Az eContent program és a Nemzeti Információs Társadalom Stratégia (NITS) hazai megvalósítása

1. Az eContent program és a Nemzeti Információs Társadalom Stratégia (NITS) hazai megvalósítása Z.Karvalics László DAT, 2001 november 26.

2. Az asztalon... • eContent, 2000 december (2001-2005) • 100 M Euro • EU Kulturális keretprogram (2000 január) és Média Plusz (2001) • Széchenyi Terv Információs Társadalom-és Gazdaságfejlesztési Program, 2001 január • Nemzeti Információs Társadalom Stratégia 1.0. 2001 május • kb. 2,5 M Euro

3. A content-szektor gazdasági jelentősége • Az EU GDP 5%-a (412 milliárd euro) • 4 millió foglalkoztatott • Évi 20%-os növekedés • 2005-re 1 millió új munkahely

4. Egy másik felosztás(Európa Tanács szakértői háttéranyag, 2001 június) • „Digitális kultúra” = hagyományos kultúra (content) + TIMES szektor + szolgáltatások • TIMES = Telecom + Internet + Multimedia + E-commerce + Software and Security • 7,2 millió foglalkoztatott most, 22 millió 2011-ben (ebből 9,6 millió a multimédia és a szoftveres területen) • Minden foglalkoztatottra 1,3 „freelancer” esik

5. Mi a mérőszám? • Európa versenyképességének növekedése • Elsődlegesen, kimondva: • A kultúripar teljesítménynövekedése • Másodlagosan, latens módon • Lépéselőny az identitásturizmusban

6. Beszédes indikátorok • Az EU deficitje az USA-val szemben egyedül az audiovizuális piacon évi 7 milliárd euro • Az USA információtermelő szektora 2-5-szörös gazdasági értéket termel • Az európai kockázati tőke 5%-a aktív mindössze a digitális tartalom területén • Hagyományos kiadói tevékenység: a piac fele Európáé - elektronikus kiadás - csak a harmada • Az ázsiai és európai e-commerce forgalom nagyobb része az USA-ban csapódik le

7. Európa (hagyományos) előnyei • Gazdag kulturális/tartalomipari hátország • A világranglistákon „jegyzett”, jónevű szereplők • Markáns kiadói ágazat • Nyelvi és kulturális sokszínűség

8. A továbblépés útja • Élénkítés • Piacra lépés megkönnyítése • Értékhozzáadás a meglévő versenyelőnyökön alapuló tevékenységekhez (pl. erősítés az európai eredetű „globális nyelvek” piacán)

9. Európa sikerének 5 kulcstényezője Creativity  Common sense  Cash  Cooperation  Customers

10. Az eContent program három főiránya • Public Sector Information (PSI) - a hozzáférés kiterjesztése, a használat bővítése, maximális üzleti kiaknázása • A tartalomtermelés fokozása soknyelvű és multimediális környezetben, lokalizáció • A digitális tartalmak piaci dinamizmusának növelése

11. F1. A PSI szektorainak aránya EU Economic Value of PSI by Sector 1999 (millió euro)

12. F1. PSI - információfajták • Gazdasági-üzleti • Környezeti-kartográfiai-meteorológiai • Mezőgazdasági-föld-és halászati • Társadalmi (demográfiai, attitűd, bűnözés, jogi szabályozás, stb.) • Tudományos • Kulturális

13. F1. PSI- célok és teendők • Költségmegtérülés • Üzleti célú hasznosítás, „piacosítás”, fürge magánvállalatok piacra lépésével, egységesedő európai (szabadkereskedelmi) piaccal • Adóbevétel-növelés (ami a hagyományosan - de értelmetlenül - felszámolt díjak többszörösét hozhatja) • Foglalkoztatottság-növelés

14. F2. Tartalomtermelés fokozása • A gond: • a mindenki másnál gazdagabb európai lokali-zált tartalom nem konvertálódik üzleti előnnyé • fejletlen a határokat átszelő B2C piac • A cél: • Európai tömegpiac • Európai export növelése

15. F2. Kulcsszerepben a tartalom - nyelve Forrás: Global Reach and Inktomi

16. F2. Az Akcióterv logikája (David Warlock nyomán) 1 Tudatosság-felkeltés (Raise awareness) 2 Tartalom Lokalizációra elérhetővé tétel 3 Emberek Európai “skills base” 4 Tudás A legjobb gyakorlatok terjesztése 5 Eszközök K+F támogatása eContent Lokalizáció 6 Monitoring Az új kihívások nyomon követése, benchmarking

17. F3. A tartalom-piac dinamizálása • A gond: • kiforratlan üzleti modellek, nehezen védhető, könnyen másolható termék • magas járulékos költségek a lokalizáció miatt • Megoldási utak: • kockázati tőke bekapcsolása, inkubátorok, spin-off cégek támogatása • tanácsadás (szellemi tulajdonjogok) • Európai Bizottság megrendelőként „bátorít”

18. Magyarország játéktere • Befelé: tömegesítés és minőség • belső verseny • Kifelé: • regionális verseny • verseny az uniós tagállamokkal • hozzájárulás Európa versenyképesség-növekedéséhez a másik két világgazdasági erőcentrummal szemben

19. Versenyelőnyeink? • Kulturális „televény”, alapműveltség • Exportképes művészeti ágak • Kreatív erő játék, kép és zene határvidékein • Animáció, 3D • Vietnam

20. Hol állunk az e-programokkal? • Úttörő előzmények (MEK, Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ, Digitális Irodalmi Akadémia, IKTA-1) • Katasztrofális elmaradások (a nemzeti tartalomvagyon - elsősorban a hanghordozók és az archív filmanyag gondatlan kezelése, részbeni elherdálása, versenyképes kulturális ágazatok leépülése a rendszerváltás sodrában)

21. A tejesember-effektus folytatódik • Széchenyi-terv ITG 3.4. Tartalomipar részprogram (kultúra digitalizálása, (tömeg)kultúra támogatása) TELITALÁLAT • PSI -töredék-feladatok az elektronikus kormányzat programjában PISLA FÉNY • Piaci dinamizálás MONDHATATLAN ŰR (De: benne van a NITS gazdaságpolitikai programf. pontjában - hátha megvalósul)

22. Az 5 K. Magyar érdemjegyek Kreativitás - jeles  Közvélemény felkészültsége - elégséges  Készpénz - elégtelen  Kooperáció - elégséges Kedves vevő - közepes

23. A stratégia mérlege • Határozott és pozitív lépések az autentikus tervezés és programalkotás irányába • Az (össz-kormányzati) prioritás-tudatosság hiánya, (emiatt) a tárcaközi kooperáció hiánya (IKB   OM, NKÖM, GM) • Offenzív versenyképesség-növelési szándék hiánya • A legnagyobb deficit: a korábbi kulturális versenyelőnyök szűkített újratermelése

24. Köszönöm a figyelmet! • BME Információs Társadalom-és Trendkutató Központ • zkl@itm.bme.hu • 20-9453362