Az európai integráció története

1. Az európai integráció története Az Európai Unió I. földrajz-geográfus szak Jeney László Egyetemi tanársegéd ELTE Regionális Földrajzi Tanszék 2004/2005, II. félév

2. ’50-es évek • EVK, EPK nem jött létre • NYEU, ESZAK működik • Elképzelések • Bővítés (1951. társulási szerződés Nagy-Britanniával) • Mélyítés • Jean Monnet: Montánunió bővítése többi energiaszektorra, közlekedésre • Gazdasági integráció fokozatos kiterjesztése szektorálisan (franciák) • Atomenergia területén integráció (békés célú felhasználás) • Johann-Willem Beyen: BeNeLux példáján vámunió a hatokra is • Paul-Henri Spaak (belga): elkezdte menedzselni a vámuniót • Nem mindenki lelkesedett vámunióért (németek, franciák, olaszok) • Kormányközi bizottságot hoznak létre Spaak vezetésével („3 Bölcs Bizottsága”) • 1956. október • Magyar forradalom • Szuezi válság

3. 1958. Római szerződés • EURATOM • Atomenergia békés célú felhasználásáról • Kutatások, technológia kifejlesztése, kereskedelem koordinálása • Európai Gazdasági Közösség 3 fő iránya • Vámunió megteremtése • Vámtarifák folyamatos leépítése • Közösségen kívüliekkel közös vámok • 4 éves ciklusok (3X) a Közös Piac elérésére • Gazdasági unió megteremtése • 4 alapszabadság (áru, szolgáltatás, tőke, munkaerő szabad áramlása) • Közös mezőgazdasági, közlekedési, gazdasági politika • Fejlesztési alapok létrehozása • Fejlettségi különbségek, munkanélküliség felszámolására • Sikeres ratifikáció (1957): D, F, I, NL, B, L • Nemzetközi visszhang • GB: kimaradt (nem érdeke a közös mg. pol., vámpol.) • SU: „újabb imperialista manőver”

4. ’60-as évek eleje: gyors fejlődés • Jól indult: gyors gazdasági növekedés minden tagországban • Külső vámfal felépítése • Belső vámfalak leépítése (ipar: 10%-kal) • Nagyobb belső piac jött létre • Világ leggyorsabban fejlődő térsége • Kihívás az USA felé • Megnőtt az európai öntudat • 1959-től: első társulási kérelmek (GR, TR, majd északiak is)

5. Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) • Britek kezdeményezésére a kimaradók egy lazább szabadkereskedelmi társulást hoztak létre (1960) • Egyesített vám- és kereskedelmi politika • Nem vonatkozik a mezőgazdaságra • Nincsenek közösségi politikák • 7 alapító ország: A, DK, GB, N, P, CH, S • IRL is csatlakozik, de kéri felvételét az EGK-ba is • 1961: GB jelzi felvételét az EGK-ba

6. Franciaország • IV. Köztársaság: gyenge elnöki hatalom • Vietnámi vereség, Algéria, Szuezi-válság • V. Köztársaság: de Gaulle (1958-tól) • Óriási jelentőségű az EGK-ban • Kezdetben hírhedt nacionalista volt • Fro. Európa 1. nemzete • Nem nemzetek feletti, hanem konföderációs Európa kell • Külügyeket nem engedte ki a kezéből • Közös mezőgazdasági politikát be kell indítani • Kevésbé érezte át a szovjet fenyegetést • Európa az USA egyenrangú együttműködő partnere lesz • Saját lábra állás a nukleáris versenyfutásban

7. USA: új, dinamikus Európa-politika • Korábban: mozdulatlan politika az EGK-val szemben • 1963: J. F. Kennedy az USA elnöke • USA vezető szerepét biztosítani kell Európával szemben • EGK külső vámfala kellemetlen volt az USA-nak • ’60-as évek: új fegyverkezési verseny • NATO-ban az USA nem osztja meg a rakétafegyvereket és indítókulcsokat Eu-val, de védi Európát • De Gaulle-nak ez nem tetszett (sikertelen USA-Fro találkozó Párizsban) • USA az angolokon keresztül akarja érvényesíteni Európa-politikáját • De NBr nem tagja az EGK-nak • NBr: olcsón jut élelmiszerekhez (Commonwealth) • BeNeLux: jó ha jön NBr (csökken a német-francia hegemónia)

