A KORMÁNYZATI KOORDINÁCIÓ SZEREPE A RENDKÍVÜLI IDŐJÁRÁSI HELYZETEK OKOZTA KÁROK ELHÁRÍTÁSÁBAN

1. A KORMÁNYZATI KOORDINÁCIÓ SZEREPE A RENDKÍVÜLI IDŐJÁRÁSI HELYZETEK OKOZTA KÁROK ELHÁRÍTÁSÁBAN LIPTÁK ATTILA mk. pv. alezredes OKF MINŐSÍTETT IDŐSZAKI ÉS LAKOSSÁGVÉDELMI FŐOSZTÁLY, FŐOSZTÁLYVEZETŐ Balatonföldvár, 2010. március 16-18.

2. A nap mottója: „Elérkezett a képzés utolsó napja, így ma este már a saját ágyamban, a saját feleségem mellett alhatok…”

3. A KORMÁNYZATI KOORDINÁCIÓ SZEREPE A RENDKÍVÜLI IDŐJÁRÁSI HELYZETEK OKOZTA KÁROK ELHÁRÍTÁSÁBAN Amiről eddig szó volt: • A polgári védelem útkeresése, megváltozott hangsúlyok, a siker rajtunk múlik!!!; • Totális háború kialakulásával nem, de helyi háborúkkal számolni lehet; • Az EU-ban a nemzeti érdekek fölötte állnak a közösségi érdekeken; • Az időjárási viszonyok egyre inkább kiszámíthatatlanná, instabilabbá válhatnak, a kritikus infrastruktúrák sérülésének esélye megnő; • A jövőkép mind politikai, mind éghajlati szempontból egyre kevésbé megnyugtató; • Már rövid távon legnagyobb értékek a természeti kincsek lesznek, a velük való rendelkezés a gazdasági, politikai erő szimbóluma (lesz).

4. Egy példa az útkeresésre…

5. Fontos az együttműködés és a megfelelő alkalmazkodási képesség

6. Fontos alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez

7. A KORMÁNYZATI KOORDINÁCIÓ SZEREPE A RENDKÍVÜLI IDŐJÁRÁSI HELYZETEK OKOZTA KÁROK ELHÁRÍTÁSÁBAN Rendkívüli időjárás: a „rendkívüli” kifejezés értelmezése a magyar szinonimaszótár szerint: • a „szokásostól eltérően”: szokatlan; • a „mert nem átlagos”: különleges; • a „mert eltér a szabályostól”: rendellenes, fantasztikus.

8. Rendkívüli időjárási példa

9. A KORMÁNYZATI KOORDINÁCIÓ SZEREPE A RENDKÍVÜLI IDŐJÁRÁSI HELYZETEK OKOZTA KÁROK ELHÁRÍTÁSÁBAN

10. A KORMÁNYZATI KOORDINÁCIÓ SZEREPE A RENDKÍVÜLI IDŐJÁRÁSI HELYZETEK OKOZTA KÁROK ELHÁRÍTÁSÁBAN Mire kell felkészülnünk? • Az éghajlatváltozás közvetlen hatással van a szélsőséges/rendkívüli időjárási viszonyok kialakulására; • A megváltozott klíma közvetlen és közvetett (másodlagos) hatással van az emberi egészségre és a környezetre; • A prevenció során figyelmet kell fordítani a közvetlen és a másodlagosan kialakult veszélyekre, illetve a „dominó hatás” ártalmaira is; • A bekövetkező éghajlat-módosulások, rendkívüli/szélsőséges időjárási viszonyok civilizációs eredetű veszélyforrásokat is rejthetnek.

