1 / 58

Nemzetközi intézmények és szervezetek

Nemzetközi intézmények és szervezetek. Bevezetés. Növekvő befolyás Az államok közötti együttműködés fórumai (jobb, mint a bilaterális kapcsolatépítés) A szuverenitás egyes elemeinek feladása (EU, NATO, WTO, ENSZ) Út a világkormány felé? Kiegészítő szerep az államok dominanciája mellett.

toviel
Download Presentation

Nemzetközi intézmények és szervezetek

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Nemzetközi intézmények és szervezetek

  2. Bevezetés • Növekvő befolyás • Az államok közötti együttműködés fórumai(jobb, mint a bilaterális kapcsolatépítés) • A szuverenitás egyes elemeinek feladása (EU, NATO, WTO, ENSZ) • Út a világkormány felé? • Kiegészítő szerep az államok dominanciája mellett

  3. Történeti előzmények • I.e. XIII. század: egyiptomi–hettita szerződés • Görög poliszok: Spárta, Athén • 1490: tordesillasi szerződés • Keresztény konfederáció (XVII. század, Emeric Cruce, Sully herceg) • 1693, William Penn: nemzetközi parlament

  4. A vesztfáliai béke(1648 – Münster, Osnabrück) • A modern európai államrenszer alapjai • A szuverén államok egyenlőségének elve • Közvetítés, döntőbíráskodás • Kollektív garanciák

  5. Az utrechti béke (1713) • A szerződő államk érdekeinek kollektív, együttes védelme • Az állami főhatalom kiterjed a teljes területre és népességre • Az államok szuverén egyenlősége • Az államok belső ügyeibe való beavatkozás tilalma

  6. A Szent Szövetség • Párizsi béke, 1815 • A függetlenségi és a demokratikus, alkotmányos törekvésekkel szemben • Kialakították a diplomáciai kapcsolatok alapjait • A nemzetközi folyókon való szabad hajózás joga

  7. Irányzatok • Geopolitikai: Alfred Mahan, Halford Mackinder • Idealista iskola – nemzeti önkorlátozás • Realista iskola – nemzeti érdekek • Funkcionalizmus – fokozatos átalakulás, politikai föderalizmus • Rezsimelmélet – a szabályok összessége • Interdependencia • Transznacionalizmus

  8. A nemzetközi szervezetek definíciója A nemzetközi szervezetek az államközi együttműködés azon formái, amelyeket nemzetközi szerződés hoz létre, állandó struktúrával – azaz legalább egy, de inkább több állandó szervvel rendelkeznek – és az alapító okirat nemzetközi jogalanyisággal ruház fel.

  9. A nemzetközi szervezetek fogalom mindig kormányközi együttműködést takar • Nem-kormányzati szervek: NGO (non-governmental organizations)INGO (internation non-governmental organizations) • Az alapító okirat tartalmzza a szervezet működésével kapcsolatos alapvető szabályokat (konstitucionális elem)

  10. Struktúra (institucionális elem) – a működéshez szükséges intézményrendszer • Nemzetközi jogalanyiság – korlátozott, csak az alapító okiratban meghatározott területen és mértékben érvényes (EU – lisszaboni szerződés)

  11. Fő funkciók: • Az államok közötti együttműködés elősegítése • Többoldalú kommunikáció biztosítása • Konfliktusok lokalizálása • A gazdasági, kulturális, kereskedelmi stb. érdekazonosságok intézményesített képviselete

  12. Osztályozás • Egyetemes (univerzális) és zárt szervezetek 2. Kormányközi és szupranacionális (integrációs) szervezetek

  13. Egyetemes szervezetek • Tagságuk és széles körű feladataik, felelősségük az egész világra kiterjed (ENSZ)

  14. Zárt szervezetek • Regionális szervezetek – Amerikai Államok Szervezete, Arab Államok Ligája, Európa Tanács, Afrikai Egységszervezet • Partikuláris szervezetek – NATO, EU, OECD, Iszlám Államok Konferenciája, ilyen volt a VSZ és a KGST • Speciális zárt szervezetek – OPEC

  15. Kormányközi – a határozathozatal az egyes tagállamok kezében van • Szupranacionális (integrációs) – a szervezet által meghozott döntések közvetlenül – a tagállamok parlamentjének szentesítése nélkül is – érvényesek az integráció területén

  16. Hatáskör • Az alapító okirat tartalmazza • A szervezet olyan hatáskörrel is rendelkezhet, amelyek nincsenek nevesítve, de amelyeket vélelmezni lehet (beleértett hatáskörök elve) • Integrációs szervezetek: a beavatkozás ellen garancia a szerződésekben • Szubszidiaritás elve • Belső hatáskör: intézményi egyensúly

