Bölcsőde – óvoda - iskola értékeinek megőrzése…

1. Bölcsőde – óvoda - iskola értékeinek megőrzése… ÉRTÉKEK ÉS ÚJ UTAK AZ ÓVODAI NEVELÉSBEN Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar – Magyar Óvodapedagógiai Egyesület 2011. Szeged

2. Az ezredforduló társadalma és a modern közgazdaságtan által igényként megfogalmazott „Élet- és kulcskompetenciák”: • Gyors döntési képesség, • Használható tudás, • Kulturált vitakészség, • Csapatmunkában való részvétel képessége, • Kooperációs készség, • Az idővel való gazdálkodás képessége, • A belső hajtóerő, a belső motiváció mozgósításának képessége, • A sikerorientáció.

3. A pedagógia időszerű problémái… • Étterem, ahol mindennap egyféle kosztot tálalnak fel; • Kórház, ahol csak a könnyebb sérülteket látják el; • Szupermarket, ahol csak a nagypénzűeket szolgálják ki.

4. A pedagógia időszerű problémái • Értékzavar a világban • Romló presztízs • Biztos egzisztencia hiánya • Pedagógiai sikertelenségeink • Nincs nyugalom • Nem kapunk konkrét segítséget • Megszámlálhatatlanul sok dokumentum

5. …és az örökös elvárások: • Erénylisták és bűnlajstromok. • A fenntartó, • az igazgató és helyettese(i) • a tagintézmény-vezető, • a munkaközösség-vezető • a kollégák, • a tanulók, • a szülők, a háttér, a környezet • és önmagunk elvárásai.

9. Óvoda: • -Gáspár László: Az Iskolakérdés- • Az óvodának elsősorban nem iskola-előkészítő intézményként kell működnie, hanem olyan nevelő intézményként, amely felfokozza az elsődleges szocializáció hatáslehetőségeit. Az óvoda fő feladata: a pedagógiailag ösztönzött, segített szocializációs mechanizmusok kibontakoztatása: • Az alapvető individuális tevékenységi formák (a játék, a tanulás, a munka) elemi egységei. • A felnőttek és gyermekek folyamatos érintkezése. • A mindennapi élet nyelvének, szokásainak, cselekvésmintáinak használata és fejlesztése által.

10. „Az óvoda nem azzal alapozza meg a kisgyermek jövőbeli fejlődését, ha „előtanít” az iskola számára, hanem azzal, hogy növeli a gyermek mindennapi „életképességét”, kommunikációs és kooperációs készségét.” /Gáspár László/

11. Az általános iskola • Feladata a legszélesebb értelemben vett általános képességfejlesztés, a gyermek tevékenységi és öntevékenységi készségeinek megalapozása. Mindez azt jelenti, hogy el kell sajátítani: • Az elemi kultúrtechnikákat –az elemi rendszerek, külső és belső relációk szimbolikus jelzéseit. • Az általános tanulási képességeket, • A társadalom –a közösség- életében való részvétel kereteinek, technikáinak használatát, • A közeli és a távoli valóság szerkezetére és dinamikájára vonatkozó általános tájékozottságot.

12. Hosszú és bonyolult folyamat. Az általános emberi fejlődés szempontjából előnyösebb, ha a gyakorolható tevékenységek viszonylag széles körére támaszkodik és hosszabb ideig tart – ha tehát lehetővé válik a megkezdett pedagógiai folyamatok fokozatos kibontakozása. /Gáspár László/

13. óvoda iskola

14. „MIZU” a bölcsödével?

15. Az iskola… • Élményszerűség=befogadás • Élvezet=az élményszerű dolgok maradnak meg… • Az alkotás öröme=sikerélmény • Pozitívélmények • Emberformálás • Kreativitásfejlesztés • Az intézmény egésze sugároz és nevel=tanulóbarát környezet • Felzárkóztatás vagy tehetséggondozás?

16. kertészet mérnöki munka művészet egy munka matematikai feladat főzés A tanítás olyan, mint… -kollégákhasonlatai, metafórái- alkotás

17. A diákok elvárásai: 4. Segítsen, ha valamit nem értünk 5. Elismert legyen 6. Szaktudás 1. Igazságosság 2. Humorérzék 3. Az órát érdekesen tartsa

18. „Temetni jöttem Caesart, nem dicsérni…”

19. Harcászati kifejezéseink…-az iskolában- SORAKOZÓ!!!!

20. tanMENET

21. FRONTálisosztálymunka

22. Osztály, VIGYÁZZ!!!

23. Tanulási stratégia

24. TISZTELETTEL JELENTEM…

25. A MITtanítsak? mellett a HOGYAN tanítsam? irányába mozdulni.

26. A tanulásszervezés módszerei

27. Leggyakrabban használt módszerek 90 % Ismeretszerzés Falus és munkatársai (1989) 53,5% nevelői magyarázat és bemutatás Tanórákon elhangzó szavak • 79% tanárok • 21% diákok