8. Önálló francia biztonságpolitika • Nagy-Britannia sikertelen első csatlakozási kísérlete • De Gaulle: közös brit-francia rakéta és nukleáris terv kiépítésének javaslata • Ez NBr EGK-tagságának feltétele • Mc Millan (NBr) – De Gaulle (Fro): rambualley-i találkozó (1962) • Később: Mc Millan (NBr) – Kennedy (USA): nassau-i találkozó • Fro NBr csatlakozása ellen szavazott • Önálló francia atomerő kiépítése • Fro a NATO-nak csak a politikai részében maradt • Változó francia-német kapcsolatok • Francia német megbékélési szerződés (1963) • De Gaulle: „Fro végképp továbblapoz a történelemkönyvében” • No: hű az USA-hoz és a NATO-hoz (preambulumba is bekerül) • De Gaulle: „No ismét az USA idegenlégiósa” • Csak fr elsőbbség kerül előtérbe (Karoling-Eu terve megbukott)

9. 1960-as évek közepén kisebb válság • Biz. elnöke Hallstein (német): integráció gyorsítása • Nőtt a befolyó pénz, nőtt a Biz. hatalma • Nem tetszett a franciáknak (föllázadtak Hallstein ellen) • Kibontakozó közös agrárpolitika • Itt is ellentétbe kerülnek a franciák a többiekkel • Fro: „üres székek” politikája (1965) • Kivonultak a közös szervekből • Megbénult az intézményrendszer • 1966: Luxemburgi kompromisszum • Ahol minősített többség is elég lenne, egyhangú szavazás kell, ha egy ország számára létfontosságú a kérdés • 1967: De Gaulle újra megvétózza NBr felvételét • ESZAK, EURATOM, EGK szerveit összevonják (Európai Közösségek, 1967-től) • 1968: megvalósul a közös piac (csak ipar, mg. még nem)

10. Francia-német versengés • 1969: Pompidou francia elnök • Nem akart konfrontálódni USA-val, NATO-val • Új álláspont Európa irányában • Változik viszonya NBr-hoz • NBr ellensúlyozhatná No-t • W. Brandt német kancellár • Ostpolitik kibontakozása • NSZK privilegizált szerepe a keleti kapcsolatokban

11. 1969. Hágai csúcstalálkozó • Még nem rendszeresek a találkozások • Fontos kérdés a mg.: családi gazdaság helyett jövedelmezőbb birtokméret támogatása (változás De Gaulle után) • Nagy lökés az európai integrációnak • 6-ok bővítése • Elvi álláspont: belépőknek el kell fogadniuk a meglévő közösségi szabályozásokat • Gazdasági és pénzügyi unió • Külpolitikák harmonizálása • Szociálpolitikai együttműködés (W. Brandt) • Európai Parlament közvetlen választása (1973-tól) • Európai Egyetem (Firenze)

12. Az első bővülés: 1973 • 1970: tárgyalások 4 országgal: GB, IRL, N, DK • Fő kérdések (kompromisszummal végződnek): • Brit Nemzetközösség, mezőgazdasági árak, befizetés a közös alapba, Font-Sterling szerepe • NBr engedett: • Font-Sterling nem lett különleges valuta • Első munkanyelv a francia maradt • Halászati kérdés • EK föderatív irányba megy • NBr igényei (többieknek nem nagyon voltak): • Átmeneti mentesség: csatlakozás az agrárpiachoz 5, ESZAK-hoz 5, ipari közös piachoz 4, EURATOM-hoz 1 év) • Partmenti halászat (6 mf) 10 évig • Csak fokozatosan növekvő hozzájárulás a közös ktg-vetéshez 1978-ig • Intézményekben ugyanannyi hely mint a többi nagynak (D, F, I) • Ratifikációk: GB, IRL, DK igen, N nem • Legnagyobb piac (252 mió), GDP (630 mrd $, USA 2/3-a)

13. Pénzügyi integráció • Nemzetközi pénzügyi rendszer válsága a ’70-es években: • USA sokat költött a vietnámi háborúban • Olajtermelő arab országok emelték az olaj árát • ’50-es évek vége: 1,7, 1973: 11,6 $/hordó • Változás az USA külpolitikájában (Nixon) • 1969-ig tartott a gyors gazdasági növekedés EGK-ban • USA felfüggeszti a $ aranyra válthatóságát • 10 %-os pótadó az importra (eu-i termékek ellen is) • EGK: 9 valuta között nem volt szolidaritás • Egon Baare, Pierre Werner: jó pénzügyi szakemberek • Gazdasági és pénzügyi politika harmonizálása, közös valuta kell • „Valutakígyó” (1972), majd „kígyó az alagútban” (+-2,5%) • Kilépett a líra, az angol és az ír font • Közös energiapolitika is kell • USA: keményebb politika („Európa túl arabbarát”) van olaj • EGK: puhább politika („USA túl merev”) kevés az olaj (a selfről drága)

