260 likes | 322 Views
Pénzügyi válság és fenntartható fejlődés.
E N D
A válság közvetetten a jelzáloghitelek miatt pattant ki: a jelzálogbankok kötvényesítették a jelzálogadósságokat és eladták befektetőknek. Ezzel megosztották a kockázatot, kerestek az ügyleten. A befektetők jobban jártak, mintha állampapírba fektettek volna. Közvetlen oka, hogy a lakások iránti kereslet csökkent A pénzügyi válság pénzügyi okai • A tőzsdék és pénzpiacok ügyletei mögött nem áll reál érték • Származékos tőzsdei ügyletek nagysága 2007-ben tízszerese volt a világ össztermékének (596 billió: 54,3 billió) • A származtatott részvények miatt megnőtt a bankok súlya, Amerikában a tőzsdei profit negyedét könyvelik el
Amerikában az életideál része a családi ház, a polgárosodás szimbóluma A digitális világ gyorssá és mindenhol elérhetővé tette a pénzügyi műveleteket, amelyek megsokszorozódtak A válság mélyebb okai • A pénzpiacok szabadsága (liberalizáció és dereguláció), a felügyelet lazasága • A spekuláció széles körű elterjedése és felelőtlenség (culture of gambling) • A kockázatok szétterítése • Olcsó pénz, olcsó hitel, csábítás a szerzésre
Zuhantak a nyersanyagok árai októberben: olaj 33%, arany 18% A harmadik negyedévben csökkent az amerikai fogyasztás 3.11%-al, és a GDP 0,3%-al A dollár erősödött októberben 14.3%-al az EURO-val szemben A feltörekvő tőkepiacok sem segítettek, majd 1 billió dollárt veszítettek A válság látható következményei • A világ részvénypiacai 6,79 billió dollárt veszítettek októberben (ez a legnagyobb veszteség a részvénypiacok történelmében) • Októberben a tőzsdék a negatív és pozitív rekordok szélsőségei között ingadoztak, a legváltozatosabb hónap 1929 óta
Amerikában a befektetők menekültek a részvényektől és állampapírokba fektettek még igen alacsony (3.9%) hozam mellett is. Az árfolyam emelkedett, a hozam csökkent. A FED az alapkamatot 1%-ra mérsékelte, (az olcsó pénz politikája folytatódik!) A válság látható következményei • Izlandon a tőzsde 81%-ot bukott októberben, 6% ponttal emelték a jegybanki alapkamatot, állomosították a bankokat
Állampapírok iránti kereslet alacsony Jegybanki kamatemelés 8.5-ről 11.5% pontra A válság látható következményei Magyarországon • Októberben támadás a forint és OTP ellen, az OTP októberben 60%-ot veszített értékéből • Szigorú devizahitelezés, vagy annak megszüntetése • IMF-EU-Világbank 25 milliárd dollár hitel • Közszféra bérének befagyasztása, jutalmak mérséklése, 13. havi nyugdíj megvágása.
Kétes kintlévőségek felvásárlása Kisbetéteseknek nyújtott állami garancia felemelése államosítás Válságkezelés • Gyors állami beavatkozás • Megvásárolják a gyengélkedő bankok részvényeit • Tőkét és rövid-távú forrásokat juttatnak • Összesen 3,1 billió dolláros stabilizáló csomagot fogadnak el az USA, EU és Szaud-Arábia, Svájc és Oroszország
Csökkenő kínálat ? A válság következményei • Bizalomvesztés • Hitelezés elapadása, a gazdaság nem jut hitelhez • Vállalati csődök • Munkanélküliség • Csökkenő kereslet • Túlkínálat • Még több csőd
Kevesebb pénz, kevesebb segély Most 900 millió ember éhezik, de 2.5 milliárd veszélyeztetett Lehetséges forgatókönyvek • A válságok egymásból táplálkoznak • Pl. energia-bioüzemanyag-élelmiszer
Növelhető-e a kereslet, hogy a növekedés fennmaradjon? Tanulságok • A piac fensőbbsége az állammal szemben? • A magánhaszon mindig a köztől származik. Most 3 billió dollárt vettek el az adófizetőktől
Rendszerszemlélet Társadalmi igazságosság Természetes környezet A pénz és a fenntarthatóság • A fenntartható fejlődés feltételei
A fenntartható társadalomhoz az értékek egyensúlya szükséges Pénz és rendszerszemlélet • A pénz, amelyen keresztül megszerezhetjük az anyagi javakat • A legfőbb érték • Az értékek skálája egyensúlytalan
A nem fenntartható társadalom gyökere A jóllétet meghatározó értékek Környezet minőség Anyagi jólét Egészség szabadidő biztonság Szeretet boldogság Hozzáférés az erőforrá- sokhoz és intézményekhez jogok
Pénz és fenntarthatóság • A pénz nélkülözhetetlen az árucsere lebonyolításában, egyben a társadalmi munkamegosztás eszköze
A pénzvagyon tulajdonosai kamatozó hitelként adják kölcsön pénzüket Pénz és szegénység • Kétféle módon lehet jövedelemhez jutni teljesítmény nélkül: a pénz és a föld járulékából • A pénz járuléka a kamat
Kamatot fizetünk az adókban, illetékekben is Az árak általában 30-50% kamatot, vagy tőkeköltséget tartalmaznak Ezért mindenkit terhel kamatteher, kivétel nélkül A kamat szerepe a jövedelmek átrétegződésében • Azt gondoljuk, hogy csak akkor fizetünk kamatot, amikor kölcsönt vettünk fel a bankból • Minden ár kamatot tartalmaz, mert a vevőre hárulnak a kölcsönvevőt terhelő kamatterhek
A lakosság kb. 10%-ka bír kamatnyereséggel, akinek a nyeresége a többiek veszteségéből származik. A kamat szerepe a jövedelmek átrétegződésében • Kamatot az kap a pénze után, akinek megtakarított pénze van és kölcsön adja. • Valakinek akkor van abszolút kamat nyeresége, ha nagyobb a kamat jövedelme, mint a kamat terhe.
