Hálótervezés

1. Hálótervezés Készítette: Kosztyán Zsolt Tibor kzst@almos.vein.hu kzst@vision.vein.hu http://vision.vein.hu/~kzst/oktatas/halo/index.htm 7.

2. Hálók aktualizálása

3. Hálók aktualizálása

4. Részletesség szintje a hálótervezésben • A részletesség szintje függ: • A projekt méretétől, • időtartamától, • a tervezés időegységétől, • a már rendelkezésre álló apróbb részletek mennyiségétől és • a háló céljától.

5. Részletesség szintje a hálótervezésben • Irányelvek: • Azokat a munkákat, amelyek a teljes átfutási idő szempontjából rövidek, általában nem érdemes külön tevékenységként feltüntetni, különösen akkor nem, ha erőforrás-szükségletük nulla. • Fontos mérföldkő eseményeket, tevékenységeket nem vonhatunk össze. • Egyetlen tevékenység sem lehet annyira nagy, hogy ne lehessen egyetlen részleg, vagy menedzser irányítása és ellenőrzése alá rendelni.

6. Részletesség szintje a hálótervezésben • Irányelvek: • A tevékenységeknek olyan műveleteket kell ábrázolniuk, amelyeknek egyértelműen meghatározható a kezdete és a vége. • Egy tevékenység eleje és vége közötti intervallum nem lehet túlságosan hosszú a projekt többi tevékenységének lefutási idejéhez képest, mert csak így lehet biztosítani a feladat rendszeres ellenőrzését és a megvalósítás folyamatának a tervezett időpontokkal való összevetését.

7. Dinamikus programozás alkalmazása hálótervezésben • Mikor lehet használni? • Ha érvényesül a Belmann féle optimalitási elv. • Mikor célszerű? • Ha az algoritmus lefutása lassabb mint O(n) • Milyen sebességnövekedést érhetünk el legjobb esetben? • Szekvenciális feldolgozás esetén O(n) • Párhuzamos feldolgozás esetén elméletileg O(1)

8. Párhuzamos feldolgozás, részhálók, hálók összekapcsolása • A párhuzamos feldolgozás akkor lehet fontos, ha: • Számítógép segítségével értékeljük ki a projekt tervet. • Egyes tevékenységek ellenőrzését külön részlegek, külön menedzserek végzik. • Az áttekinthetőség miatt a felsőbb vezetésnek egy „összevontabb” hálót, míg a részlegek vezetőinek az adott tevékenységekről egy részletesebb esetleg más időléptékű hálódiagramra van szüksége.

9. Párhuzamos hálók összefűzése

10. Párhuzamos feldolgozás, részhálók, hálók összekapcsolása • Hogyan vonjunk össze több tevékenységet? • Ügyelnünk kell arra, hogy mind az összevont, mind pedig az egyes tevékenységeket részletesen kifejtő hálódiagramok kielégítsék a háló definíciójában előírtakat. • Az összevont hálóban a tevékenység lefutási ideje a hozzá tartozó részháló átfutási ideje lesz. • Az részhálóban a kezdő esemény bekövetkezése (legkorábbi, legkésőbbi) az összevont hálóban a tevékenység kezdése (legkorábbi, legkésőbbi) és a hozzá tartozó esemény bekövetkezése (legkorábbi, legkésőbbi) lesz.

11. Párhuzamos feldolgozás, részhálók, hálók összekapcsolása • Hogyan vonjunk össze több tevékenységet? • Az részhálóban a befejező esemény bekövetkezése (legkorábbi, legkésőbbi) az összevont hálóban a tevékenység befejezése (legkorábbi, legkésőbbi) és a hozzá tartozó esemény bekövetkezése (legkorábbi, legkésőbbi) lesz.

12. Párhuzamos feldolgozás, részhálók, hálók összekapcsolása

13. Párhuzamos feldolgozás, részhálók, hálók összekapcsolása

14. Tevékenység-nyíl hálók átrajzolása tevékenység-csomópontú hálókká • Minden tevékenységből (kivéve a látszattevékenységet), melyet a tevékenység-nyíl hálókban a nyilakon szerepeltettünk, most csomópontokként reprezentáljuk. • A tevékenységeket a logikai kapcsolataik szerint kapcsoljuk össze.

15. Tevékenység-nyíl háló => tevékenység csomópontú háló

16. 7.