítés Az 1.1. pont alapján megszüntetett jogviszonyú közalkalmazottak, kormánytisztviselők és kormányzati ügykezelők álláshelyeinek betöltésére közalkalmazotti, kormányzati szolgálati jogviszony nem létesíthető, és a feladat ellátására megbízási vagy vállalkozási szerződés nem köthető; Felelős: a miniszterek és a Miniszterelnökséget vezető államtitkár Határidő: folyamatosan És, ha közös megegyezéssel válunk el?

  33. Foglalkoztatási tilalom nyugdíjasoknak A Kormány felhívja a minisztereket és a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek ne létesítsenek közalkalmazotti és – törvényben meghatározottak szerint – kormányzati szolgálati jogviszonyt olyan személlyel, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte; Kérdés: Vonatkozik-e a tilalom az öregségi nyugdíjban részesülőkre? Mennyiben áll ez a Tny. Módosítással összhangban?

  34. Nyugdíjassal nem köthető megbízási és vállalkozási szerződés A Kormány felhívja a minisztereket és a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy • az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek ne kössenek megbízási és vállalkozási szerződést olyan személlyel, • aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte; De a fennállókat nem kell megszüntetni! Javallat: kössön szerződést egy gazdasági társasággal

  35. Kivételek Ha azt a munkáltató különösen fontos érdeke vagy a költségvetési szerv alaptevékenysége indokolja, a munkáltatói jogok gyakorlója a Kormány véleményének kikérését követően dönthet a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerzett közalkalmazott, kormánytisztviselő vagy kormányzati ügykezelő foglalkoztatásáról, szerződés létrehozásárólt azzal, hogy a Kormány véleménye köti a munkáltatói jogok gyakorlóját (költségvetési szerv vezetőjét) a döntésének meghozatalában; Továbbfoglalkoztatáson a foglalkoztatási jogviszony létesítését kell érteni, a kérelem megtételére a közalkalmazotti, kormánytisztviselői vagy kormányzati ügykezelői jogviszonyt létesíteni, szerződő személy kívánó személy jogosult; Kérdés: miért nem a munkáltató nyújtja be a kérelmet?

  36. Mt. A munkaviszony megszűnése a munkavállaló halálával, a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, a határozott idő lejártával, megszűnik a munkaviszony, ha jogügylet vagy jogszabály rendelkezése alapján a gazdasági egységet átvevő munkáltató nem az Mt. hatálya alá tartozik.

  37. A közszolgálati tisztviselői jogviszony megszűnése – tipikus esetek a kinevezésben foglalt határozott idő lejártával , a kormánytisztviselő halálával , e törvény erejénél fogva az e törvényben meghatározott esetekben, a 70. életév betöltésével, a prémiumévek programban történő részvétel, illetőleg különleges foglalkoztatási állományba helyezés esetén az erre vonatkozó külön törvény szabályai szerint , az államigazgatási szerv jogutód nélküli megszűnésével , a hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel,

  38. „Öregem” - mehetsz Ha a kormánytisztviselő • a társadalombiztosítási szabályok alapján az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és • az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, • kivéve, ha a kormánytisztviselő kérelmére és hivatali érdek alapján a munkáltató a jogviszonyt fenntartja . Még szaladgálhat is - A kormánytisztviselő köteles bemutatni a munkáltatónak e feltétel megállapításához szükséges, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv külön jogszabály szerinti határozatát .

  39. Az előző szabályhoz kapcsolódó Kttv- módosítás 60. § (6) A kormánytisztviselő a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését egy évvel megelőzően az (1) bekezdés j) pontja szerinti feltétel ellenőrzése céljából a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél a megszerzett szolgálati idejéről hatósági bizonyítvány kiállítását kéri. Nem kell kérelmezni a hatósági bizonyítvány kiállítását, ha a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv korábban meghozott határozata az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő meglétét igazolja. A kormánytisztviselő a szolgálati időről kiállított hatósági bizonyítvány vagy más határozat másolatát - a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését legalább három hónappal megelőzően - benyújtja a munkáltatónak. A munkáltató az így tudomására jutott személyes adatokat az (1) bekezdés j) pontjában meghatározott feltétel teljesülésének ellenőrzése céljából, legfeljebb a 184. § (4) bekezdésében meghatározott ideig kezelheti.

  40. Kérelem a továbbfoglalkoztatáshoz 60. § (7) A kormánytisztviselő az (1) bekezdés j) pontjában meghatározott kérelmét a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napját megelőző harmadik hónap utolsó napjáig írásban nyújthatja be a munkáltatóhoz. A határidő elmulasztása miatt igazolás benyújtásának nincs helye, ebben az esetben a kormánytisztviselő jogviszonya annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amikor a kormánytisztviselő a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte. (8) Ha a munkáltató egyetért a kormánytisztviselő jogviszonyának fenntartásával, a munkáltató kikéri a Kormány véleményét a kormánytisztviselő jogviszonyának fenntartásáról.