11. A koordinációban részt vevők legyenek képesek az együttgondolkodásra és a feladatok azonos értelmezésére

12. A célok teljesítéséhez kulcsfontosságú a megfelelő jogszabályi háttér…

13. …valamint a megfelelő mennyiségű és minőségű információk megléte

14. A KORMÁNYZATI KOORDINÁCIÓ SZEREPE A RENDKÍVÜLI IDŐJÁRÁSI HELYZETEK OKOZTA KÁROK ELHÁRÍTÁSÁBAN Éghajlatváltozás és egészség • Az éghajlatváltozásnak közvetett és közvetlen hatásai is lehetnek az emberi egészségre • A közvetlen hatásokat a szélsőséges hőingadozások, hirtelen kialakuló időjárási szituációk egészségkárosító hatásai (fokozott igénybevétel, rosszullétek, légzési nehézségek, betegségek kialakulása stb.) és az ezek miatt esetlegesen kialakuló veszélyhelyzetek (balesetek, technológiák sérülése) okozhatják; • A közvetett hatások a paraziták és a fertőző kórokozók megváltozott eloszlásából, a lecsökkent mezőgazdasági termelékenységből, a népesség-eloszlás megváltozásából és a szociális romlásból származhatnak (elhúzódó, hosszú távú).

15. Íme egy példa a vázolt kölcsönhatásra

16. A megfelelő munkakörülmények elengedhetetlenek a koordinációs döntés-előkészítéshez

17. A KORMÁNYZATI KOORDINÁCIÓ SZEREPE A RENDKÍVÜLI IDŐJÁRÁSI HELYZETEK OKOZTA KÁROK ELHÁRÍTÁSÁBAN Magyarországi helyzet Az üvegházhatás megkétszereződésének feltételezésével végrehajtott számítások a század közepére hazánk térségére a következő éghajlati képet eredményezik: Az évi középhőmérséklet 90 százalékos valószínűséggel minimum 0,3; maximum 2,7 Celsius-fokkal lesz magasabb a mainál. Az évszakok hossza aszimmetrikussá válik. A rövid - és valószínűleg igen változékony - tavaszt a jelenleginél lényegesen hosszabb (de nem sokkal melegebb) nyár követi. Októbertől decemberig tart a mai "vénasszonyok nyarára" emlékeztető ősz, majd januártól márciusig a - mostani megítéléssel élve-igen enyhe tél.

18. A KORMÁNYZATI KOORDINÁCIÓ SZEREPE A RENDKÍVÜLI IDŐJÁRÁSI HELYZETEK OKOZTA KÁROK ELHÁRÍTÁSÁBAN A katasztrófavédelem szempontjából várható fontos hatások: • extrém magas/alacsony hőmérséklet; • extrém csapadékok (tartós esőzés, felhőszakadás, jégeső vagy tartós, maradandó hóréteget adó és/vagy hófúvással együtt járó havazás); • szélvihar (orkán, forgószél) stb.A másodlagos hatások, amelyek - értelmezésünk szerint - a fentiekből (alkalmanként egymással kombinálva) következhetnek be: • ár- és belvíz; • sárfolyam, földcsuszamlás; • aszály, elsivatagosodás; • intenzív tüzek, robbanásveszély fokozódása; • kritikus infrastruktúra sérülése, közüzemi és egyéb ellátó szolgáltatások zavarai, hiányhelyzetek kialakulása; • egészségi, pszichikai, humán komfort negatív következmények kialakulása; • társadalmi működési zavarok a pénzügyi, gazdasági, közigazgatási szférákban stb.

19. Csapatmunka szükséges a megfelelő koordinációhoz a kisebb hibaszázalék érdekében, de az egyéni felelősség sem mellékes…

20. A KORMÁNYZATI KOORDINÁCIÓ SZEREPE A RENDKÍVÜLI IDŐJÁRÁSI HELYZETEK OKOZTA KÁROK ELHÁRÍTÁSÁBAN Kormányzati koordináció: A Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági stratégiája • Az Országgyűlés 94/1998. (XII. 29.) számú határozata A Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveiről hosszabb távra meghatározza az ország biztonság- és védelempolitikájának alapjait. A határozat 17. cikkelye kimondja: "A Magyar Köztársaság kormánya felelős a nemzeti biztonsági stratégia és a nemzeti katonai stratégia kidolgozásáért, azok szükség szerinti felülvizsgálatáért, valamint a belőlük származó feladatok végrehajtásáért.” • A nemzeti biztonsági stratégia épít a Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági stratégiájáról szóló 2144/2002 (V. 6.) kormányhatározatra, a biztonsági környezet értékelése, az érdekek megfogalmazása, valamint a célok, feladatok és eszközök meghatározása ugyanakkor tükrözi az elfogadása óta történt változásokat, elsősorban a NATO-tagságból és EU-csatlakozásból adódó integrációs teendőket.