  17. Tagság Államok szerepe: – belső – mint tagállam – külső – mint a szervezet partnere • Teljes jogú tagság • Részleges jogú tagság • Társult tagság • Megfigyelők

  18. Felépítés • Plenáris szerv – döntéshozatal(kiegészítő plenáris szerv: ENSZ BT) • Végrehajtó szerv – a meghozott döntések megvalósítása, munkairányítás • Apparátus – a plenáris szerv döntéseihez kapcsolódó munka végzése, a végrehajtó szerv irányítása alatt

  19. Működési mechanizmus • A működési rendet az eljárási szabályok határozzák meg. • Alapvető működési szabályok(képviseleti jogosultság, napirend elfogadása, nyelvhasználat) • Ügyrendi szabályok(napirendi pontok vitája, felszólalások szabályozása, ülésrend) • Döntéshozatali szabályok

  20. Döntéshozatal Szavazásos (titkos, nyílt, név szerinti) • Egyhangú • Egyszerű vagy minősített többségű • Súlyozott Konszenzusos szavazás nélküli határozathozatal, amikor egyetlen résztvevő sem utasítja el az elfogadásra váró javaslatot

  21. Működési költségek • Tagdíjakönkéntes vagy kötelezőazonos összegű vagy arányos összegű • Egyéb bevételi források(vállalati tevékenység után)A kettőt kombinálják.

  22. További jellemzők • Állandó székhelyA székhelyállam kötelessége a képviselet működésének biztosítása. • Kiváltságok (címer, zászló, diplomáciai mentesség) • Önálló képviseletek, kirendeltségek tagországokban és azokon kívül • Szerződőképesség

  23. Alapelvek • A szuverén egyenlőség elve – XVI. század – Jean Bodin: Six livres de le République – jogi egyenlőség, amellyel megfér a tényleges egyenlőtlenség

  24. A beavatkozás tilalma – 1793. jakobinus alkotmány – a nyílt beavatkozás politikája a Szent Szövetség idején • A nemzetközi viták békés rendezése – a konfliktusok békés rendezése, a béke veszélyeztetése nélkül – ENSZ-alapokmány: „az igazság ne kerüljön veszélybe” (1938, München – Csehszlovákia feldarabolása)

  25. Az erőszak tilalma – korszakunk legfontosabb, kardinális elve – 1928, Briand–Kellog-paktum: a háború első betiltása (a nürnbergi per jogi alapja) – ENSZ-alapokmány: az erőszak minden formájának betiltása – tilos az erőszakkal történő fenyegetés is – az erőszak alkalmazása csak a nemzetközi kapcsolatokban tilos – csak a fegyveres erőszakra vonatkoztatják

  26. A nemzetközi szerződések jóhiszemű teljesítése – római jog – pacta sunt servada – jóhiszeműség (bona fides) szükséges az együttműködés és a bizalom megteremtéséhez

  27. Az államok közötti együttműködés – egyike a legújabb elveknek – az egyenlőség alapján a jólét növelésére – az együttműködést mindenfajta diszkrimináció nélkül kell megvalósítani – pozitív diszkrimináció

  28. A népek önrendelkezésének elve – a francia forradalom hatására – valamennyi népnek joga van szabadon meghatározni belső és külső politikai státusát, saját fejlődésének útját – Wilson 14 pontja: önrendelkezés

  29. Az emberi jogok tiszteletben tartásának elve – a XX. század második feléig ez a kérdés az államok belső joghatóságának körébe tartozott – ENSZ–alapokmány: nem az emberi jogok védelme, hanem az emberi jogok tiszteletben tartásának előmozdítása – 1948 – Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (Magyarország, 1976) – Helsinki Záróokmány (1975)

  30. A határok sérthetetlenségénekésaz államok területi épségének elve – mindkettő csak a Helsinki Záróokmányban

  31. A beavatkozás tilalma A „koszovói dilemma” Emberi jogok tiszteletben tartásának elve

  32. Az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) Organization of the United Nations (UN)

  33. Létrejötte • 1941 – Londoni Nyilatkozat: a háború utáni rendezés első említése • 1941 – Atlanti Charta: Winston Churchill és Franklin Delano Roosevelt • 1942 – Washingtoni Nyilatkozat: az Egyesült Nemzetek Nyilatkozata

  34. 1943 – Moszkvai Nyilatkozat: szuverén egyenlőségen alapuló világszervezet • 1943 – Teheráni konferencia: feladatként jelöli meg a világszervezet létrejöttét • 1944 – Dumbarton Oaks: az Egyesült Nemzetek Alapokmányának kidolgozása • 1945 – Jalta: az Egyesült Nemzetek konferenciájának összehívása

