A Tengerek vize II.

1. Zentai Zoltán NYME Földrajz és Környezettudományi Intézet A Tengerek vize II. Anyagforgalom Sótartalom Hőháztartás Tengeri jég

2. Sótartalom: Átlagos sótartalom 35‰ Fémekben szegény (Agyag, vas-, mangán-hidroxid) /nehézfémek, 10000 X Cu; 360 000 X Ra / (élőlények) Diatoma (Fe); medúzák (Zn) - Folyóvizek só összetétele? Mészvázú élőlények

3. Mangángumók az Atlanti-óceán aljzatán

4. Minimumanyagok: • P • N nem mindig és nem mindenhol áll rendelkezésre • Si Mérsékelt és hideg tengerek: éves ciklus. Nyár: kedvező hő és fény viszonyok Planktontevékenység Minimum anyagok kivonása Elpusztulnak Kiülepednek Lebomlik a szerves anyag Minimum anyagok visszakerülnek a vízbe. Tél: felszíni hideg víz lesűlyed, mélysségi vizek a minimum anyagokkal a felszínre kerülnek Meleg tengerek: Nincs függőleges vízcsere A könnyű meleg víz mindig felül marad. Minimum anyagokban szegény tenger. „Tengeri sivatagok” Sargasso-tenger (Secchi-korong 66 m ) Hideg feláramlások (halpadok)

5. Mélyebb rétegekben az oxidációs folyamatok kerülnek túlsúlyba. Így a széndioxid, mennyisége megnő az oxigén rovására. • Függőleges cirkuláció hiányában az alsó rétegek elveszítik kapcsolatukat a légkörrel az oxigén teljesen eltűnik. • Kénhidrogén felszaporodik /csak a kén baktériumok számára élhető közeg/ • EUXIN KÖRNYEZET • Tengervíz oxigén tartalma. • Felszín közelében a növényi asszimiláció miatt oxigén túltelítettség is felléphet

6. Óceáni vagy pelágikus üledékek (kontinens közelében hemipelágikus- kontinenstől távol eupelágikus üledékek): • Meszes iszapok: nyílttengeri mészvázas élőlények (globigerinák, kokkolitok stb.) vázmaradványaiból halmozódik fel. Képződésének a terrigén anyag behordása, a korallzátonyok közelsége és a kalciumkompenzációs szint szab határt. Jellegzetes képződési környezet a 2000-5000m között van. Ahol a terrigén anyag behordás már minimális de a visszaoldódás még nem jelentős. Egyek leg elterjedtebb tengeri üledék a tengerfenék 36%-át fedi. globigerina globigerina kokkolit

7. Az algák tömegprodukciója, melyet vízvirágzásnak neveznek, igen gyakori a part menti vizekben. Az űrfelvételt elemző kutatók úgy vélik, legnagyobb részben úgynevezett kokkolitofórák (a fitoplanktonok csoportjába tartozó algák, melyek világos kalcium-karbonát vázzal rendelkeznek) alkotják az örvénylő sávokat. Ugyanis a sejteket borító kalcitváz (kokkolit lemezek) színezi általában a tengervizet a képen is látható tejfehér-szürkés színűvé 

8. Kovás iszapok: Felhalmozódási sebességük jóval kisebb mint a meszes iszapoké. Ezért csak ott képződhetnek ahol a meszes és terrigén üledékek felhalmozódása valamilyen okból akadályozott. A sarkvidéki hideg tengerekben ahol a felszíniközeli víz is telítettlen kova algák (Diatoma) alkotta kova iszap halmozódik fel

9. Csendes-óceán egyenlítői zónájában is kova iszap halmozódik fel. Itt a kovavázas sugárállatkák (Radiolariák) váza alkotja az iszapot.

10. Barna agyag: A CCD alatt képződő iszap ami tulajdonképpen nem más mint a meszes iszap oldási maradéka. Illetve újabban a szárazföldekről behordott legfinomabb terrigén anyagnak tartják. Összetétele igen finom (1μm körüli) kvarc, csillám és agyagásvány szemcsék. Régen vörösagyagnak nevezték de ez megtévesztő mivel inkább csokibarna. Igen elterjedt pelágikus üledék a tengerfenék 28%-át fedi.

11. 4000-5000 m

13. Atlanti- ó. a legsósabb

14. IZOHALINÁK

15. 40 ‰ 41‰ 39 ‰

16. Féligsós víz v. BRAKK víz 1‰ Mélységi vizek sótartalma 500 m alatt eltér. 500 m-ig jelentős átkeveredés. TERMOHALINÁS KONVEKCIÓ 10‰ A mélységi vizek a térítők mentén kevésbé sósak-, míg a poláris területeken sósabbak. A mélységi vizek sótartalomeloszlását elsősorban a mélységi áramlatok befolyásolják.

17. Hőmérséklet: • Felmelegedés • Sugárzó energia ≈37%-a 1 m-ig lehatol ≈ 16%-a 10 m-ig lehatol ≈ 0,5 %-a 100 m-ig hatol le Víz fajhője: 4183 J/kg ⁰C Felmelegedő meleg vízréteg szinte úszik az alsóbb hideg víztömegen. A szél mechanikai erejével (hullámzás) összetöri ezt a réteget és a felmelegedést mélyebb rétegekre is kiterjeszti. A meleg és a hideg zóna közötti váltás éles ez az UGRÓRÉTEG Az északi tengerben pl nyáron 30 40 m mélyen 14 ⁰C-ról hirtelen 6 ⁰C-ra vált.

18. Lehűlés: Elsősorban a párolgás miatt!!! Hőleadás 53%-a a párolgás révén következik be. Maga a felszín közeli felmelegedés is kivált egy átkeveredési folyamatot ez a TERMOHALINÁS KONVEKCIÓ. • Párolgást meghatározó tényezők: • Víz és levegő hőmérséklet-különbsége • Levegő páraéhsége • Szélviszonyok stb. Ezért a párolgási viszonyok regionálisan jelentős eltéréseket mutatnak így a lehűlésben betöltött szerepük is regionálisan differenciált!

19. Lehűlés másik tényezője a kisugárzás. A felszínen lehülő és ezért sűrűbb víz lesüllyed helyére a mélyből melegebb víz kerül. Ez akár néhány 100 m vastag vízréteg átkeveredését is eredményezheti. Harmadik legkisebb jelentőségű tényező a közvetlen hőleadás. A párolgás jelentőségének kb. 10%-a.

22. A 24,7 ‰-nél sósabb víz a fagyáspont alatti hőmérsékleten érné el a maximális sűrűségét ezért a vertikális átkeveredés egészen a fagyásig megmarad. Ez késlelteti a fagyás folyamatát. (0 fok alatt is fűti a környezetet) A tengeri jég: Gyorsan lehűl a levegő A kialakuló jég megakadályozza a további hő leadást Lassan hűl le a tengervíz A tengerjég ritkán hízik 2,5-3,5 m-nél vastagabbra

23. A képződött jégből a só egy része kifagy. Többszöri fagyás – olvadás hatására a jég egészen kiédesedik. Miközben a jégalatti víz réteg sótartalma megnő.

24. Tengeri jéghegyek szárazföldi eredetűek. • Borjadzás (Pl. Grönland gleccserei évi 7500 • Jéghegyet borjadzanak ezeket a Labrador áramlat a 40. fokig sodorja.)

25. Antarktisz: self jég, táblaalakú