  41. A jogviszony sorsa 60. § (9) Az (1) bekezdés j) pontjában meghatározottak szerint a munkáltató akkor tarthatja fenn a jogviszonyt, ha a Kormány egyetért a jogviszony fenntartásával. A Kormány véleménye köti a munkáltatót a döntésének meghozatalában. (10) Ha a munkáltató a kormánytisztviselő jogviszonyát nem tartja fenn, a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya az erről hozott • döntés kézhezvétele hónapjának vagy • - ha az későbbi időpontra esik - annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amikor a kormánytisztviselő a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte.

  42. … és a köztisztviselők? 228/A. § Az öregségi nyugdíjra való jogosultsággal rendelkező köztisztviselő foglalkoztatása tekintetében a 39. § (6a) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy • a közszolgálati jogviszony létesítéséről • különösen indokolt esetben, • a köztisztviselői jogviszonyt létesítő személy kérelmére • a munkáltatói jogkör gyakorlója saját hatáskörben dönt. 229. § (4) Az öregségi nyugdíjra való jogosultsággal rendelkező köztisztviselő továbbfoglalkoztatása tekintetében a 60. § (8) és (9) bekezdését nem kell alkalmazni.

  43. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése 25. § (1) A közalkalmazotti jogviszony megszűnik: a) a kinevezésben foglalt határozott idő lejártával, b) a közalkalmazott halálával, c) a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, valamint d) a 22. § (16) bekezdésében és a 25/A. § (1) bekezdésében meghatározott esetben (a munkáltató jogállásának megváltozása), továbbá ha törvény így rendelkezik, e) a prémiumévek programban történő részvétel esetén a prémiumévek programról szóló törvény szabályai szerint.

  44. A munkaviszony megszüntetése 64. § A munkaviszony megszüntethető: • a) a felek közös megegyezésével, • b)felmondással, • c)azonnali hatályú felmondással. A megszüntetés okának az indokolásból világosan ki kell tűnnie. A megszüntető jognyilatkozat indokának valóságát és okszerűségét a nyilatkozattevő bizonyítja. Néha a munkavállalónak is indokolnia kell…

  45. Felmondás – tilalmakkal Egy évre kizárhatják - 65. § A felek megállapodása esetén – legfeljebb a munkaviszony kezdetétől számított egy évig – a munkaviszony rendes felmondással nem szüntethető meg. A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt • a) a várandósság, • b) a szülési szabadság, továbbá • c) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §) - (6) az anyának jár, mindkét szülő igénybe veszi • d) atényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés, valamint

  46. Még a tilalmakról • e) a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap tartama alatt. A védelem alkalmazása szempontjából • a felmondás közlésének, • csoportos létszámcsökkentésesetén a tájékoztatás közlésének időpontja az irányadó. Kivételek: Várandósságra, emberi reprodukciós eljárásban való részvételre a munkavállaló csak akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatót a felmondás közlését megelőzően tájékoztatta. És ha már látszik? Kivel kell közölni?

  47. Felmondási tilalom helyett felmondási idő „csúszás” 68. § A felmondási idő a felmondás közlését követőnapon kezdődik. A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő az alábbiakban meghatározott időtartam lejártát követő napon kezdődik: • a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év, • a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés • hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság, Csoportos létszámcsökkentés – a munkavállaló tájékoztatásakor[75. § (1) bekezdés] a fenti körülmény valamelyike fennállt – „csúszik” a felmondási idő kezdete.

  48. A felmondási idő 69. § A felmondási idő harminc nap. A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött • a) három év után öt nappal, • b) öt év után tizenöt nappal, • c) nyolc év után húsz nappal, • d) tíz év után huszonöt nappal, • e) tizenöt év után harminc nappal, • f) tizennyolc év után negyven nappal, • g) húsz év után hatvan nappal • meghosszabbodik. A felek hosszabb, legfeljebb hat havi felmondási időben is megállapodhatnak.

  49. A felmondás indokolása – a védett kor A felmondás indoka csak a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével, illetve a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. Mentesülés A munkáltató a határozatlan időtartamú munkaviszony felmondással történő megszüntetését nem köteles indokolni, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül. Felmondási korlátozás - A munkáltató • a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló • határozatlan tartamú munkaviszonyát • a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül • a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával indokolt felmondással a 78. § (1) bekezdésében meghatározott okból szüntetheti meg.

  50. Még a védett korról – felmondás állás-felajánlási kötelezettséggel A „védett munkavállaló” munkaviszonya • a munkavállaló képességével összefüggő vagy a munkáltató működésével összefüggő okból akkor szüntethető meg, • ha a munkáltatónál a 45. § (3) bekezdése szerinti munkahelyen nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör vagy • a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja.

More Related