Ezért a kamatáramoknál mindig a munka felől a tőke felé áramlik a jövedelem Kamat és jövedelmek átrétegződése • Elosztásra váró jövedelmek kizárólag munka révén keletkeznek • A pénz vagy a föld járulékai nem várnak újraelosztásra
Ez igaz az egyénre, vállalatra, de az államra is. Ezért az állam is a növekedésben érdekelt A környezeti problémában is a növekedés lehetőségét látja A kamat és a környezeti probléma • A kamat növekedésre kényszeríti a gazdaságot • A kamatterhet folyamatosan fizetni kell, ha nem akar elszegényedni, akkor többet kell teljesíteni
A pénzpiacok nem veszik figyelembe a reál értékeket, pl. a természeti-tőkét A természeti tőke veszteség 2-3 szorosa a válságban megvalósult tőkeveszteségnek A kamat és a környezeti probléma • A hitel teszi lehetővé, hogy olyan fogyasztást valósítsunk meg a jelenben, amelynek az ellenértékét csak a jövőben termeljük ki
Újra sikerült kiterjeszteni a problémát A válság erkölcsi természetű, ezért sem lehet a pénzpolitika eszközeivel kezelni A „szakértelem” teszi tönkre a világot Végső tanulságok • A jelen mindig fontosabb, mint a jövő, akármi is várható • A döntéshozó, a hatalom a jelenért tartozik elszámolással a választóknak, és nem a jövőért
Végső tanulságok • A szociális igazságtalanság, a szegénység, a környezet kizsákmányolása a pénz rosszul felállított intézményrendsze-rének következménye
Woergl: 32 ezer Schilling értékű alternatív pénzt nyomtak. Havi 1%-kal csökkent az értéke, amit meg kellett váltani. 1000 egységgel kezdtek, és 8000 egység volt a legtöbb. 5000 ember vett részt. A pénz naponta kétszer cserélt gazdát, egy évben közel ötszázszor. 3 millió értékben bonyolítottak le üzletet. Alternatívák • Silvio Gesell: A szabad pénz (Természetes gazdasági rend szabad föld és szabad pénz révén – 1916) • A pénztulajdonos fölénye az árutulajdonossal szemben (Proudhon) • A pénz legyen ugyan olyan romlandó, mint az áru • Havonta érvényesíteni kell egy 0.5-1%-os névértékű bélyeggel
Az infláció kézben tartása megszabadítja a kis embereket pénzük értéktelenedésétől Megszűnik a teljesítmény nélküli jövedelem Leáll a társadalmi polarizáció növekedése Megszűnik a termelő beruházásokat fékező kamat (5%-os őskamat) Megszűnik a kamat termelésbővítéssel való kitermelésének kényszere, egyben a környezet eltartó-képességén túli erőforrás használat Megszűnik a spekulációs alapú pénzvisszatartás és gazdasági csődök A szabad pénz bevezetése • Pénzreform törvénnyel a kormány Valutahivatalt állít fel • A Valutahivatal a hagyományos pénzt forgásbiztosított pénzre cseréli • Az árszínvonal alakulása szerint gazdálkodik a pénzzel: pénzt von be, ha nőnek az árak (ezzel csökkenti a keresletet), pénzt bocsát ki, ha csökkennek az árak (növeli a keresletet) • Szilárd árszínvonal alakítható ki
A forgásbiztosított pénz a közösségi tulajdont Mi a különbség a kamatozó pénz és a forgásbiztosított pénz között? • A kamatozó pénz a magántulajdont gyarapítja
Mindazt, amit újra kellene teremteni a fenntartható társadalom érdekében, a kölcsönös nagylelkűséget, a szeretet, a megértést, azt nem lehet pénzzel létrehozni, mert azt a pénz tette tönkre!