14. Erősödő német-francia tengely • GB: Wilson (1974, Munkáspárt) • Újra kellene tárgyalni a csatlakozást • Népszavazás: maradnak • GB még nem túl erős • D: H. Schmidt kancellár (szocdem, SDP) • Gazdasági miniszter volt • Elkötelezett alakja az integrációnak, francia-német együttműködésnek • F: Giscard d’Estaing • Profi közgazdász • Németekkel együttműködés híve • Tindemans-jelentés (1976): „többsebességes” Európa • Egységes Európai Okmányhoz vezető út • Lehet a mélyítést és bővítést egyszerre is csinálni

15. 1979. • Európai valutakígyó helyett Európai Monetáris Rendszer (EMR) • $ helyett egymásba kapaszkodás • ECU: Európai Elszámolási Egység (nem pénz) • Nyitás a monetáris unió felé • Közvetlenül választják az Európai Parlamentet • Korábban csak delegált parlament • Tagállamonként eltérő választójog • Vendégmunkások kérdése (ott szavazás, ingyenes utazás) • Pártok összefogása (Szoc. Pártok Uniója, Lib. Pártok Föderációja, Keresztények Szöv-e) – nagy eltérések (koalíciók) • Tagállamonként eltérő választási aktivitás (I: 85, GB: 32%) • Demokratikus deficit problémája

16. Új brit Európa-politika • GB: Margareth Theatcher (1979 konzervatív párt) • Állami beavatkozás nagy ellensége (neolib.) • GB-nak kell az EGK egyik fő erejének lennie • Atlantista (USA: Ronald Reagan szintén neolib.) • Visszakövetelte Eu-tól a befizetett pénzeteket • EK bevételei korábban főleg lefölözés, újabban ÁFA 1%-a • Kiadások főleg agráriumra • 1979: dublini csúcs: „I want my money back!” • Befizetés a közös ktg-vetésbe: 1,325 mió Ł (343 mió Ł vissza) • Schmidt: figyelembe kell venni, hogy a tagállamok GB-től veszik a drága kőolajat (self) • Végül befizetések fokozatos csökkentése

17. Veszélyben Európa biztonsága • Korábban (’60-as évek): enyhülés időszaka • Helsinki folyamat • Együttműködés a 3. világgal (W. Brandt: ne legyen É-D szakadás) • Loméi egyezmények • USA: emberi jogi kampány • 2 szuperhatalom versengése (Eurorakéták) • SU: Közép- és rövid hatótávolságú rakéták (DDR, CS, SU) • Diplomaták megjegyzései („Európa Pompeii sorsára juthat”) • Válasz: NATO kettős határozat (USA rakéták telepítése) • Fegyverkezünk, de ezzel akarjuk leszerelni a SU-t • Comeini visszatér Iránba (izgatta Európát) • Afganisztáni SU-intervenció Afganisztánba • USA: SU-ba irányuló kőolaj- és gabonaszállítás bojkottálása • Enyhülés vége

18. 1981: Görögország csatlakozása • 1959: társult tagsági kérelem (1962 társulási szerződés) • 1967-1974.: puccs, katonai junta („fekete ezredesek”) • 1975: teljes jogú EK-tagságért folyamodnak • Vontatott politikai stabilizáció • Rövidebb ratifikáció (9 tagállam) • GR nem támasztott feltételeket • Nem volt kritérium a fejlettség • Kis lakosság, nem volt kihívás • Néhány exporttermék (bor, olíva, gyümölcs) • Másság: ortodox • Rossz viszony TR-gal • Nem összefüggő területileg, de Közel-Kelet felé ugródeszka • Azóta sem hozta be hátrányát

19. Személyi változások a 80’-as évek elején • F: F. Mitterrand elnök (1981) • Szocialista (kommunista támogatással) • Segítője J. Delors • „Itt az ideje, hogy F. visszavegye eu-i vezető szerepét” • D: H. Kohl kancellár (1982) • Ker-lib (szoc-lib után) • Új generáció (demokrácia, gazdasági hatalom) • Segítője H-D. Genscher