  35. 1945 október 24. – életbe lép az ENSZ Alapokmánya • Az Alapokmánynak prioritása van más nemzetközi szerződésekhez képest(1945. június 26-án írták alá San Franciscóban) • 50+1 alapító tagállam • Tagfelvétel: a Biztonsági Tanács ajánlására, a Közgyűlés határozatával

  36. Az ENSZ fő szervei • Közgyűlés • Biztonsági Tanács • Gazdasági és Szociális Tanács • Gyámsági Tanács • Titkárság • Nemzetközi Bíróság (New York, Genf, Bécs)

  37. Ban Ki Mun

  38. A Közgyűlés • Bármilyen nemzetközi kérdést megtárgyalhat • Vitafórum, évente egyszer ülésezik • Határozatai ajánlás jellegűek • Ha egy kérdéssel a Biztonsági Tanács már foglalkozik, akkor abban nem tehet javaslatot • Ha cselekvést igénylő döntésre van szükség, akkor a BT-hez kell fordulnia

  39. A Biztonsági Tanács • A legfontosabb operativ döntéshozó testület • Hatáskör: viszályok békés rendezése • Tagfelvételi javaslat, a főtitkár kinevezésére tett javaslat • 1965-től 15 tag: 5 állandó, 10 nem állandó (rotációs alappon 2 évre választják) • Egyhangúság (egyet nem értési jog „vétójog”) • Állandó tagok: Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország

  40. Biztonsági Tanács • Ideiglenes rendszabályok – nem korlátozzák az érintettek jogait • Kényszerítő rendszabályok – szankciós jellegű intézkedések • Fegyveres erő alkalmazása – végső megoldási lehetőség

  41. A békefenntartás • Peacemaking – béketeremtés • Peacekeeping – békefenntartás • Nem szerepel az alapokmányban (vélelmezett hatáskör) • Az államok közötti konfliktusok mellett egyre inkább kiterjed a belső polgárháborús helyzetekre is (Libanon, Ciprus, Koszovó, Nicaragua, Salvador)

  42. Az ENSZ szakosított szervezetei • FAO – Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet (Food and Agricultural Organisation) • UNESCO – United Nations Educational, Scientific and Cultural Organisation • Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) International Atomic Energy Agency – IAEA • Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (International Labour organisation - ILO)

  43. Nemzetközi ValutaalapInternational Monetary Found (IMF) • Valutáris együttműködés, konvertábilitás elősegítése • Valutastabilitás, a versenyszerű leértékelések megszűntetése • Az Alap pénzeszközeinek a tagok rendelkezésére bocsátása megfelelő biztosítékok fejében, annak érdekében, hogy helyreállíthassák a monetáris egyensúlyt

  44. Világbank (Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank, IBRD) • A tagállamok területi újjáépítésének és fejlesztésének elősegítése termelő célú tőkebefektetések révén • Külföldi magántőke befektetések előmozdítása garantált kölcsönök segítségével • A nemzetközi tőkeáramlás terelése a fejlődő országok irányába

  45. Bírálatok • Az IMF túlhangsúlyozza a monetáris politika fontosságát, s a monetáris politika érdekében feláldozza a gazdasági növekedést • A rövid távú stabilizációs programok aláássák a hosszú távú fejlesztési programok megvalósíthatóságát

  46. Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény – GATT • A kereskedelem megkülönböztetés nélküli és a legnagyobb kedvezmény alapján történő folytatása • A különböző export-import kvóták, engedélyezési eljárások lebontása, hogy a kereskedelmet kizárólag a vámok szabályozzák • Fórum biztosítása a kereskedelmi akadályok lebontását célzó tárgyalások számára

  47. WTO – World Trade OrganisationVilágkereskedelmi Szervezet Vitarendezési mechanizmus: • A vitás felek közvetítő nélküli konzultációja • Vitarendezési bizottság felállítása • Vizsgálat, az érintett felek meghallgatásával • Jelentéstétel, fellebbezési lehetőség • Végrehajtás, vagy annak hiányában kártérítés • Megegyezés illetve végrehajtás hiányában megtorlás kereskedelmi szankciókkal

  48. OECD – Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation of Economic Cooperation and Development) • szakértői munka globális kérdésekben: fenntartható fejlődés, a lakosság elöregedése, korrupcióellenes harc, munkahelyek létesítése, oktatás. Célja a lehető legmagasabb gazdasági növekedés, a legmagasabb szintű foglalkoztatottság és a növekvő életszínvonal. • a fejlődő országoknak nyújtott segélyek összefogása, adminisztrálása.

More Related