28. MIT Tanítunk, HOL Tanítunk, HOGY tanítjuk? Egy halmozottan előnyös környezetben kevés pedagógiai ráfordítással nagy eredmény elérhető. Egy halmozottan hátrányos körzetben a kicsi eredmény is nagy pedagógiai erőfeszítést igényel. • Olyan feladatokkal ellátni, amelyek lehetőséget adnak kibontakozására, amelyekben örömét leli, a kreativitására építve az egyéni választás lehetőségét is megadva. • „látásra nevelés” • alkotás-munkálkodás öröme, • tanár, gyermek együtt játszik, alkot-dolgozik a gyermekkel • osztálytermi formáció felbontása, • Komplexitás • Közösségi élmény,társas kapcsolatok

29. Legfőbb érték - teremtő:A PEDAGÓGUS… A pedagógus személyiség szerepe és megnyilvánulása az oktatásban-nevelésben meghatározó. De nem kizárólagos….

30. Olyan önálló pedagógusigénye rajzolódik ki, aki igényli az önállóságot, egészen a feladattervezéstől a konkrét megvalósulásig. Kezdeményező, kísérletező, mindig újabb és újabb módszerekkel próbálkozik. Egy újszerű tanár-diák kapcsolat kialakítására törekszik. Nyitott, nem elutasító. Nem szűk tantárgyi kereteken belül gondolkozik, hanem komplex látásmód és megvalósítás jellemzi. Ez nem zárja ki azt, hogy saját szakterületén ne legyen elmélyült, de ne csak az efelőli szemléletmódot ismerje el. Folyamatos önképzéssel éri el magas szintű szakmai kompetenciáját. A tanórákon biztosítja az ideális légkört, amellyel segíti a gyermek kreatív gondolkodását, kreatív gondolkodási módját.

31. Folyamatosan fenntartja az érdeklődést és érdekeltséget a tevékenysége végzése alatt, úgy, hogy a foglalkozásokat témájában, logikájában, módszerében a gyermek életkori sajátosságaihoz igazítja, a pszichikus tényezők figyelembevételével. A foglalkozásokon hangsúlyt fektet a közösségre, a közösségi nevelésre, de teret enged az egyéni elágazásoknak, és differenciáltfoglalkozást valósít meg csoporton belül. A probléma centrikusságelvét tudatosan szem előtt tartja egészen apró részletektől a nagy összefüggésekig, illetve nagy összefüggésektől az egészen apró részletekig. A tevékenységekben aktív cselekvőkéntvesz részt, innen irányítja azokat, folyamatos megfigyeléseket végez a tanulók munkájáról, amelyek későbbi értékelések során elengedhetetlen. A város, a település kulturális életének szereplője és alakítója.

32. SZÁMOMRA A MINŐSÉG – MANAGEMENT… • Dr. Bartha Árpád gondolat menetén haladva számomra minőség: • A minőséget a „vevőnek” –gyermek, szülő, pedagógus, fenntartó- kell érzékelni. • Fontos, hogy ne mi mondjuk magunkról, hogy jók vagyunk, ezt partnereink „szájába kell adni”. • A minőség teljes alkalmazotti elkötelezettséget kíván. Az alkalmazott elkötelezett és motivált. • A minőségnek tükröződnie kell az intézmény minden tevékenységében. Tehát az oktatói-nevelői munkában, a tanügy-igazgatási feladatok ellátásban, a gazdasági ügyintézésben, a szabadidő-szervezésben, az intézmény szolgáltatásaiban, az ügyintézésben… • A minőség partnereket kíván. • A minőség mindig javítható. Nem létezik tökéletes, csak adott pillanatban jó. • A minőség nem kerül többe. A közgazdaságtudomány álláspontja szerint a jól végzett munka nem költségtényező, a rossz igen. A minőséget nem elsősorban ellenőrzéssel kell biztosítani, hanem be kell tervezni. Tervezhető. • A minőség szükséges, de nem elégséges. A konkurencia is javítja a minőséget, többé-kevésbé ugyanolyan módon és mértékben, mint mi. Kérdés: ki hitelesebb települési és térségi szinten? • A minőségre törekvés nem mentheti meg a „gyenge terméket”. Nem a minőségbiztosítás, hanem az igazi minőség az, ami eladhatóvá és versenyképessé tesz bennünket.

33. Köszönöm a figyelmet! Bíró Gyula igazgató, szaktanácsadó, IPR szakértő Szent István Egyetem Gyakorlóóvoda és Gyakorló Általános Iskola - Szarvas Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet – Debrecen e-mail: birogyula@freemail.hu tel: 06/30 312-6206 www.birogyula.hu www.gyakorloovi-suli.hu