21. A KORMÁNYZATI KOORDINÁCIÓ SZEREPE A RENDKÍVÜLI IDŐJÁRÁSI HELYZETEK OKOZTA KÁROK ELHÁRÍTÁSÁBAN • A nemzeti biztonsági stratégiára épülve összehangoltan készülnek el azok az ágazati stratégiák, többek között katonai, nemzetbiztonsági, rendvédelmi, gazdasági-pénzügyi, humánerőforrás-fejlesztési, szociálpolitikai, informatikai és információvédelmi, katasztrófavédelmi és környezetbiztonsági területen, valamint a terrorizmus elleni küzdelem területén, amelyek az átfogóan értelmezett biztonság szerint határozzák meg a teendőket.

22. A koordináció során a körülmények sokszor változnak, ezekre is készen kell állnunk!

23. A KATASZTRÓFÁK ELLENI VÉDEKEZÉS SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE Köztársasági Elnök Országgyűlés Honvédelmi Bizottság (rendkívüli állapotban: H.Tanács) Országos szint Kormány KKB Titkárság Kormányzati Koordinációs Bizottság (KKB) Operatív Törzs Veszélyhelyzeti Központ Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Ágazati minisztériumok Védekezési munkabizottságai Tudományos Tanács Megyei szint Megyei Védelmi Bizottságok Operatív Törzs Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok és együttműködők Helyi Védelmi Bizottságok Gazdálkodó egységek Helyi szint Állampolgárok Polgármesterek Önkéntes szerveződések

24. A helyes koordinatív tevékenység záloga a célok világossá tétele

25. A KORMÁNYZATI KOORDINÁCIÓ SZEREPE A RENDKÍVÜLI IDŐJÁRÁSI HELYZETEK OKOZTA KÁROK ELHÁRÍTÁSÁBAN A Nemzeti Katasztrófavédelmi Stratégia TERVEZET!!! főbb elemei: • A védekezés követelményrendszerének érvényesítéséhez szükséges intézményi, szervezeti és létszámfeltételek kialakítása, • A megkövetelt létszámú és megfelelő szinten felkészített humánerő biztosítása, • A leghatékonyabb megelőző és reagáló képesség kialakítása, • A már bekövetkezett veszély- és katasztrófahelyzetek károkozásának minimumra csökkentése,

26. A KORMÁNYZATI KOORDINÁCIÓ SZEREPE A RENDKÍVÜLI IDŐJÁRÁSI HELYZETEK OKOZTA KÁROK ELHÁRÍTÁSÁBAN • A tűzvédelem és műszaki mentés komplex feladatrendszerének új alapokra helyezése, • A harmonikus információáramlás feltételeinek megteremtése, • Az alkotmányos állampolgári jogok minél teljesebb érvényesítése a felkészítés és védekezés során, • A megelőzésben, a károk felszámolásában és segítségnyújtásban kialakított nemzetközi együttműködés dinamikus fejlesztése, • A katasztrófák elleni védekezés gazdasági hátterének továbbfejlesztése, a gazdaság minél átfogóbb vertikumának bevonása e tevékenységbe.

27. A KORMÁNYZATI KOORDINÁCIÓ SZEREPE A RENDKÍVÜLI IDŐJÁRÁSI HELYZETEK OKOZTA KÁROK ELHÁRÍTÁSÁBAN Katasztrófavédelmi feladatok • Megelőzés, • Védekezés, elhárítás, • Rehabilitáció A FELSOROLÁS NEM TESZ KÜLÖNBSÉGET BÉKE- ÉS MINŐSÍTETT IDŐSZAK KÖZÖTT!!!