20. 1986: ibériai csatlakozás • Rómaiak óta benne vannak az ny-eu-i gondolkodásban • 15-17. sz: erősek, 18-20. sz: legyengülnek • II. vh. után maradnak az önkényuralmi rendszerek • P: Salasar • EFTA alapító tagja • Gyarmati háborúk (Angola, Mozambik), USA támogatás • 1974: szegfűs forradalom - szocdem vezetéssel demokratizálás • E: Franco • 1972: társult tagsági kérelem az EGK-ba • 1975: János Károly vezetésével demokratizálás felülről • 1982: Felipe Gonzales (NATO tag) • 1983: tárgyalások (olaszok, franciák lassították a csatlakozást) • Nehezebb eset: nagy népesség, mezőgazdaság, ipar, regionális politika • Sok átmeneti mentesség, gyors gazdasági növekedés • EGK: 50 mió fővel gyarapodik (nagy piac) „Kék-Európa

21. Egységes Európai Okmány (EEO) • Tervek • Ambiciózusabb: eu-i alkotmányt kell kidolgozni (szerződések kiegészítése helyett) – föderalisták • Egységes Európai Okmány kell (jogi továbbfejlesztés) • Genscher-Colombo terv (1981) • 1983 (Stuttgart): Ünnepélyes Nyilatkozat az EU-ról c. dokumentum • 1984: alacsony részvétel az EP választáson – EEO reálisabb • 1987: hatályba lép az EEO • 3 alapítószerződés módosítása • Eu-i Parl jogkörének bővítése • Egységes belső piac 1992 végéig • külpolitikai egyeztetések (tájékoztatás, egymás figyelembe vétele) • Tisztán kormányközi alapon (nincs külön szervezet) • Külügyminiszterek évente 4x, Eu-i Tanács évente 2x találkozzanak

22. 1985: Jacques Delors a Bizottág elnöke Sikerének tényezői • Újra gyors gazdasági növekedés • 1985-ben véget ér a hideg háborús hullám (M. Gorbacsov) – 1990-től rendszerváltás keleten • Készség az európaiakban az integráció további reformjaira • Gazdasági csomagtervek • KAP reformja (kiadások jelentősen csökkenjenek) • Közös ktg-vetés reformja • Strukturális Alapok növelése (regionális politika) • Napirendre kerül • DDR csatlakozása • Északi bővítés (S, SF, N, A) • Maasricht-i szerződés

23. Német egység • 1989: nem számított erre senki (DDR 50. évfordulója) • Kelet-német turisták D követségein • DDR Pol-i Irodája lemondott (szabad elköltözés, fal leomlása) • Akik veszthettek a német egyesülésen • DDR vezetői, SU (pozíciót vesztett), F, GB (megszállói jogok) • USA: nem volt ellenérdekelt • Párizs, Elnöki Palota: kifelé egyetértés, befelé félelem • 1990: szabad választások DDR-ben (kerdem. – gyors egy.) • 3 szakasz: • Pénzügyi unió, szociális és gazdasági reformok, EKjog egyeztetése • 2 német állam formális egyesülése, EK-jog kiterjesztése • EK-jog teljes érvényesülése DDR-ben • Jogilag DDR csatlakozik D-hez (EK-hoz, NATO-hoz is) • D: hatalmas ország Eu. közepén, önkorlátozások

24. 1993: Maasrichti-szerződés • Cél: 12 tagállamból fokozatosan EU legyen • 3 pillér • Már meglévő alapszerződések (EGK, ESZAK, EURATOM), Római Szerződések, EEO • További politikák (szocpol, szakképzés, kult, eü) • Közös kül- és biztonságpolitika • Bel- és igazságügyi együttműködés • Menekültügy, bevándorlás, kábítószer, terrorizmus, Europol • Uniós állampolgárság • Intézményrendszer, döntéshozatal átalakítása • Szubszidiaritás elve • Konvergencia-kritériumok az EMU-hoz • Kohéziós Alap • 1992-ben aláírják, 1993-ban hatályba lép • Vitákat nem sikerült megoldani (újabb korm-közi konf-k)

25. 1995: Északi bővítés • EU létrejötte: aki kimarad, az lemarad • EK és EFTA között jó kapcsolatok • 1977-re megvalósult az ipari termékek szabad kereskedelme • 1994: Európai Gazdasági Térség (EGT): EU12 + A, SF, IS, N, S (+FL 1995-ben) • Egységes piaci szabályok 80%-ának átvétele (kiv mg, halászat) • Új szabályoknál konzultációs lehetőség • 1993: csatlakozási tárgyalások: A, SF, N, S • N: népszavazás elutasította • EGT jelentősége visszaesett (alig több mint EU) • EU-nak jól jött • Euroszkepticizmus Maasrichti szerződés után (gazd-i-pol-i válság) • EU világgazdasági súlya ismét erősödött • Jól jött a közös pénz bevezetéséhez • EFTA tag maradt: IS, FL, N, CH