28. Minősített időszakban kiemelten fontos a megfelelő adatvédelem!!!

29. A minősített időszakok vázlatos rendszereA FELSOROLÁSBÓL HIÁNYZIK A MEGELŐZŐ VÉDELMI HELYZET- nem véletlenül!!! Alkotmányosminősítés Rendkívüli állapot Alkotmány 19./E§ Szükség-állapot Veszély-helyzet Veszély iránya Külső veszély Belső társadalmi konfliktus, katasztrófa Külső veszély Katasztrófa Az alkotmányos rend megdöntésére, a hatalom erőszakos megszerzésére irányuló cselekmények, Terror jellegű cselekmények, Természeti vagy ipari katasztrófa Alkotmány szerinti elemi csapás A Pvt. szerinti veszély-helyzet Hadiállapot Háborús veszély Külső fegyveres csoport váratlan támadása Alkotmányos tényállás KöztársaságiElnök Hatalmi centrum Honvédelmi Tanács Kormány Kormány

30. A KORMÁNYZATI KOORDINÁCIÓ SZEREPE A RENDKÍVÜLI IDŐJÁRÁSI HELYZETEK OKOZTA KÁROK ELHÁRÍTÁSÁBAN Megelőzés • Műszaki, jogi, szervezési intézkedések a bekövetkezés megelőzésére, • Műszaki, jogi, szervezési intézkedések az esemény káros hatásainak csökkentésére, • Az eredményes elhárítás feltételeinek biztosítása.

31. A KORMÁNYZATI KOORDINÁCIÓ SZEREPE A RENDKÍVÜLI IDŐJÁRÁSI HELYZETEK OKOZTA KÁROK ELHÁRÍTÁSÁBAN A megelőzési időszak fő feladatai: • jogszabályalkotás, • hatósági, szakhatósági tevékenység, • veszélyeztetettség felmérése, veszély- és kockázatelemzések, hatásvizsgálatok elvégzése, • polgári védelmi szervezetek megalakítása, • monitoring, mérő-, figyelő-, jelző és riasztórendszerek kiépítése, • a lakosság előzetes veszélyhelyzeti felkészítése, • az információs rendszer kiépítése és működtetése, • a logisztikai biztosítás megszervezése, • az ügyeleti rendszer megszervezése és működtetése.

32. Az előző oldalon leírtak lényege a következő:

33. A KORMÁNYZATI KOORDINÁCIÓ SZEREPE A RENDKÍVÜLI IDŐJÁRÁSI HELYZETEK OKOZTA KÁROK ELHÁRÍTÁSÁBAN A védekezés, elhárítás feladatai: • Jelző, értesítő rendszerek felállítása és működtetése, • Az elsődleges elhárítók támogatása, döntés azok bevetésére, • Közreműködés a hatósági beavatkozásokban, információ, eszköz, anyag biztosítás, • Döntések riasztásra, kimenekítésre, kitelepítésre.

34. A védekezés egy formája

35. A KORMÁNYZATI KOORDINÁCIÓ SZEREPE A RENDKÍVÜLI IDŐJÁRÁSI HELYZETEK OKOZTA KÁROK ELHÁRÍTÁSÁBAN A védekezés főbb feladatai országos koordinációval a területi szervek tevékenysége fölött: • a lakosság riasztása és tájékoztatása, • a védelemmel összefüggő azonnali intézkedések bevezetése, • a mentésre, védekezésre, elhárításra igénybe vehető erők és eszközök alkalmazásának elrendelése, • a bekövetkezett esemény minősítése, • hatékony, folyamatos együttműködés megszervezése és fenntartása, • szükség esetén nemzetközi segítségnyújtási kérelem kezdeményezése, • a védelmi bizottságok tevékenységében való részvétel, • információs központok működtetése

36. A KORMÁNYZATI KOORDINÁCIÓ SZEREPE A RENDKÍVÜLI IDŐJÁRÁSI HELYZETEK OKOZTA KÁROK ELHÁRÍTÁSÁBAN Rehabilitáció A főbb feladatok: • szakmai és gazdasági intézkedések, az élet- és munkakörülmények eredeti vagy annál biztonságosabb visszaállítására, • tapasztalatok, vizsgálatok a keletkezési okok megállapítására.

37. A rehabilitáció a rendszer szerves része

38. A KORMÁNYZATI KOORDINÁCIÓ SZEREPE A RENDKÍVÜLI IDŐJÁRÁSI HELYZETEK OKOZTA KÁROK ELHÁRÍTÁSÁBAN A rehabilitáció időszakában fontos: • a természetes, épített környezetben okozott károk felmérése, • a Kormány döntésének megfelelően a helyreállítás és újjáépítés koordinálása, irányítása annak befejezéséig, • a segélyek eljuttatása a rászorultakhoz.

39. A Kormányzati Koordinációs Bizottság működése

40. Kormányzati Koordinációs Bizottság (KKB) a 95/2009. (IV.24.) Korm. rendelet alapján A Kormány katasztrófavédelemmel kapcsolatos döntései előkészítéséért, a döntések összehangolásáért a KKB, mint TÁRCAKÖZI BIZOTTSÁG felelős. A KKB elnöke a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, helyettese (általános jogkörrel) a rendészetért felelős miniszter, tagjai az agrárpolitikáért, az államháztartásért, a bányászati ügyekért, az egészségügyért, az elektronikus hírközlésért, az élelmiszerlánc-felügyeletért, az energiapolitikáért, a gazdaságpolitikáért, a határrendészetért, a honvédelemért, az idegenrendészetért és a menekültügyért, az iparügyekért, a kereskedelemért, a kormányzati, közigazgatási informatikáért, a környezetvédelemért, a közlekedésért, a külpolitikáért, az oktatásért, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért, a rendészetért, valamint a vízgazdálkodásért felelős miniszter, VAGY AZ ÁLTALA MEGBÍZOTT ÁLLAMI VEZETŐ.

41. A KKBülésein tanácskozási joggal részt vesz: • Állandó jelleggel: • a KKB Titkársága vezetője; • a KKB Tudományos Tanács Elnöke; • az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója,

42. A KKBülésein tanácskozási joggal részt vesz: A KKB elnöke meghívására eseti jelleggel: • A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója; • A büntetés-végrehajtás országos parancsnoka; • A Honvéd Vezérkar főnöke • A KKB Operatív Törzs vezetője; • A Nemzeti Közlekedési Hatóság elnöke; • Az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója; • Az országos főállatorvos; • Az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke; • Az Országos Mentőszolgálat főigazgatója; • Az országos rendőrfőkapitány; • Az országos tisztifőorvos; • A vám- és pénzügyőrség országos parancsnoka; • A Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság főigazgatója; • Azon megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke, akit a KKB napirendjén szereplő kérdés érint, továbbá • A KKB elnöke által meghívott szakemberek.

43. A KKB HATÁSKÖRE NEM TERJED KI: • a Magyar Honvédségre; • a polgári védelem és a polgári veszélyhelyzeti tervezés honvédelmi feladataira; • A honvédelmi szempontból fontos kritikus infrastruktúrák védelmére • Az Alkotmányban és a Honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvényben meghatározott egyéb honvédelmi feladatokra.

44. Ez honvédelmi érdekű kritikus infrastruktúra?

45. A KKB SZERVEI A KKB állandó jelleggel Titkárságot, Veszélyhelyzeti Központot, valamint katasztrófahelyzetben Operatív Törzset és védekezési munkabizottságo(ka)t működtet.(Tudományos Tanácsot is működtet, de a 3.§ (1) erről nem szól, azt a 4.§ tartalmazza, azt a jogalkotó külön vette)

46. Fontos a KKB szervek gyakoroltatása életszerű körülményekhez közeli állapotok során

47. ÁRVÍZI VESZÉLYEZTETETTSÉG

48. BELVÍZI VESZÉLYEZTETETTSÉG

49. FÖLDRENGÉSEK MAGYARORSZÁGON

50. MAGYARORSZÁG NUKLEÁRIS VESZÉLYEZTETETTSÉGE